Pilvax Primőr, Történelem

Az első bécsi döntés

|

„Mindenütt, amerre mentünk, őszirózsákat szórtak reánk. Kosárral, szakajtóval szórták a lányok az őszirózsát. Az autót behavazta a sok virág, mindenkinek jutott egy csokorra való.
– Milyen különös, kérlek!- mondja csendesen. Ezt az országrészt, mint a többit, az őszirózsás forradalom vesztette el. S most, mikor visszatér a Felvidék, megint őszirózsát dobálnak: mintha az idő és az élet bocsánatot kérne és jóvá akarna tenni a jelképpel valamit. ” (Márai Sándor, Új Idők, 1938. november 20.)

A trianoni békeszerződés Magyarországot súlyosan érintette. Területének 2/3-t elvesztette és magyar lakosságának egyharmada az új határokon túlra került. Az igazságtalan és tragikus döntésbe Magyarország nem törődött bele. A következő évtizedek külpolitikai törekvéseinek középpontjába a határok visszaállítása vagy legalább módosítása – azaz a revízió – került. Ennek részleges megvalósítására 1938 őszén érkezett el az idő.

 1938 – at az „utolsó békeévként” emlegetik. Az esztendő két legfontosabb nemzetközi eseménye – az anschluss és a müncheni egyezmény – jelezte, hogy a hitleri Németország – Róma támogatásával, London és Párizs asszisztálásával – rövid időn belül átrajzolja Közép–Európa térképét. Az európai nagyhatalmak között létrejött müncheni egyezmény értelmében német csapatok szállták meg Csehszlovákia németek által is lakott részét, a Szudéta-vidéket.

A müncheni egyezmény záradékába olasz javaslatra bevették, hogy Csehszlovákiának Lengyelországgal és Magyarországgal fennálló területi vitáit is rendeznie kell. 1938. október 9-13. között került sor a magyar–csehszlovák tárgyalásokra Észak-Komáromban, ahol Magyarországot Kánya Kálmán külügy- és Teleki Pál oktatásügyi miniszter képviselte. Kölcsönös megállapodás híján a tárgyalások végeztével a két ország (1938. október 29-én) a müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmak döntőbíráskodását kérte. Mivel Nagy-Britannia és Franciaország érdektelenségre hivatkozva kivonta magát a döntéshozatalból, a döntőbírók Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszterek voltak. Az első bécsi döntés november 2-án született meg, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg.

A döntőbírák a bécsi Belvedere palotában ültek össze. Alapos felkészülés után, Ciano és Ribbentrop, szakértőikkel együtt, egy 750000-es méretarányú térképen, 1 milliméter vastag zöld vonalat húzva, hozták meg döntésüket.

A Belvedere palota aranytermében 1938. november 2-án tehát kompromisszumos megállapodás született. A Felvidék (és Kárpátalja) déli sávját visszacsatolták Magyarországhoz, és abból az 5 nagyvárosból, melyre mind a két fél igényt tartott, – Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungvár és Munkács, – az első kettő Szlovákiánál maradt, míg az utóbbi három Magyarországhoz került

 A döntőbírósági ítélet kihirdetése és az új határvonal ismertetése este 19:10-kor kezdődött és 35 percen át tartott. Ekkor az újságírók igyekeztek minél hamarabb eljuttatni tudósításaikat a lapok és hírügynökségek szerkesztőségeibe. Budapesten a beavatottak révén itt-ott már szóbeszéd tárgya volt a döntőbírói ítélet tartalma, amikor Imrédy Béla miniszterelnök este 21:21-kor a Magyar Rádióban a kormány négy perces rádiószózatát ismertette.

 A megállapított határvonal 11.927 km2-t adott vissza Magyarországnak, s e területen, a december közepén végrehajtott összeírás 1.041.401 lakost talált, ebből 879.0007 (84,4%) volt magyar, és 123.864 (11,9%) szlovák anyanyelvű. Visszakerült Magyarországhoz Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Romaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc. November 5-10. között a honvédség csapatai megkezdték a csehszlovák csapatok által kiürített területek átvételét. November 7-én Horthy csapatai élén visszafoglalta Komáromot, majd november 10-én Horthy a magyar honvédség élén óriási pompával vonult be Kassára. Fontosabb bevonulások még: November 6.: Királyhelmec, Bodrogköz; november 7.: Torna, Ógyalla; november 8.: Érsekújvár, Krasznahorka, Rozsnyó; november 9.: Léva, Losonc, Fülek, Beregszász; november 10.: Ungvár, Munkács.

Minden felszabadított városban zúgtak a harangok, az utakon boldogságtól zokogó emberek térdepeltek és honvédeink virággal borított utakon lépdeltek.

A békeidőben született első bécsi döntést az európai nagyhatalmak – Nagy-Britannia és Franciaország is, – akkor még nemzetközi jogi érvényűnek ismerték el.

                      elsobecsidontes4                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     A háború végére megváltoztatták a korábbi döntésüket. Az első bécsi döntés után kb. 4 hónappal, miután 1939. március 14-én a Tiso vezette Szlovákia önállóvá vált, és másnap Hitler bevonult Prágába. Magyarország március 15-18 között megszállta Kárpátalja fennmaradó, saját önállóságát március 14–15-én kikiáltó részét is.

 A bécsi döntésekért azonban súlyos árat kellett fizetni. Magyarország elveszítette külpolitikai önállóságát, és belesodródott a vereséggel végződő második világháborúba. Az 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti – a trianoni határait, – semmisnek nyilvánította az első és a második bécsi döntést. A Szigetközben még három falut át kellett engedni Csehszlovákiának.

.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE