Ez-az-amaz, Pilvax Primőr

Van még mit tanulnunk egy ötödikes tankönyvből

|

Jó játék a cicafarok,

szélte pont egy babamarok.

Én húztam meg, mit akarok,

Jó játék a cicafarok.

hat jó játékJó játék a mobilteló,

fogalmam sincs, mire való.

Lenyálazom, aztán heló,

jó játék a mobilteló.

Jó játék a laptopkábel,

főleg, ha még nem lopták el.

Négy fogaddal hipp-hopp rágd el,

jó játék a laptopkábel.

Jó játék a lapát,

azzal ütjük apát.

orrot, fület lapít,

jó játék a lapát.

Jó játék a verseskötet,

van rajta egy teljes köpet.

Átnyálaztam, még egy jöhet,

jó játék a verseskötet.

Jó játék a konektor,

én jöttem rá magamtól.

Beledugom, hol egy toll,

jó játék a konektor.

Mielőtt valaki azzal akar megsérteni, hogy ezt a baromságot én írtam, gyorsan kiábrándítom. Ilyet én nem tudok.  Ez a veretes mű kisbabaegy ötödikes tankönyvben lelhető fel, 2014-ben valakinek feltűnt és kirakta a facebookra, de ezt akkor nem is hittem el. De tételezzük fel, – mert ettől a sok baromtól, akik ma országot irányítanak, és tudják a tuttit minden kitelik – hogy tényleg egy tankönyv része, nos akkor nincs mit mondani. A vers költőjének nevét meg sem említem, minek is, talán humorosnak szánta, talán csak ironikusnak, én mindenesetre borzalmasnak érzem. Persze ettől még nem vonhatom kétségbe költői nagyságát. Nincs is ezzel semmi gond, mindenki azt ír és nyomtat ki, amihez kedve van. És mindenki azt olvas és úgy minősít, ahogy tetszik neki. A hülyeség és a kultúrszenny amúgy is lehet határtalan, nekem csak azzal van a gondom, azzal a vadbarommal, aki ezt egy általános iskolás tankönyv részévé tette. A szájbalökött kedves rokonait!!! És vajon ezt a gyerekeknek meg kell tanulniuk, és talán még elemezni is? És vajon mit szólnak ehhez a förmedvényhez a pedagógusok? Talán később még kötelező olvasmány is lehet belőle. Mert cicafordulatos, szókimondó, fordulatos – főleg amikor apát a lapáttal ütik, na, az nagyon tetszik – és még a rímek is a helyén vannak, bár kínnak tűnnek olvasás közben. Ízlelgessétek, mondogassátok, csak a gyerekeiteknek meg ne mutassátok. Mert megállnak a növésben.

Címe is van ám ennek: Hat jó játék kisbabáknak. Felesége később, amikor a facebookon elmondták minden baromnak a verset költő (?) férjét, így reagált:

“Ugyanakkor többen kérték, hogy árulja el a tisztelt költő úr, hogy miről is szól ez a vers, mi indította a megírására. Itt részemről anyai bűnvallás következik: szabadelvű nevelésünk eredményeképp a gyerekeink szabadon járhattak-kelhettek a szobákban, közvetlen közelébe kerülve akár a macskának is! Néha hozzá is értek! Méghozzá a farkához! A biztonsági dugóval ellátott konnektorokba is megpróbáltak különböző tárgyakat illeszteni, és ki tudja, hogy, de túlélték. A játszótéri homokozóban – engedve a szabatos nevelési elveknek – játszhattak a kislapáttal. Csökevényes elveink folyományaképpen nem törődtünk azzal, hogy félelmetes testi erejüket kihasználhatják, ezért közel is mentünk hozzájuk, akkor is, ha kislapát (kisvödör, gereblye, ágacska, körteforma) volt a kezükben.

Szégyenszemre bevallom azt is, hogy itthon nincsenek elzárva a gyerekek elől a könyvek, és így megesik, hogy a gyerekek a kezükbe veszik őket. Még a verseskönyveket is! A nyálzásra igazán nincs mentségünk, sajnos gyerekeink fogzása minden igyekezetünk ellenére nyálkiválasztással jár, de tudjuk, hogy ez egy extra speciális, csak a mi gyerekeinket érintő dolog.

Sajnos ebből is látszik, micsoda csapnivaló szülők vagyunk, de mentségünkre szóljon, hogy vágyakozva nézzük azon szülőtársak gyerekeit, akik nem mozognak, nem beszélnek, nem fogzanak, nem játszanak a játszótéren, nincs a lakásukban se konnektor, se verseskötet. Van hova fejlődnünk, tudjuk, és még egyszer köszönjük a közösségi oldalak kedves népének, hogy erre szeretetteljes hangon és nagy türelemmel rávilágítottak!”

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE