Pilvax Primőr, Változó világ

Kína megelőzte az USA-t

|

Az USA a XIX. század 70-es évei óta a világ vezető gazdasági nagyhatalma. Sokáig fel sem merült, hogy ez másként is lehetne. Kína az utolsó harminc évben olyan tempójú fejlődést produkált, hogy ha fejlettségben nem is, de az összteljesítményt tekintve utoléri az Egyesült Államokat. Korábban is, mint eddig hittük. Gyakorlatilag ez már be is következett.

Négy éve történt, hogy Kína gazdaságának mérete meghaladta Japánét. Peking a harmadik helyre utasította Tokiót a GDP világrangsorában. Már Japán a dobogóról is leszorult, hiszen India is megelőzte.chinausa

Most ismét váltás történik. Kína az Egyesült Államoktól veszi el az első helyet. Ugyanis a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb adatai ezt mutatják. A helycsere nem meglepő, de korábban következett be, mint ahogy várták. Az IMF egy korábbi tanulmányban 2018-2020-ra várta ennek bekövetkeztét.

Kína az 1980-as évek elején felhagyott a merev kommunista és zárt gazdasági berendezkedéssel. Az egymást követő kínai vezetők folyamatos nyitással egy korlátozott piacgazdaságot hoztak létre. Beengedték a külföldi vállalatokat. Ők szívesen mentek, elsősorban az olcsó munkaerő és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt. Viszont vitték magukkal a modern technológiát. Egy ország gazdasági teljesítménye hosszú távon elsősorban két dologtól függ: a népességtől és a technológiától, amelyet nemcsak a termelő gépek vagy a kommunikációs technika fejlettsége fémjelez, hanem az is, hogy milyen hatékonyan működnek az ország intézményei.

Kína népessége a XX. században robbanásszerűen nőtt, ma már több mint 1,4 milliárd fő. Sőt az ázsiai óriás esetében a piacgazdaság felé való nyitással gyorsütemű technológiai haladás is párosult. Ezért Kína robbanásszerű fejlődést produkált, amit bizonyít, hogy az 1980-as, 1990-es és a 2000-es években is előfordult, hogy több egymást követő évben is 10 százalék fölött volt a gazdasági növekedés. Az IMF adatai alapján 1984- ben (nem orwelli értelemben), 15,2 százalékkal nőtt a kínai GDP. Kína sorban előzte le Nagy-Britanniát, Németországot, majd végül Japánt. Igaz, a válság idején a kínai növekedés lelassult, és várhatóan a következő években sem fogják már tudni megismételni az aranykort. Az IMF 6-7 százalék közötti növekedést prognosztizál 2019-ig. Ez még mindig több mint, amit a fejlett országok képesek teljesíteni.

A világgazdaság helyzetéről összeállított jelentésében az IMF közli, hogy a kínai reál-GDP 2014 – ben 17 600 milliárd dollár lesz, míg az USA 17 400 milliárdot produkál. Alig másfél évtizede Amerika gazdasága háromszorosa volt a kínainak. Most fordulat következik be, ugyanis Kína jelenleg a világgazdaság 16,5 százalékát adja, az Egyesült Államok részesedése 16,3 százalék. Az, hogy a kínai gazdaság lett a világ legnagyobbja, két tényezőnek tulajdonítható. Egyrészt Peking – igazodva a nemzetközi számítási módszerhez – olyan tételeket is belevett GDP-jébe, amelyeket eddig nem. Továbbá az IMF immár vásárlóerő-paritásos alapon végezte el a számításokat, nem kizárólag a valutaárfolyamok figyelembevételével, mint ahogy korábban szokás volt.

Ez azt jelenti, hogy Kína az idén a – vásárlóerő-paritáson számolt – teljes gazdasági kibocsátásban előzi meg az Egyesült Államokat. Ez nem azt jelenti, hogy Kína hirtelen a világ legfejlettebb országává válna. A kibocsátás nagyrészt azért olyan hatalmas, mert Kína a világ legnépesebb országa. Az IMF 2013-as, egy főre vetített, – a vásárlóerő-paritáson számolt – GDP-listáján Kína a 93. a felsorolt 187 országból.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                 Magyarország is megelőzi az 51. helyével. Ha az egy főre eső GDP-t fejlettségi mutatónak tekintjük, akkor látható, hogy az összteljesítményben első helyre álló Kína még messze van fejlettségben a nyugati világtól.

china-usVásárlóerő paritáson tehát Kína az első, második az USA, a harmadik India. Japán a negyedik, Németország az ötödik és Oroszország a hatodik. A Mennyei Birodalom mögötti országoknak a lélekszáma jóval kisebb, mint Kínáé, vagy Indiáé. Ezért az egy főre jutó GDP tekintetében messze megelőzik az 1,4 milliárd lakosú Kínát, vagy az 1,2 milliárd lakost számláló Indiát. Kína egy főre számított GDP-je kisebb, mint Bulgáriáé, vagyis az Európai Unió legszegényebb tagállamáé.

Kína és India befolyása a globális gazdaságra a jövőben fokozatosan emelkedni fog, míg az eddig meghatározó USA-é, Európáé és Japáné csökken a XXI. században. Kínában az átlagos életszínvonal csak lassan fog a nyugati standardokhoz felzárkózni. Az előrejelzések szerint 2030-ra érheti el az átlagos fejenkénti jövedelem Nyugat-Európa 1990-es átlagát.

Ezzel megkezdődik Kína évszázada. 2014 az utolsó év, amikor az Egyesült Államokról azt lehet állítani, hogy a világ legnagyobb gazdasági hatalma. Az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb katonai hatalma. Többet költ a fegyveres erőire, mint az őt következő 10 nemzet. Igaz ezt a katonai erőt az USA az elmúlt két évtizedben nem mindig használta „bölcsen.”

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE