Pilvax Primőr, Történelem

Hannibál és Scipio csatája

|

Krisztus előtt 202-ben október 19-én került sor a történelem egyik meghatározó csatájára, amit az ókor két kiemelkedő hadvezére vívott Zamánál. A csata tétje a Földközi-tenger feletti uralom volt. I. e. 216-ban Hannibál súlyos verességet mért a római hadseregre a cannaei ütközetben. Akkor úgy tűnt, hogy már nem sok  kell, hogy Hannibál visszaállítsa Karthágó hajdani hegemóniáját, amelyet 39 évvel azelőtt, az első pun háború idején vesztett el.

hannibal2

Hannibál Barkas

A rómaiak azonban egész másként viselkedtek, mint azt Hannibál remélte. A rómaiak majdnem megsemmisítő verességet szenvedtek, de nem voltak hajlandóak megadni magukat. Ez volt Hannibál gondja is, hiába győzött, nem volt képes megadásra bírni a rómaiakat. Livius azt írta két évszázaddal később: „Bizonyos, hogy minden más nép összeomlott volna, ilyen rettenetes csapás súlya alatt.”

A rómaiak büszkék voltak, nem viselték a verességet, nem akartak legyőzött nép lenni. Hannibál további 13 évig fosztogatta Itáliát. Egy alkalommal már csak öt kilométerre volt Rómától. Hannibal Antl Portas ! Elfoglalni azonban képtelen volt, hiszen nem rendelkezett ostromgépekkel.

Egy ifjú római patrícius Publius Cornelius Scipio ott volt a cannaei ütközetben. Ekkora mire közeledett a végső összecsapás már egy légió élén állt. Briliáns taktikai húzásainak köszönhetően Hispánia nagy részét visszafoglalta a punoktól.

A rómaiak azonban egész másként viselkedtek, mint azt Hannibál remélte. A rómaiak majdnem megsemmisítő verességet szenvedtek, de nem voltak hajlandóak megadni magukat. Ez volt Hannibál gondja is, hiába győzött, nem volt képes megadásra bírni a rómaiakat. Livius azt írta két évszázaddal később: „Bizonyos, hogy minden más nép összeomlott volna, ilyen rettenetes csapás súlya alatt.”

scipio1

Publius Cornelius Scipio

Scipio i.e. 204-ben 35 ezer fős hadseregével áthajózott Észak-Afrikába, hogy magát Karhágót is megtámadja. Bagbradesnél bravúros győzelmet aratott a punok fölött. Ellenséges városokat rombolt le, elvágta Karthágó élelem-utánpótlását. A taktikája ismét bevált. Karthágó hazarendelte Hannibált, hogy hazai földön hadakozzon, és védje a várost.

Azonban a pun katonák nagy része képzetlen volt. Ráadásul a római és a numídiai szövetséges lovasságot 9 ezer fő alkotta, háromszor annyi, mint amennyivel Hannibál rendelkezett. A csata kezdetekor a rómaiak fülsiketítő kürtöléssel sikeresen szétzavarták a punok harci elefántjait. Ennek ellenére egy rövid ideig úgy tűnt, hogy a pun erőfölény érvényesülni fog. A római lovasság megfutamította a pun lovasságot, majd üldözték őket.

A római gyalogság, pedig hősiesen kitartott. A római és szövetséges lovasságuk ekkor ért vissza a csatatérre, és hátba támadták a pun gyalogságot. A korabeli fellelhető feljegyzések szerint kb. 22 ezer pun harcos lelte halálát a csatatéren. A pun veresség megnyitotta az utat Dél-Európa, és Észak-Afrika teljes elfoglalásához, amelyet ezek után fél évezredig uraltak is.

Scipio lovagias katona volt. Megengedte, hogy Hannibál Karthágóban maradjon, ahol rövidesen a punok vezérüknek választották. Mikor a két hadvezér szemtől szembe találkozott Scipio megkérdezte Hannibáltól, hogy kit tart a történelem három legnagyobb hadvezérének. A pun tábornok megnevezte Nagy Sándort, Pürrhoszt, és önmagát. Mi lett volna, ha te nyered meg a zamai csatát nem én?- kérdezte Scipio. „Akkor én lennék a legnagyobb mind között” felelte Hannibál.

pun_map1-e1343887526413

Néhány évvel Zama után a római szenátus bosszúból száműzte Hannibált, amivel Scipio nem értett egyet. A rómaiak végül is 64 éves korában találtak rá bithyniai udvarban. Mikor a katonák körülfogták a házat, hogy elfogják, és Rómába vigyék Hannibált, hogy ott kivégezzék, mérget vett be.

A nagy pun hadvezér utolsó szavai ezek voltak: „Szabadítsuk meg a rómaiakat a szüntelen rettegéstől, és aggodalmuktól. A jelek szerint nem tudják kivárni egy gyűlölt vénember természetes halálát.”

Scipio kiváló katonai képességei mellett korának ünnepelt szónoka, tehetséges hadvezére és feddhetetlen jellemű államférfija volt. Cicero később nagy becsben tartotta őt. Emellett korának egyik legműveltebb, görög kultúrában legjártasabb embere volt, aki állítólag még Terentiusnak is besegített a színműírásba.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE