Pilvax Primőr, Változó világ

Görögország az európai álom csődje

|

Görögország gyakorlatilag 100 éve válságban van, de egy darabig itt az EU-ban kifejezetten jól éltek. A görög válság legalábbis a mostani, már 1981-ben megkezdődött, amikor is Görögország az EU tagja lett az év január elsejétől.

Görögország felvétele politikai döntés volt, hiszen az ország nem volt készen az EU tagságra. Egy számított, hogy a katonai diktatúrától megszabaduló ország, amelyben erős volt a baloldali elkötelezettség ne a Szovjetunió befolyása alá kerüljön.

Brüsszel legnagyobb tévedése azonban a görögök eurozónához való csatlakozásának elfogadása volt. Hihetetlen, hogy Brüsszel ne tudta volna, hogy hamis adatokat adott meg az athéni vezetés. Hogyan hihette az EU vezetése, hogy két év alatt az 5,6 százalékos infláció 2 százalékra csökkent, s négy év alatt a 10,2 százalékos költségvetési hány 1,6 százalékra mérséklődött?  Hogy nem tűnt föl, hogy a görög gazdaság tényleges teljesítménye sehol máshol nem látszott csak a számokban.gorogcsod

Brüsszelben is tudták, hogy a görög intézményrendszer két évtized a katonai diktatúra megszűnése után, még az EU-ban sem nőtt fel legalább arra a szintre, hogy hatékony államigazgatást biztosítson, sőt még arra sem, hogy képes legyen az uniós pénzek technikai kezelésére.

Érthetetlen volt az EU engedékenysége politikai és pénzügyi téren is Görögországgal szemben.  De mi is lett a nóta vége? Amit vasárnap láttunk. A görög választók elzavarták az évtizedek óta hazugságok és teljesíthetetlen ígéretek árán kormányzó és korrupt „polgári erőket”, az egymást váltó klánokat, amelyek mindenek ellenére mégis valamiért szalonképesek volt Brüsszel számára.

 A Sziríza és Ciprász sikere nem abban rejlik, hogy ők az EU és az IMF által követelt megszorítások ellen kampányoltak, vagy EU ellenesek lennének. Hanem abban, hogy ők valami újat ígértek a korrupció, és polgári posvány ellen. A Sziriza sem egyedi eset, gondoljunk csak arra, hogy szinte a semmiből kinőtt a spanyol Podemosra.

 Ciprász abban viszont hibás, hogy adósság-elengedést kért, ezzel a görög választókban azt a képzetet keltve, mintha ez járna nekik. Nem jár, ugyanis az adósságot illik visszafizetni, nem lehet mások pénzén élni. Sőt azzal visszaélni. Gondoljunk csak bele, mi történne a világgazdasággal, ha az államok sorra jelentenék be, hogy többé nem fizetik tartozásaikat?

Ciprásznak abban igaza van, hogy ha elődeiknek mindent elnéztek, ha nekik mindent megengedtek, akkor őket is legalább meghallgathatnák. Ők is kaphatnának egy esélyt. Ha Brüsszelt politikai szempontok is vezérlik, akkor elismerik, hogy számukra a radikális baloldali Sziríza nem olyan szalonképes, mint például a közös kasszát évtizedeken át lenyúló polgári kormányok.

A görög bankválság valószínűleg fizetőképességi válsággá alakul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA). Ez legkésőbb július 20-án bekövetkezik, Görögország ugyanis akkor lenne köteles törleszteni egy 4,2 milliárd eurós kötvénykötelezettség-hányadot az EKB-nak.

A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet. Ezek az eszközök párhuzamos valutaként funkcionálhatnak az euró mellett, de végül szükségessé válhat a görög jegybank részéről egy teljesen új valuta forgalomba bocsátás a likviditás fenntartása és a bankok tőkepótlása végett. Athén ezen a ponton várhatóan a fizetési ígérvényeket váltja majd át az új drachmára.

A Grexitről nem a görög kormány fog önkéntesen dönteni, hiszen a legutóbbi felmérések alapján a görög választók 81 százaléka az euróövezetben szeretne maradni. Emellett a többi euróövezeti kormány sem dönthet úgy, hogy Görögországot kizárja a valutaunióból, mivel ez politikai szempontok miatt nem elképzelhető, és jogi lehetőség sincs erre.

A kérdés az, hogy Görögország meddig tud az euróövezetben maradni újabb pénzügyi segélyprogram nélkül? Ez azon múlik, hogy az EKB hajlandó lesz-e továbbra is likviditási segítséget nyújtani a görög bankrendszernek, és azon, hogy milyen következményekkel jár, ha Görögország július 20-án hátralékba kerül az EKB-nak fizetendő törlesztési hányaddal.

Ha Görögország nem fizet, akkor az eurójegybank legkésőbb július 20-án leállítja az ELA-folyósításokat, ha addig nem születik megállapodás egy új pénzügyi programról. Ezután a görög bankrendszer nemcsak illikvid lesz, hanem fizetésképtelenné is válik, a finanszírozás hiánya pedig a görög gazdaság összeomlását eredményezi.

Ez a helyzet viszont nem tartható fenn néhány napnál tovább, a görög kormány ezért kénytelen lesz ellenőrzése alá vonni a görög jegybankot, és kényszeríteni arra, hogy lássa el likviditással a görög bankrendszert, ami tényszerűen új valuta nyomtatását jelenti. Ez a maastrichti megállapodás egyértelmű megsértése lenne, és e fejlemények nyomán Görögország kilépne az euróövezetből.greece-debt-crisis

Az EU-nak meg kellene teremteni azokat a feltételeket, hogy Görögország az unió biztos tagja maradhasson, de kikerülhessen az euróövezetből.  Egy biztos, hogy Görögországra rendkívül nehéz időszak vár. Az EU vezetői is kemény dilemma előtt állnak, ugyanis ha megmentik a görögöket, az sokkal veszélyesebb, mintha nem.  Európa azonban tart attól, hogy példát statuáljon, hiszen 1957, az európai integráció kezdete óta csak be lehetett lépni valahová, de senki nem lépett ki semmiből, és erre eddig nem is volt példa. Az esetleges Grexit, azaz az euróövezetből történő görög kiválás egy sok évtizedes hagyományt törne meg, és nagy bizonytalanságot okozna az Unióban is.

  Egy biztos, hogy a görög csőd Európa csődje, a közös európai álom csődje. Az viszont a görög „csoda”, hogy ilyen gazdasági teljesítménnyel eddig húzták, orránál vezetve Brüsszelt.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE