De miért a nyuszi tojja a tojásokat? Itt a húsvét, festjük a tojásokat, megvettük a csoki nyuszikat és feldíszítjük a lakást. De mi köze a nyuszinak a tojáshoz? Mindenki tudja, hogy csak a madár tojik tojást, a nyuszi pedig emlősállat. Akkor miért hozza mégis a nyuszi a tojást?
Pistike megkérdezi az édesanyját:
– Anya ugye, hogy a húsvéti nyúl tojja a tojásokat?
– Igen Pistike.
– És az is igaz, hogy a tojásból kiscsirke kel ki?
– Igen Pistike.–
Hát nem mondom, szép kis erkölcsök uralkodnak nyúléknál.
A nyuszi tojás tojásának kevés köze a biológiához, sokkal inkább egy pogány hagyományhoz, melyet a keresztény kultúra magába olvasztott. A pogány szimbólumok sok esetben megmaradtak, jelentésük néhány esetben kiegészült.
Ostra a tavasz és megújulás germán istennője. Az Ő ünnepe volt ez pogányoknál a tavaszi napéjegyenlőséget követő vasárnap. Ostra nevéből származik a húsvét angol Easter és német Oster kifejezés. Ostrát a képeken tavaszi virágokkal a kezében, tojással és a lábánál nyuszikkal ábrázolták. Ezek a növények és állatok testesítik meg az újjászületést, a tavaszi megújulást. A legenda szerint Ostrának volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt, hogy elkápráztassa, szórakoztassa a gyerekeket tavasz ünnepén, április első vasárnapján a madarat nyuszivá változtatta. Azóta hozza a nyuszi a tojást.
A másik, szintén elterjedt legenda a főnixmadárhoz és az ősi egyiptomiakhoz, perzsákhoz kapcsolódik. Ők úgy hitték, hogy a mennyországot a szent madár irányította, aki egy nyuszi képében született újjá. Ez a nyuszi azonban speciális volt, mert a tojást tojó képessége megmaradt. A kereszténység a főnixmadarat is kisajátította, olyannyira, hogy a korai keresztény irodalomban már a feltámadás és az örök élet jelképeként említették.
A harmadik történet szerint az ősi szászoknak ugyanis megvolt a “saját” tojást tojó nyuszijuk. Az általuk preferált legenda szerint a tojást tojó nyuszijuk úgy “keletkezett”, hogy egy kismadár megfagyott a téli hidegben, de Ostra, a tavasz istennője újjáélesztette, nyuszi alakjában. Azóta is minden húsvétkor az angol-szász nyelvterületen tojásokat festenek és felajánlják azokat Ostrának.
A tojás ajándékozása is régi hagyomány, az új élet és a termékenység jelképeként adták egymásnak az emberek. Talán a leggyakoribb a piros tojás, sok húsvéti vers visszatérő refrénje. A keresztény hagyomány szerint mikor Jézust megfeszíttették, akkor egy asszony tojásokkal a kezében állt a keresztfa alá, és a tojásokra Jézus piros vére ráhullott.
A piros szín jelentése is erősen kötődik a húsvéthoz. A vér színeként az életet és a szerelmet szimbolizálja. Ezért régen a lányok a legszebb piros tojást annak adták, aki közel állt a szívükhöz. Egy hagyomány szerint a sok piros tojás bőséget hoz a házba.
A húsvét fontos része a lakás feldíszítése is. A mediterrán országokban felszentelt pálmaágat vagy olajágat tesznek vázába, jelképezve a békességet, míg a mi éghajlatunkon a barka hozhatja el ezt családok számára.
Végül, de utolsósorban a kölni. A keresztény szokások szerint Nagypénteken a fiatalok reggeli hideg, felszentelt vízben fürdenek meg. A Biblia szerint a rómaiak vízzel locsolták le a Jézus feltámadásának hírét hozó asszonyokat. Magyarországon húsvét hétfőn a XVII. század óta szokás a lányok meglocsolása, általában egy nagy vödör vízzel.
Egyrészt ez egy udvarló gesztus, másrészt pedig a termékenységhez kötődik, hogy el ne száradjanak a lányok. Városon egy szolidabb, bár a tisztaságot éppen nem szolgáló formája terjedt el: főleg kölnivel járnak házról-házra a férfiak. A locsolkodásból pedig jobb nem kimaradni, hiszen ez egyrészt udvarlási gesztus és megtiszteltetés, másrészt termékenységedre és ez által nőiességedre is szimbolikusan jó hatással lehet.
Minden lánynak, asszonynak sok locsolót kívánunk!
joo