Történelem

Hogy került egy cipő az asztalra az ENSZ-ben?

|

Történelmi tény, és a technikai fejlődés révén a tévénézők milliói láthattak, hogy cipőjével az asztalt verve követelt csendet bekiabálásához Nyikita Szergejevics Hruscsov 1960. október 12-én az ENSZ közgyűlésén.

Az egyszerű ukrán paraszti családban született Nyikita Hruscsov géplakatosnak tanult és a bányaműveknél helyezkedett el, ahol a bányászszakszervezet tagja lett. Már fiatalon politizálásra adta fejét, és belépett a kommunista pártba. Politikai karrierjét helyi párttitkárként kezdte.hruscsovcipo

A híres – nem kevés színészi tehetségről tanúskodó – jelenet hátterét elemzők ma úgy vélik, az akkori szuperhatalom a Szovjetunió, első emberének otrombaságában jelentős kisebbségi érzései is felszínre törtek.

“Hogyan jön ez a semmirekellő talpnyaló, ez a mitugrász fafej, az amerikai imperializmusnak ez a lakája ahhoz, hogy olyan kérdésekről papoljon, amelyek nem tartoznak a tárgyhoz?!” – üvöltötte egyik lábbelijével az asztalt csapkodva az SZKP KB főtitkára az ENSZ-közgyűlés New York-i plénumán. McMillan miniszterelnök Hruscsov tettére a következőket mondta: „Kérem, legyenek szívesek ezt lefordítani.“

Az SZKP KB főtitkárának a felháborodását az váltotta ki, hogy a gyarmatosítás felszámolásával foglalkozó tanácskozás szónoka, Lorenzo Sumolong, Fülöp-szigeteki küldött a Szovjetuniót is felelősnek nevezte meg egyfajta kolonializmusban, nevezetesen a kelet-európai népek jogfosztásában. Ne feledjük el, hogy három évvel vagyunk túl az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc vérbefojtásán.

Mivel az üléslevezető ír Frederick H. Boland a korábbi parázs jelenetek csitítása során eltörte csendkérő kalapácsát, a parlamenti etiketthez aligha szokott Hruscsov úgy döntött, napirenden kívüli bekiabálásához maga teremt csendet. Akciója annyira jól sikerült, hogy nemcsak a teremben, hanem világszerte felkapták a fejüket a politikusok és tévénézők. Az viszont mind a mai napig vitatott, hogy vajon mi állhatott feltűnősködése hátterében?

A II. világháborúban nagyhatalommá lett Szovjetunió kardinális kérdést csinált abból, hogy kellő respektusa legyen a nyugati hatalmak előtt, s ehhez az “egyrészt lenézem a másikat, másrészt hozzá mérem magam” attitűdhöz az vezetett, hogy a soknemzetiségű államalakulat valójában ugyanolyan volt, amilyen vezetőinek alkata: felfuvalkodott és labilis egyszerre. Márpedig míg Sztálin eltetszeleghetett a birodalmat globális hatalommá tevő hős szerepében, Hruscsovnak azt kellett bizonyítania, hogy ő képes megtartani és felzárkóztatni ezt a birodalmat a világszínvonalhoz, sőt, a fölé emelni.hruscsov

Az 1950-es évek végére Hruscsov belátta, hogy a második világháború vége óta tartó óriási mértékű fegyverkezési kiadásokat vissza kell fogni. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy ha a nemzetközi feszültséget csökkentik. Az enyhülés jegyében már tervezték Eisenhower amerikai elnök Szovjetunióbeli látogatását, amikor egy U-2 amerikai kémrepülőgép lelövése miatt a hruscsovi vezetés lemondta a találkozót. Az amerikai jelenlétet ez után az incidens után nemkívánatosnak minősítették, de Hurscsov szívesen ellátogatott volna Amerikába. Mivel az elnöktől az előbb említett események hatására nem kapott meghívást, keresett alkalmat magának az utazásra.

1960 őszén Hruscsov vezette az ENSZ értekezletre érkező szovjet delegációt. A gyakori érzelmi kitöréseiről híres szovjet vezető az ENSZ plenáris ülésén sem tudott a protokollnak megfelelően viselkedni.

Igyekezetének nyugati megítélése azonban mindig is ellentmondásos volt. Kisebbségi komplexusát viszont paradox módon inkább növelte, hogy Sztálinnal ellentétben ő kifejezetten “turnézó” típusú vezető volt. 1964-ben bekövetkezett bukásáig 40 utazást tett külföldre, s ezek során még Nagy Péternél is többször szembesülhetett azzal, hol tart a Szovjetunió a fejlett Nyugathoz képest.

A történészek szerint Hruscsovnak még azzal is meg kellett volna barátkoznia, hogy az ENSZ közgyűlésén minden másképp van, mint Moszkvában. Ott nem az övé az első és főleg nem az utolsó szó. Megbukott azon javaslata is, hogy az ENSZ vezetését egy trojka vegye a kezébe és a szervezet tegye át székhelyét Európába. Nem csoda, hogy többször is kiborult. Egy ízben ököllel fenyegette meg Spanyolország neki nem tetszőket mondó külügyminiszterét, de rákiabált az akkori brit miniszterelnökre is. Arrogáns viselkedését végül a cipőjelenetével tette felejthetetlenné.

Alighanem ez a jobblábas cipő volt a történelem legdrágább lábbelije. A Szovjetuniónak az ENSZ megsértése címén 10 ezer dollár – akkoriban az még sokkal nagyobb pénz volt, mint ma – kellett fizetnie. Sokan ma is vallják, hogy ez a “susztercsíny” volt az egyik olyan lépés a sok közül, amely hozzájárult az SZKP KB főtitkárának négy évvel későbbi bukásához.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Urbanus

    Igen, az urban legend szerint Hruscsovnak három lába van.

    ↑ LinkVálasz
  2. Timeless

    Az urban legend szerint érdekes módon asztalverés közben mindkét lábán volt cipő.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE