Kiemelt, Történelem

Mohács 1526

|

A mohácsi csata a magyar hadtörténelem talán legismertebb és tragikus következményeiben a legnagyobb történelmi fordulópontként számon tartott ütközete. 1526. augusztus 29-én a körülbelül 25 ezer fős magyar sereg mindössze másfél-két óra alatt szenvedett vereséget Szulejmán 60 ezer fősre becsült hadától, amely technikailag, főleg a tüzérségét tekintve is túlerőben volt.

thanmormohacsicsata

Than Mór: Mohácsi csata

 Az ütközet gyors lefolyása a szultánt is meglepte: még órákon át, egész éjjel felfegyverkezve várták a magyar főerők csapását, mire ráébredtek, hogy nem egy előőrs felett arattak diadalt. A becslések szerint a csata 16-20 ezer katona életét követelte, akik között ott volt tizenhat zászlósúr, öt püspök és maga II. Lajos király is.

Amagyar vezetők időben hírt szereztek a közelgő támadásról, ennek ellenére semmi komolyabb előkészületre nem került sor. A király hadba hívta a nemességet, azonban csekély számú haderő gyűlt össze. A nagyobb haderővel rendelkező méltóságok nem merték elhagyni tartományukat. A király elindult délnek, de már Érden megállt, hogy bevárja a későn érkezőket. Eközben a szultáni had, mintegy 60 ezer reguláris katona, temérdek kisegítő és martalóc Nándorfehérvárnál átkelt a Dunán, majd az egyetlen még jelentős erősséget, Péterváradot elfoglalta. Tomori Pál – ekkor már a magyar seregek fővezére – csekély számú, de tapasztalt csapata Tolna térségében egyesült a király mintegy 20 ezer fős, nemesekből, főúri bandériumokból és zsoldosokból álló hadával. Heves vita bontakozott ki, vállalják-e a küzdelmet. Tomori és a délvidéki katonái kierőszakolták a támadást. A csatára a mohácsi síkon került sor. A győzelem egyetlen reményét a nehézlovasság rohamának sikere jelenthette volna. A fergeteges roham összeomlása után azonban a csata két óra alatt elveszett. A lovasság egy része menekült, de sokan elestek vagy a mocsarakba vesztek. A gyalogság zöme – elveszítve a lovas biztosítást – eredeti harcrendjében pusztult el. A csatamezőn maradt többek között Tomori Pál is. Politikai szempontból a legnagyobb veszteség a király halála volt, aki menekülés közben a megáradt Csele-patakba fulladt. A magyar államgépezet megbénult, egységes cselekvésre, ellenállásra nem került sor.

mohacsi-csata-1526-

Dr. Kincses Ferenc: a mohácsi csata

A győzelem után Szulejmán lassan elindult észak felé; ellenállással nem találkozott. Szulejmán kardcsapás nélkül vonult be Budára, katonái kirabolták és felgyújtották avárost. A vár azonban sértetlen maradt. A menekülő népet több helyen lemészárolták. A török, felprédálva Pestet, a Duna-Tisza közén keresztül zsákmánnyal, foglyok tízezreivel kivonult az országból. Szapolyai 10-15 ezres erdélyi hadával nem merte és nem is tudta megakadályozni a török hadmozdulatait.

Mohácsot követően a koronáért elsőnek Szapolyai János szállt harcba. Ő volt a leghatalmasabb földbirtokos, a legnagyobb haderő ura, Erdély vajdája. Szapolyai elfoglalta az ország jelentős részét, s 1526 novemberében a Szent Koronával Székesfehérváron megkoronáztatta magát. A Habsburg-barát bárók Pozsonyban 1526 decemberében Habsburg Ferdinándot királyukká választották.

Ferdinánd tízezer zsoldosával Tokajnál döntő vereséget mért Szapolyaira. Ezek után Szapolyai Erdélybe hátrált, majd Lengyelországba menekült. Nehéz helyzetében a Habsburgok ellenfeleitől várt támogatást. Segítséget kért a török szultántól, aki támogatásáról biztosította. A török seregek megindultak Magyarország felé. S Szulejmán 1529-ben ellenállás nélkül nyomult előre hadai élén, Magyarország földjén. Nem követelt semmit Szapolyaitól a hűbéri alázaton kívül, adót sem kellett fizetnie. Szulejmán elfoglalta, majd átadta Szapolyainak Budát, majd seregeivel Bécs ellen indult. Az ostrom elhúzódott,  ezért eredménytelenül kellett visszavonulnia. A török kudarca megnehezítette Szapolyai helyzetét. Hívei jelentős része elhagyta, s a következő zavaros időkben a bárók hol az egyik, hol a másik király oldalára álltak. A szultán 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs ellen. Ekkor azonban nem a Duna mentén, hanem a Dunántúlon keresztül vonultak, hogy lerövidítsék az utat. Szulejmán hadai Kőszeg váránál megálltak és ostromba kezdtek. . A kőszegiek hősies helytállásának köszönhetően elmaradt az erőviszonyokat eldöntő küzdelem.

 Ferdinánd és Szapolyai 1538-ban Váradon a megkötött egyezség értelmében kölcsönösen elismerték egymás királyságát. A béke értelmében Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra vagy utódaira száll. Szapolyai utódai nevében is lemondott a trónról. Esetleges fiúági örökösei számára a Szepességet és hercegi rangot biztosított a béke. Azonban Szapolyai másként értelmezte a békét, miután fia született a lengyel király lányával, Izabellával kötött házasságából.

Szapolyai halálával (1540) megváltoztak az erőviszonyok. Halálos ágyán megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot, hogy a váradi béke megszegésével a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. Szapolyai hívei nehéz helyzetbe kerültek, mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta jogait. Fráter György Szulejmántól kért segítséget, így a török hadak 1541-ben felvonultak Magyarországon és szétverték Ferdinánd hadait. Nemcsak a magyar urak nem bíztak a csecsemőben, de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese helyzetét. Csapatai 1541. augusztus 29-én megszállták Budát. A török berendezkedett Budán, Izabellának és a csecsemőnek adta Erdélyt és a Tiszától keletre eső országrészt.

A mohácsi csatavesztés volt a vég kezdete az önálló magyar állam megszűnésében. Sajnos a Magyar Királyság az alig több mint 3 millió lakójával, Mátyás király halála óta folyamatosan hanyatló gazdaságával, korszerűtlen hadseregével nem mérkőzhetett meg a nálánál területileg ötször, lakosságát tekintve hatszor nagyobb Oszmán Birodalommal. Vereségre volt ítélve, mert az erősen központosított, despotikus uralom alatt élő oszmánok erőiket sokkal jobban tudták összpontosítani, mint a közállapotait tekintve teljesen szétzilálódott, pártharcokba bonyolódó magyar állam. Arra, tényre is nehéz magyarázatot találni, hogy a győztes török hadsereg, amellyel itt volt a szultánja is, egy győztes csata után miért vonult ki az országból? Miért hagyott 15 évet, hogy a korabeli elit felkészüljön a legrosszabb elhárítására? Valamint arra is, hogy a korabeli elit miért nem fogott össze az országáért. Talán azért mert az akkori elit is alkalmatlan volt az ország vezetésére.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE