A rock örök

A sanzon királynője

|

95 éve született a sanzon Királynője. Két végén égette a gyertyát. De nem pazarolta el tehetségét. Rövid élete során a franciák nemzeti jelképe lett, és  meghódította az egész világot.

A francia nyelv érdekes módon nem alkalmas a rock zenére. Volt kísérlet, talán még emlékeztek a Charlotte zenekarra, akik filmet is csináltak a „Három testőrből”. A zene érdekes volt. De rocknak rossz. A szerb-horvát nyelv sem nagyon alkalmas ilyen célra, de azért a Bijelo Dugme nagyon jó rock zenekar. Na, most elkalandoztam.

Edit Piaf. 48 évet élt. 1915. december 19.-1963. október 11.

A család meghatározó volt. Apja akrobata, anyja utcai énekes. Művészek. 4 évesen megvakul, hétévesen visszanyeri látását, szerinte a Szent Terézhez intézett fohászai miatt. Apjával lépett fel cirkuszokban, majd ő is az utcán énekelt. 17 évesen szült. Gyermeke két évesen meghalt. Piaf megint az utcán énekel. Szóval nem volt unalmas a fiatalkora. Csoda, ha mindig a zenébe menekült? Első fellépésén a saját maga által kötött pulóverben lépett fel, melynek újával nem készült el. Ezt egy kendővel pótolta. Maurice Chevalier csak ennyit mondott: „Tud a kicsike”. Piafnak ez volt élete legkedvesebb bókja.

Ezután ismét hányatott időszak következik életében. Louis Leplée-t, aki felfedezte, meggyilkolják. Bűnrészesség gyanúja, piszkos újságcikkek, Piafnak ez sok volt. De az élet szerette még. Jött két költő, aki megcsinálta Piafot.

Raymond Asso három évig tanította és sanzonokat írt neki. Jean Cocteau 1940-ben megírta neki a „Közönyös szépfíú” című darabját. Jean Cocteau, a nagy barát ugyanazon a napon hal meg, mint Piaf.  De a költő 74 éves, Piaf még 48 sincs.

Közben felfedez néhány énekest: Yves Montand, Charles Aznavour, Gilbert Bécaud. Gondolom, a névsor nem rossz.

Majd jött New-York, kisebb bukás, de újabb barátok: Marlene Dietrich, Charlie Chaplin. És végre megjött a siker is. Majd megjön a szerelem is. 1947, Marcel Cerdan, bokszvilágbajnok. De Piafot még ebben is bünteti a sors. Két év szerelem után Cerdan repülőgépe lezuhan, meghal.

És itt már kezdődik a vég. A sok csapást kiállt Piaf az alkoholt választja. Több autóbaleset éri, a fájdalmaira morfiumot kap. Erre is rászokik.

Újabb szerelem, házasság, de négy év múlva ennek is vége.

De gyermekkorban szerzett reumája miatt mániákusan köti a pulóvereket. És továbbra is fűti magát belülről: az alkoholról nem tud lemondani. Újabb balesetek, arcát is operálni kell ezért.

De közben meghódítja a New York-i Carnegie Hall közönségét, fellép a Waldorf Astoriában, a párizsi Olympia színpadán, mindenhol óriási sikerrel.

Megjön az újabb szerelem, de már későn. 1962. szeptemberében együtt énekel egy 27 éves görög fiatalemberrel: „A szerelem mire jó?” Októberben összeházasodnak. Ekkor már a rák gyengíti szervezetét. Még néhány fellépés és 1963. márciusa után visszavonul. Tudja, hogy már közel a végső elszámolás.

Kegyetlen élete volt, rövid élete volt, de amit sanzonban adott nekünk, az is kegyetlenül jó volt. 1963. október 11-én elbúcsúzik.

Három nappal később, több mint negyvenezren kísérték utolsó útjára. Marlene Dietrich és fel nem sorolható hírességek, egyszerű emberek zokogása között temették el a párizsi Pére Lachaise-temetőben.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE