Pilvax Primőr, Történelem

A második világháború kitörése

|

1939. szeptember elsején Németország hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot. Kezdetét vette a II. világháború. Európában ez a véres, és embertelen  háború 1939. szeptember 1-től 1945. május 8-ig tartott. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel 70 nemzet vett részt, és ezekben több mint 62 millió civil és katona halt meg.

A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az I. világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel kialakított világpolitikai helyzet.masodikvilaghabaoru

1939. szeptember 1-jén hajnali 4 óra 45 perckor a szárazföldön, a levegőben s a tenger felől a német csapatok támadást indítottak Lengyelország ellen. A közvetlen ürügyet az SS által szervezett akció szolgáltatta. A lengyel csapatok nem tudtak ellenállni a német fölénynek. A németek a villámháborúnak nevezett taktikával: nagy tömegű páncélos haderővel és kegyetlen bombázásokkal hetek alatt lerohanták Lengyelországot. Közben a szovjet hadsereg a németekkel 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentrop paktum értelmében bevonult Lengyelország keleti részébe. Ez a paktum megnemtámadási szerződés volt, de a titkos záradéka tartalmazta Lengyelország felosztását.

Az európai szövetségesek és a fasiszta tengelyhatalmak összetűzése világméretűvé fajult, mind az öt földrészt érintette. A szárazon, vízen és levegőben vívott harc példátlan pusztítással járt, nem kímélte sem a fegyveres erőket, sem a lakosságot.

A második világháború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháborút lezáró békeszerződés, vagy „békediktátumok”. Az I. világháború (1914-1918) befejezésekor Versaillesban a győztes antant hatalmai megalázó békeszerződést kényszerítettek Németországra. Hazánkra is. Olaszország a győztes oldalon állt, mégis csalódott a békeszerződésben foglaltakkal. Az elégedetlenség alapvető szerepet játszott abban, hogy szélső-jobboldali diktátorok jelenhettek meg a színen. Militarizálták és terrorizálták saját lakosságukat, amely azonban mégis elvárta és el is tűrte tőlük, hogy állítsák helyre a régi nemzeti dicsőséget. 1922-től Olaszországban Benito Mussolini vezetésével a fasiszták kerültek hatalomra, 1933-ban a náci párt élén Hitler lett Németország kancellárja. 1936-ban létrejött a Berlin-Róma tengely és ¬Németország, Japán, Olaszország kommunistaellenes megegyezése az antikomintern paktum. Az európai hatalmak nem tudtak mit kezdeni Németország és Olaszország felemelkedésével s elnézték, hogy a spanyol polgárháború (1936-1939) a fasiszták győzelmével végződjék. A náci Németország fokozatosan terjesztette ki hatalmát: 1938 márciusában bekebelezte Ausztriát (Anschluss) s 1938 szeptemberében, a müncheni egyezménnyel elérte, hogy megkapja a Csehszlovákiához tartozó szudétanémet vidéket is.

A legfurcsább ebben a háborúban a furcsa háború volt. Lengyelország gyors vereséghez hozzájárult Anglia és Franciaország halogató magatartása is. A német támadás hírére mindkét állam ultimátumban szólította fel Németországot a harci cselekmények megszüntetésére és a lengyel területek kiürítésesére. Németország ezt elutasította, Anglia és Franciaország szeptember 3-án hadat üzent. A nyugati fronton mégsem kezdődött meg a háború. A franciák létszámbeli fölényük ellenére sem kockáztatták meg a támadást Németország ellen. 1940 áprilisáig nem történt semmi változás. A németek ülő háborúnak, az angolok unalmas háborúnak, a franciák furcsa háborúnak nevezték a kialakult helyzetet.

A furcsa háború alatt azért történtek harci cselekmények. Keleten a Szovjetunió bekebelezte a három balti köztársaságot: Litvániát, Lettországot és Észtországot, majd rövid háború után területeket szerzett Finnországtól (Téli háború). A balti államok függetlenségüket csak 1991-ben nyerték vissza.paktum5

1939. szeptember 17-én Vlagyimir Patyomkin külügyi népbiztos a Kremlbe kérette Wacław Grzybowski lengyel nagykövetet, és a Sztálin által aláírt alábbi jegyzéket olvasta fel neki:

„A német–lengyel háború felszínre hozta a lengyel állam csődjét. A tíznapos hadművelet során Lengyelország elveszítette összes ipari körzeteit és kulturális központjait. Varsó nem létezik már mint Lengyelország fővárosa. Lengyelország kormánya szétesett, életjelet nem mutat. Ezért a Szovjetunió és Lengyelország között megkötött szerződések érvényüket veszítik. A sorsára hagyott és vezetőitől megfosztott Lengyelország könnyű terepe lett mindenféle veszélyes és váratlan akcióknak, amelyek a Szovjetunió számára is fenyegetést jelenthetnek. A szovjet kormány, amely eddig semleges volt, ezen tények hatására a továbbiakban már nem lehet tovább semleges.

A szovjet kormány azon tények előtt se lehet közömbös, hogy a Lengyelország területén lakó vérrokon ukrán és belorusz származású lakosság védtelen és sorsára hagyott.
A szovjet kormány a fentebbi körülmények miatt utasította a Vörös Hadsereg főparancsnokságát, hogy parancsolja meg csapatainak a határ átlépését és vegye gondjaiba Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia lakosságának életét és javait. A szovjet kormány szándéka szerint mindent eszközzel azon lesz, hogy a lengyel nemzetet megszabadítsa a szerencsétlen háborútól, amelybe hebehurgya vezetői taszították, s így biztosítsa számára a békés életet.”

brest-1939-german-soviet-parade-01-550

Szemjon Mojszejevics Krivosein és Heinz Guderian tábornokok a breszti dísszemlén

A nagykövet természetesen elutasította a jegyzék átvételét. A Vörös Hadsereg ekkor már átlépte a lengyel határt. A Szemjon Mojszejevics Krivosein vezette harckocsi-dandár szeptember 21-én érkezett meg Breszt alá, ahol megállapodtak a német erők parancsnokával, Heinz Guderian tábornokkal a breszti erőd átadásáról és a németek kivonulásáról a német-szovjet határként kijelölt Bug folyó túloldalára. Krivosein gratulált a német sikerekhez, és kifejezte, hogy szívesen látja őket Moszkvában a Nagy-Britannia fölött aratott közeli győzelem után.

A díszszemlét a heti német hivatalos filmhíradó is bemutatta. A parádé nem a német népnek szólt, hanem sokkal inkább a náci Németország és a Szovjetunió fegyverbarátságát demonstrálta a Lengyelország német lerohanásakor hadat üzenő Nagy-Britannia és Franciaország számára. Ez is közrejátszott abban, hogy a nyugati hatalmak a hadüzenet ellenére tétlenül nézték Lengyelország felosztását és sok százezer lengyel és zsidó kiirtását – mindkét oldalon.

[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=uDIqzJgZNHM#t=19]

A breszti díszszemle után négy nappal Ribbentropp német külügyminiszter Moszkvába érkezett. Szeptember 28-án írták alá a szovjet-német Barátsági és határmegállapodási szerződést. A megállapodás részeként a NKVD, az orosz titkosrendőrség magas rangú küldöttséget delegált Krakkóba, ahol bemutatták a lengyel földalatti mozgalommal szemben alkalmazott módszereiket a Gestapo vezetőinek. Ezek „csodálatuknak adtak hangot”, és kifejezték, hogy „ők is szeretnék átvenni és alkalmazni” a szovjet módszereket.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Aranyosi Gábor

    Nagy érdeklődéssel olvasom cikkeket ,és nézem a mellékleteket! Csak így tovább ! Lenne egy tiszteletteljes kérésem .Ha lehetne az 1944,szeptemberi/5-21/ Szövetséges légi offenzíváról egy kis össze állitást reprezentálni?!

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE