Kiemelt, Patacsi Pilvax

Angyalok őrizzék hosszú álmodat!

|

Két évvel ezelőtt, kora reggeli órában csörgött a telefonom, és felfoghatatlan, hihetetlen hírt kaptam, ami sokkolta a karácsony előtti szépséges várakozást.

Ma sokunknak a csend napja van. 2013. december 23-a hajnala széttört sok karácsonyi álmot. Hideg szél süvítette a hírt, hogy egy indexbarát, akivel tegnap még együtt mosolyogtál, akivel a holnapot remélted, nincs többé. E sápadt hajnalon Markulia Balázs barátunk halálhíre sokkolt bennünket.

Elvették tőlem az ünnepeket. Gonosz a világ, hát hogy higgyek így bármiben? Az örömteli várakozás a szent estére, a friss beigli illata, a halkan suttogó gyertyák a fenyőfán, a harangszó és a csillagszóró sistergése, mind-mind lehullott és elfelejtődött azon a karácsonyon.. 2013. óta sokunknak nem a legszebb ünnep a karácsony.

Mert ismét emlékeznünk kell, mert ismét csak emlékezhetünk. Nem lehet visszafordítani az időt, nem lehet meg nem történtté tenni azt, ami már elmúlt. Márpedig akkor, 2013. december 23-án elmúlt valami, ami már soha nem fog visszajönni. Könyörtelen világ.

De ebben kell élnünk és ebben halunk is meg. Csak ő már nincs közöttünk, nem fog már jókat vitatkozni velünk, nem mond több nagy poént, és nem rajzol nekünk köröket. Nem vágja többé a fejemhez, hogy könnyű a közszférának, és azt sem mondja már, hogy dől a lé. Csak hallgat bölcsen és remélem, fentről is mosolyog, ezt a mosolyát őrizzük majd lelkünkben és szívünkben. Mindörökké.

balu56-250x244Tudom örök a hosszú álom. 2013. december 23-án egy jó barát távozott, elhunyt szerkesztőségünk kiváló tagja, Markulia Balázs. Balu. Békességet minden fájó szívbe.

Emlékezzünk, hisz csak ez maradt meg nekünk, én zenész-költő segítségét hívom, mert magam nem tudom olyan szép szavakba foglalni a halál fájdalmát, egy barát elvesztését, és az emlékezés csendes lobogását. A halálról nekem a legszebb sorokat Paksi Endre foglalta szavakba és zenébe egy kőkemény rockzenekar (Ossián) Hosszú álom című dalában:

Közel a föld, oly végtelen a nyugalom
Álomtalan a leghosszabb álom
Elmerülve csak a súlytalan lebegés
Szárnyatlanul az utolsó repülés

Szép arcát gyengéd nap csókolja
Hozzáhajol az erdő lombja
Szél szelíd szava búcsúztatja
Felkészítí az útra…
…ahonnan senki soha nem küld jelet, nem tér vissza
Hiába várom
Tudom, örök a hosszú álom

Nincs többé düh és nincs már többé fájdalom
Porszemmé válik bármilyen hatalom
Lezárt szemét az esti lágy eső mossa
Béke és csend, harmónia

Szép arcát gyengéd nap csókolja
Hozzáhajol az erdő lombja
Szél szelíd szava búcsúztatja
Felkészítí az útra…
…ahonnan senki soha nem küld jelet, nem tér vissza
Hiába várom
Tudom, örök a hosszú álom

Angyalok őrizzék hosszú álmodat Balázs.

Mindazokért, kiket nem láthattunk már régen, akik velünk együtt ünnepelnek az égben, kiknek őrizgetjük szellemét, mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Serföző Béla

    Szia Balázs: Elnézést kell kérnem ma 18:00-kor a búcsúztatón nem tudtam ott lenni, mert egy migráns barátom megérkezett Németországból és neki születésnapja volt, ahová hivatalos voltam 17:00-kor. A feleségemmel 21:00-kor megálltunk a sok mécses előtt, és megemlékeztünk rólad. Rettentően hiányzol, csak még egyszer mondanád azt: Józsikám, elég volt az italból, menj haza. Az égi kocsmában remélem jó asztal társaságot találtál, egy kicsit még várjál de, egy helyet fogjál nekem. Szia, Serföző Béla.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE