Mindennapi tudomány

A Kék bolygó legendája 5. rész

|

A siriusziak több mint 600 millió éve figyelték a Tejút rendszerhez tartozó csillag a NAP működését, megállapították, hogy stabil életszakaszához érkezett, egyre ritkábban fordulnak elő katasztrófális változások. Várható élettartama több mint 7 milliárd év, így hosszabb távon lehet vele számolni. A bolygók pályája stabilizálódott, biztonságos élettérként számításba vehető. A „Kék bolygó” NAP-tól való távolsága, a hőmérséklete, ideális, a periódusos rendszer szinte minden elemét tartalmazó anyag összetétele, miatt egy kincses bánya.

kék bolygóA tömeges betelepülést lehetetlenné tette azonban az oxigén tartalmú légkör, és a kis méret, ez a bolygó csak 10-30 milliárd élőlény eltartására alkalmas.

A távolsága siriusi központi bolygótól az első látogatások idején mintegy 7.000 év kisméretű leggyorsabb akkori űrhajóval, így a tömeges átköltözés a magas költségek miatt sem jöhetett számításba, (szerencsénkre!!)

A felderítők beszámoltak a tapasztalatokról, hoztak érc, talaj és vízmintákat, élőlények magjait, egyedeit. A kék bolygó csúcs élőlényei ebben az időben a dinoszauruszok voltak, akik óriási méretük és tápanyag igényük, valamint nehézkes mozgás képességük és kisméretű agyuk miatt nem voltak alkalmasak a tudás és génum átörökítésére, hordozására és továbbfejlesztésére.

Találtak azonban egy a majmoktól származó, de a földön járóképes fajt, amely két lábon járva jelentős mozgás készséggel, hatalmas agymérettel, eszköz használati és tanulási készséggel is rendelkezett. Agy kapacításának azonban csak töredékét használja, így óriási ismeretanyag befogadására képes. Hátránya, hogy élettartama relative rövid, állati és humanonid jellemzői sirisis be vannak égetve a génjeibe, így nehezen befolyásolható egyéniséggel rendelkezik, hajlamos az agresszivításra. Nagy előnye, hogy csíra sejtjei lefogyasztva korlátlan ideig tárolhatók, jól szállíthatók, és megfelelő körülmények között mesterségesen is szaporítható. Génállománya bizonyos határok között módosítható, tehát képes a siriusi tudás és génum befogadására, hordozására és akár továbbfejlesztésére is.

A KÉK projekt költsége töredéke a tömeges kirajzás költségének, kockázata is lényegesen kisebb. A Kék bolygó várható élettartama mintegy 7 milliárd év, ami jelentős időtartamot adhat a siriusi örökség számára. A homo sapiens képes lehet a siriusi örökség továbbfejlesztésére is.

Az információ és mintagyűjtés mintegy 300 millió földforduló, (év) ideig tartott, közben több ezer felderítő és tudós végzett kísérleteket a Kék bolygón. A mélytengerekben sikerült barna alga tenyészetet létrehozni, ami kénhidrogénes közegben is megél, így alkalmas a szilicium alapú létezésre. Kisebb-nagyobb beavatkozásokat végeztek a kék bolygó klímáján, feltérképezték a felszínt és mélytengereket, megállapították hogy a bolygó számos kémiai elemből, jelentős volumenű, számukra hasznos ércet tartalmaz. Kiemelkedő jelentőséggel bírt számukra a szilicium készlet, és különösen ennek kovasavas sója, a kovakő, amely a szilicium alapu sziriuszi élőlények testépítő anyagaként vehető számításba. Számtalan ritka földfém bányászható, sőt az univerzum szinte minden kémiai eleme megtalálható a KÉK bolygón. Mindezek gazdaságossá tehetik a KÉK bolygó kutatását és hasznosítását a jelentős távolság ellenére.

siriusMegállapították, hogy a bolygót a mag vastartalma, és forgó mozgása miatt erős mágneses tér veszi körül, ami védelmet ad a kozmikus sugárzás ellen. A felszín alatt jelentős mágneses erővonalak találhatók, amelyek stabilak, így térképészeti azonosításra, a pontos koordináták meghatározására is alkalmasak. Megvalósult a mágneses erővonalak alapján a kék bolygó pontos feltérképezése.

Első alternatívaként módosították a majmok Y kromoszómáját, azonban kiderült egyrészt, hogy a spontán fejlődésük rendkívül lassú, másrészt a módosított egyedeket a nagyobb agresszivitású eredeti populáció elpusztítja. Más alternatívát kellett választani, módosított kromoszómájú egyedek

számára inkubátorként működő kolóniákat kell létesíteni, megvédeni a kialakított populációt, és az ismeretek átadásával a fejlődésüket fel lehet gyorsítani. Mivel ismert tény volt, hogy az állandó itt tartózkodásra a légkör nem alkalmas ez a megoldás vállt gyakorlattá.

A felderítés sok időt vett igénybe azonban a földi időszámítás előtt 40-42 ezer évvel ezelőtt, már rendelkezésre állt elegendő információ, és előember tenyészanyag is a projekt elindításához.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE