Kiemelt, Magyar Közélet

Zavar a devizahiteles perekben

|

A Fidesz kormány 2010 őszétől kezdve hangoztatta, hogy „Európában egyedülálló módon megsegítettük a devizahiteleseket.” Aztán következett a 2014. évi választási kampány. Abban a Fidesz kifejtette, hogy Magyarországon csak tisztességtelen bankok működnek. Sőt erről 2014 július elején törvényt is alkotott a parlament. A pénzintézeteknek ez alól csupán egyetlen kibúvójuk van, ha perre mennek az állammal, és a bíróság előtt bizonyítják be, hogy ők tisztességesen jártak el. Ezek a perek már augusztusban el is kezdődtek.

A politika által felfokozott várakozások azonban csalódáshoz vezethetnek. A politikai haszonszerzés nyilvánvaló volt, hiszen van néhány tízezer hitelintézeti alkalmazott. A másik oldalon néhány millió szavazó. A 2010-es bankadó kivetésénél is azt mutatták az elemzések, hogy a döntés igen népszerű volt. Az emberek zöme nem szereti a bankokat, bankárokat, sőt valójában meglehetősen nagy hányadban a piacgazdaságot – a kapitalizmust – sem. Egyébként a politikát sem.

devizahitel

Most egymást érik a devizahiteles perek, amelyek során a pénzintézetek próbálják bebizonyítani, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételek megfeleltek a törvényi kritériumoknak és tisztességesek voltak.

A 2014 júliusában elfogadott törvény a bankokra rója a bizonyítás terhét. Nekik kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el, nem pedig az ügyfeleknek azt, hogy tisztességtelen elbánásban részesültek.

Első fokon még csak az OTP csoport esetében fordult az alkotmánybírósághoz a  bíróság, de másod fokon már 4 bank esetében történt ez meg.

A K&H ügye is az AB előtt, és a bíró elég kritikusan fogalmazott a devizahiteles törvénnyel szemben. Szerinte az első devizahiteles törvény, – 2014. évi XXXVIII. törvény – több paragrafusa is Alaptörvénybe ütközik. Sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Az ítélőtábla indoklása szerint a jogalkotó az eljárási határidők szabályozásával kizárta a bizonyítási eszközök lehetőségét az eljárásból, leszűkítette a bíróság mérlegelési lehetőségeit.

Az ez ügyben eljáró bíró szerint az eljárásjogi feltételek biztosításának elmulasztása miatt a jogalkotás olyan közvetlen befolyást gyakorolt a magánjogi jogviszony elbírálására, ami összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség alkotmányos elvével. A félnek a polgári perben biztosított rendelkezési jogának korlátozása sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot is.

Az indoklás szerint súlyosan sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság alkotmányos elvét, hogy a törvényi szabályozás hiányossága miatt kétséges a bíróság érdemi döntésének személyi és tárgyi hatálya.

Az eddig lefolyt perekben a bírók egy része gyorsan döntött. Másoknak komoly fenntartásaik voltak már a törvény értelmezésével, és annak az Alaptörvénnyel és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos összefüggéseit illetően is.

A bankok nem ördögtől valók, de nem is angyali tünemények. A tőkeszegénység az tény, de a banki erőfölény is az. Az optimális hitelmennyiséget messze felülmúlták az elmúlt 10 évben. A mindenkori politika is örült annak, hogy az egyébként nem túl dinamikus magyar gazdaság az olcsó külföldi hitelek beáramlása révén kereslet növelő tényezővé vált. Az állami szabályozás sem állt a helyzet magaslatán. (PSZÁF) Ezért éveken keresztül négy százalék körüli lehetett a gazdasági növekedés. Amikor azonban a nemzetközi pénzügyi válság kitört, és a magyar nemzetgazdaság különösen rossz állapotba került, a hitelintézetek a rendelkezésükre álló eszközökkel védték üzleti érdekeiket. Közben az ügyfelek helyzete a gazdasági viszonyok általános romlása és a magyar jövedelmi viszonyok következtében meggyengült.

A politika beavatkozott, de rövidtávú érdekeket nézett. Sokan fognak csalódni ismét.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE