Kiemelt, Patacsi Pilvax

Tüntessünk, vagy emlékezzünk?

|

Fura egy nemzet a magyar. Nem tudunk tiszta szívből ünnepelni. Nálunk az ünnep is acsarkodás. 1990. óta szinte minden március és október arról szól, hogy a kormányoldal nemzeti ünnepet tart, az ellenzék pedig tüntet. Pedig a tüntetés nem azonos az ünnepléssel. Persze gondolom nagyobb durranás a nemzeti ünnepen tüntetni, emlékezzünkmint egy sima hétvégén. De mégis rossz érzésem van ezzel. Az USA-ban is van „ellenzék”, még ha nem is a szó magyar értelmében, de láttatok már olyan július 4-ét, ami nem a függetlenség napjáról szólt? (lehet, hogy a példa nem túl jó, csak összevetésként írtam) Nálunk borítékolható, hogy a nemzeti ünnepek (március 15. augusztus 20. és október 26.) két pólusúak lesznek, ünnep és tüntetés. Miközben fejet kellene hajtanunk nagy idők hősei előtt, büszkén vállalni történelmünket, mi pofozzuk egymást. Persze az elmúlt 25 év politikája, a magyar reformok működnek, a nemzeti egészségügy és oktatás helyzete, általában a magyar valóság valóban vindikálja ezt, de nem lehetne egy két nappal elcsúsztatni? És mosolyogva, egymás szidása nélkül elhelyezni egy szál virágot az emlékműveknél, elszavalni a Nemzeti dalt, elénekelni a himnuszt és békésen haza menni? Aztán majd petőfimáskor, nem ünnephez kötve kimenni és szidni bárkit, aki akkor éppen nem tetszik? Pécsett is volt kis gabalyodás a civilek és az ellenzék között az ünnep szervezése során, elismerem, volt is talán alapja annak, hogy Tóth Bertalant nem szívesen látták a szónokok között, bár ebbe nem folynék bele.

Ha az ünnepeket politikai célokra használják fel akár pártok, akár civilek, 50 év múlva már gyermekeink nem fognak emlékezni arra, mit kellene ünnepelni, ők már a tüntetéseket fogják ünnepelni, és március 15-e, vagy az októberünk is a tüntetés ünnepe lesz. A tüntetéseknek ne legyen ünnepe. A patacsipilvax szerkesztősége mosolygós, vidám ünnepet kíván még a tüntetőknek is, de főleg azt, hogy inkább a magyar nemzet régi dicsőségét fényezzék, és ne a mai valóság rozsdás jelenét ostorozzák. Azt majd holnap és holnapután. Ma csak emlékezzünk a csodára, amit véghezvitt egy sokkal egységesebb magyar nemzet, vérrel és áldozattal.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE