Pilvax Primőr, Változó világ

9/11

|

“A terrorizmus a szegények háborúja. A háború a gazdagok terrorizmusa.” ( Peter Ustinov)  Természetesen elítélem a tizenhárom éve történt támadást, amely 3019 ártatlan ember halálát okozta. A World Trade Centerbe csapódó utasszállítók, a találatot kapott Pentagon látványa sokkalta az egész világot.

2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok sebezhetetlenségi mítoszát zúzták szét szinte percek alatt. Jóval nagyobb mértékben, mint 1941 decemberében Pearl Harbornál. Eme hírhedt nap történetét nem szándékozom ismertetni, napok óta ezt teszi a média. Hanem a következményeit próbálom meg más aspektusból elemezni.

Sajnos szomorú tény, hogy szeptember 11. ürügyet szolgáltatott az USA számára egy gazdaságilag előnyös, és Bush elnök által ostobán keresztes háborúnak nevezett, valójában egy olajtartalékokért folytatott háborúhoz. Az is kapóra jött a Bush adminisztrációnak és a „neokonoknak”, hogy a kommunizmus vége után, az iszlámot tudta megnevezni a „Gonosz Új Birodalmaként”.

szeptember11

Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekre válaszul még abban az évben, október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán rezsim ellen, megdöntve a tálibok hatalmát. Oszama bin Ladennel csak tíz évvel a merényletek után, 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. Az Amerika elleni merényletet kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohammed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa amerikai kézre került, ügyüket a guantánamói amerikai támaszponton, katonai esküdtszék előtt tárgyalták.

Az elmúlt tizenhárom esztendő bebizonyította, hogy az USA azonban túlreagálta a 2001. szeptember 11-i támadást. Ezen okok miatt két háborút is elindított, melyek közül az afganisztáni még igazolható lett volna. Az iraki semmiképp. Ráadásul ez kompromittálta a demokrácia exportját. Az elmúlt tizenhárom év azt is megmutatta, hogy a terrorizmus elleni háborút nem lehet megnyerni csatatereken, és pénzügyi és gazdasági szankciók révén sem. Még egy szuperhatalomnak sem. A terrorizmus elleni harcnak csöndben, sőt „diszkréten” titkosszolgálati módszerekkel kellett volna folynia. Nem pedig a CNN által is közvetített bombázásokkal, és véres háborúkkal.

Az USA elhibázott reagálása miatt a XXI. század egy háborúkkal, és feszültségekkel terhelt nehéz évszázad lesz. Feszültségzónákkal Közép-Ázsiától, Közel-Keletig, Afrikáig, sőt a teljes a teljes iszlám területet is beleértve. Ez nem sok jót jelent Kelet, sőt Nyugat-Európának, de még az Államoknak is, mert jelentős számú moszlim ember él a nevezett területeken. Ráadásul semmivel nem lett biztonságosabb a világ.

terrorizmus

Hosszú volt az út a Monroe elvtől „Amerika az amerikaiaké” (1823), a Feltartóztatás (1947), amely a szovjet terjeszkedés feltartóztatását volt hívatva szolgálni, a Bush doktrínáig (2001). Ennek értelmében az USA terrorista veszély elhárítása hivatkozva a világ bármely pontján és bármikor beavatkozhat. Az USA elnöke bárkinek a kivégzését elrendelheti, a világ bármely pontján, melyet az erre kiképzett halálbrigád hajt végre vizsgálat vagy jogorvoslat lehetőségének teljes mellőzésével.

Néhány éve a nyilvánosságra került a Wolfowitz Doktrína. Gyakorlatilag ez megfogalmazza az USA valós szándékait. Mert a nyilvánosság felé nem ezt sugalmazzák, hanem a demokrácia, emberi jogok védelmét, azon elveket, amelyeket az Államok sokszor lábbal tipor. Nézzük a nevezetes doktrínát.

Szuperhatalmi státusz. ”Elsődleges célunk, hogy megakadályozzuk egy új rivális feltűnését, akár a volt Szovjetunió területén, akár máshol, ami olyan fenyegetettséget jelenthetne, mint a korábbi Szovjetunió. Ez az uralkodó felfogás határozza meg az új régiós védelmi stratégiát, és megköveteli, hogy törekedjünk annak megakadályozására, hogy bármilyen olyan ellenséges hatalom meghatározó szerephez juthasson a térségben, ami a forrásai alapján globális hatalommá válhat.”

Az USA felsőbbsége. ”Az USA-nak olyan vezető szerepet kell mutatnia, ami szükséges az új rend megvalósításához és védelméhez, ami meggyőzi a potenciális versenytársakat, hogy felesleges nagyobb szerepről ábrándozniuk, vagy agresszív politikával törekedniük saját törvényes érdekeik védelmére. A nem-védekező korszakban kellően érzékeltetnünk kell a fejlett ipari országokkal, hogy nem kérdőjelezhetik meg a vezető szerepünket, vagy boríthatják fel a fennálló politikai és gazdasági rendet. Fenn kell tartanunk a mechanizmust, ami elrettenti a potenciális vetélytársakat a nagyobb globális szerepvállaláshoz fűzött reményeiktől.”

Egyoldalúság. ”Ahhoz a koalícióhoz hasonlóan, ami ellenezte az iraki agressziót, a későbbi koalíciók is csak ad-hoc jelleggel állhatnak össze, és nem tarthatnak tovább a megoldandó válságnál, ill. csak általános megállapodásokat hozhatnak az adott krízisre vonatkozóan. A világrend stabilizáló tényezőjének végső soron az USA-nak kell maradnia.”

Megelőző beavatkozás. ”Mialatt az USA nem válhat a világ rendőrévé, azáltal hogy eldönti mi a jó és mi a rossz, fel kell vállalnunk az elsődleges felelősségét nem csak a minket, hanem szövetségeseinket és barátainkat érintő, ill. a nemzetközi kapcsolatokat zavaró rossz megítélésének is.”

Orosz fenyegetettség. ”Továbbra is elismerjük, hogy összességében a hagyományos erők terén a Szovjetunió egykori tagállamai jelentik a legnagyobb katonai potenciált Eurázsiában; és nem oszlatjuk el az orosz nemzeti visszacsapás, Ukrajna, Fehér-Oroszország és más egykori tagállamok újbóli bekebelezésének veszélyét Európa stabilitásának mérlegelésekor.

Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk arra is, hogy Oroszország demokratikus változásai nem visszafordíthatatlanok, Oroszország továbbra is Eurázsia legerősebb katonai hatalma, és az egyetlen erő a világon, ami rendelkezik az USA elpusztításának kapacitásával.

Olaj.”A Közel–Keleten és Délnyugat Ázsiában elsődleges célunk meghatározó külső szerepünk megtartása, az USA és a nyugat olajhoz való hozzáférésének biztosítása.”

Ebben egy szót sem találunk a demokráciáról, emberi jogokról, a nemzetek egyenlőségéről, amely csak álom volt, és az is marad örökké. A Wolfowitz doktrína leleplezi az USA valós szándékait, hiszen világosan mutatja, hogy az USA a morális tőkéjét, nevezetesen a világ vezető hatalma, a demokrácia, és emberi jogok keresztes lovagja, kizárólag a hadserege erejére építi.

A 9/11-es vizsgáló bizottság jelentése sok kérdésre nem ad választ, és több pontatlanságot tartalmaz. Egy felmérés szerint az amerikaiak 38 százaléka szerint a kormány nem tárta fel a teljes igazságot a támadással kapcsolatban, és több szervezet a támadás körülményeinek újbóli kivizsgálását követeli.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Livia

    The forum is a breihtgr place thanks to your posts. Thanks!

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE