Pilvax Primőr, Történelem

Merénylet Kennedy elnök ellen

|

John Fritzgerald Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok 35. és a legfiatalabban megválasztott, ír származású és katolikus elnöke volt. 1963.november 22-én Dallasban merénylet áldozata lett.

1963 novemberében Kennedy Dallasba utazott, mert már megkezdte a következő évi elnökválasztásra a felkészülést. Azért is utazott Texasba, mert itt elnök mindössze 38%-os népszerűségnek örvendett. A texasi demokraták között pártszakadás fenyegetett, ezért a választási siker érdekében Kennedy igyekezett kibékíteni a szembenálló feleket. Ipar, hadiipari komplexum és a választók létszáma szempontjából Texas a Dél kulcs fontosságú állama volt.jfk3

1963. november 22-én délelőtt 11 óra 38 perckor szállt le JKF külön gépe a Love Field repülőtéren. Ott indulásra készen állt a 21 kocsiból álló elnöki autókaraván, amely az elnököt a Trade Marthoz szállította volna, hogy ott a tiszteletére rendezett díszebéden elmondhassa beszédét. Az elnöki konvoj útvonala elkerülte volna a merénylet helyszínét, de az elnök érkezése előtti napon megváltoztatták az útitervet. A változásról hírt adtak az újságok is. Az elnöki limuzinban hatan ültek: a volánnál William R. Greer, a Secret Service embere, jobboldalán Roy H. Kellerman, a Secret Service legrégebbi tagja, mögötte John B. Connally texasi kormányzó, balján feleségével Mrs. Connallyval, mögötte Jacquline Kennedy és tőle jobbra az elnök.

Az elnök és kísérete a Main Streeten keresztül halad a város központja felé. Aztán a Houston Streetre kanyarodnak és röviddel ezután balra fordulnak az Elm Streetre. Különös véletlen, hogy ekkor szólalt meg Mrs. Connally: „Igazán nem mondhatja, elnök úr, hogy Dallas nem szereti önt.” Ezt Kennedy elnök egy mosollyal nyugtázza.

Ezek után pár pillanattal később lövés dördül kb. 12 óra 30 perc körül. Kennedyt két lövés éri. Ebből a második a végzetes. Connally kormányzó is súlyosan megsérül. Pillanatok alatt reagál minden szemtanú az eseményekre. Kellerman határozottan utasítja a sofőrt, hogy hajtson a legközelebbi kórházba. Mrs. Kennedy felkiált: „Jaj istenem, megölték férjemet! Itt az agyveleje a kezemen! Drága Jackem!” – majd szinte önkívületi állapotban felkel helyéről és lemászik az autó csomagtartójára, az autó azonban ekkor gyorsul az addigi 17-18km/h-ás sebességéről 130kilométerre.

kennedyhazaspar5

A Kennedy házaspár közvetlenül a merénylet előtti pillanatokban

Szerencsére a Secret Service egyik embere azonnal ott termett a Lincoln hátuljánál elkapta Mrs. Kennedyt és visszasegítette a helyére. A közeli Parkland kórházba hajtanak, ahol az orvosok megállapítják, hogy a fejsérülésen gyakorlatilag lehetetlen segíteni – a lövedék letépte a koponya jobb felét- az elnök körülbelül egy óra tájban elhunyt. Connally kormányzó súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel megúszta a merényletet. Az őt megsebesítő lövedék átfúródott a mellkasán, szétroncsolta egy bordáját és megbénította a fél tüdejét, a mellüregből kilépve a jobb csuklón át a bal combjába fúródott. Adminisztratív okokból az elnök holttestét csak kisebbfajta nézeteltérés után sikerült elszállítani a repülőtérre. A repülőgépen sor került az új elnök – az alelnök – Lyndon B. Johnson elnöki esküjére is. Jackie másnap hajnali ötig, míg a Fehér Házba értek, nem öltözött át: „Azt akarom, hogy lássák, mit tettek Jackkel!”

November 29-én Johnson elnök felkérte a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Earl Warrent egy különbizottság elnökévé, hogy kivizsgálja a gyilkosság részleteit. A bizottság az elnökről a Warren nevet kapja. Tagjai: Richard Russel – demokrata georgiai szenátor-, John Sherman Cooper – Kentucky állam republikánus szenátora-, Hale Boggs – Louisianai demokratikus szövetségi képviselő-, Gerard Ford – michigani republikánus képviselő, később az USA elnöke, Allan Dulles – a CIA volt igazgatója- és John McCloy – Németországban amerikai főmegbízott, később a Világbank elnöke. 552 tanút hallgattak ki az esettel kapcsolatban és több ezer tárgyi bizonyítékot vizsgáltak meg. A bizottság a 888 oldalas jelentést 1964. szeptember 24-én hozta nyilvánosságra. 26 kötetnyi részletezés tartozott hozzá, amelynek egy részét 75 évre titkosították. Igaz az óta kutathatóvá tették egy részét, még mindig akadnak olyan részletek, amelyeket 2039-ig titkosak.

[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=8IHYSwK9Xac]

A merényletet-körülményeit vizsgáló Warren-bizottság vaskos, 18 ezer oldalas nyomozati anyaga arra a következtetésre jut, hogy Oswald volt a gyilkos. Nincs bizonyíték összeesküvésre. Oswald a merénylő háromszor tüzelt fegyverével. Itt azonban homályossá válik az addig oly egyszerűnek és kristálytisztának tűnő kép. A jelentés ugyanis a háromból csak két lövedékkel tud elszámolni. Vajon mikor és hol dördült el a harmadik lövés?

oswald

Oswald

Lee Harvey Oswald 1963. november 22-én péntek reggel szomszédjával és munkatárásával Frazierrel indult munkába, egy nagy barna csomaggal. Oswald, erről azt mondta, függönyrudakat visz. Ebben a csomagban volt a 6,5mm-es, olasz Carcano, látcsővel felszerelt puskája. A gyilkosságot követően, a szemtanúk közül többen is a Tankönyvraktár irányából hallották a lövéseket. Egy Baker nevű rendőr azonnal az épülethez rohant és ott Truly főraktárnokkal azonnal megkezdték a raktár átkutatását. Ekkor találkoztak össze Oswalddal, aki teljesen higgadt volt, miután Truly igazolta őt, hogy ott dolgozik a rendőr továbbengedte. A gyilkos ekkor állítólag vásárolt egy kólát, majd ezután röviddel távozott az épületből és busszal, taxival majd gyalog hazament. Ott lecserélte zakóját egy világosabb színűre, magához vette revolverét, majd ismét távozott otthonról. Nem messze otthonától egy rendőrjárőr fékezett le mellette, ő ismét teljes nyugalommal behajolt a jobboldali ablakon és beszédbe elegyedett a rendőrrel, majd egy perc múlva kihúzta a fejét és hátrálni kezdett. A rendőr kiszállt az autóból és elindult felé, Oswald négy golyóval leterítette. J. D. Tippit rendőr azonnal meghalt. A gyilkos, a közeli Texas filmszínházba menekült be. Egy szemközti boltos észreveszi ezt és értesíti a hatóságokat. Oswaldot a moziban kapják el kisebb dulakodást követően.

ruby

Jack Ruby

A Warren-bizottság egyik legfontosabb következtetése az események szempontjából, hogy eloszlassa az összeesküvéssel kapcsolatos feltételezéseket. A jelentésből 131 oldal foglalkozik az összeesküvés lehetőségével és cáfolatával.. Ezek alapján a magányos merénylőt, Oswaldot valamilyen végleges elmezavarból fakadó megmagyarázhatatlan indok késztette az elnök meggyilkolására, esetleg erőszakos nézetei, a baloldal iránti elkötelezettsége vezette. Mindezt utólagos kriminálpszichológiai vizsgálatokkal igyekeztek alátámasztani. Erre és a gyanúsított kihallgatására azonban nem fordíthattak túl sok időt, ugyanis a merénylet után két nappal, november 24-én, vasárnap, Lee Harvey Oswalddal végzett Jack Ruby.

Oswaldnak nem ez volt az első fegyveres merénylete. Hét hónappal korábban Edwin A. Walker tábornokot ellen próbálta meg lelőni. De az egykori tengerészgyalogos elvétette a mozdulatlan célpontot. Érdekes tény, hogy Oswald a katonai szolgálati ideje alatt éppen hogy csak megfelelő minősítést kapott lövészetben. Sokat gyakorolhatott a Kennedy gyilkosság előtt, hiszen 1963. november 22-én, pénteken alig 5,6 másodperc alatt adott le 3 lövést. A kiszemelt célponttól távolról, ráadásul mozgó célpontra, és nagyon eredményesen. Későbbi rekonstrukciók során mesterlövészek sem tudták utána csinálni ezt a műveletet.

A Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oswald magányos merénylő volt. Azóta is ez a hivatalos álláspont. Az amerikai képviselőház különbizottsága 1979-ben felülvizsgálta a jelentést, és arra a következtetésre jutott, hogy volt egy második merénylő is. Warren jelentés egy része ma is titkos.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE