Kiemelt, Magyar Közélet

Naná, hogy nem vesznek részt magyarok a román nemzeti ünnepen!

|
  1. december 1-jén tartották a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlésüket, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Bár a románok döntése később „hivatalosan” megfelelt a wilsoni elveknek, a valóságban az elszakadás egyoldalú határozat eredménye volt, mely az erdélyi magyarságot teljesen megfosztotta az önrendelkezés jogát.

magyarDecember 1. a legnagyobb román állami ünnep. A történelemmel valamennyire is tisztában levő magyaroknak azonban gyásznap, Erdély elcsatolásának napja, mely számunkra legfeljebb a gyulafehérvári ígéretek be nem tartását, a román szószegéseket idézi, hogy finoman fogalmazzunk, mert ha az akkori ígéreteknek 93 év alatt érvényt lehetett volna szerezni, akkor a romániai magyarság ma minden szintű autonómiával rendelkezne.

A gyulafehérvári nyilatkozat erről szólt: „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzet­gyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének.”
(Részlet az 1918. december 1-jei gyulafehérvári kiáltványból)

  1. december 1-jében tehát nem az jelenti az igazi tragédiát, hogy a románság kinyilvánította elszakadási szándékát, hiszen ez az igény hosszú ideje a magyar kormányzat számára is ismert volt. A valódi tragédiát az jelentette, hogy a nemzetállami ambícióit valóra váltó Nagy-Románia később egy pillanat alatt elfelejtette a Gyulafehérváron tett nemes ígéreteket, és sokkal inkább arra törekedett, hogy a magyarság rovására élhesse ki vélt vagy valós nemzeti nagyságát, illetve törlessze korábbi sérelmeit.

romania_semlegesAsztalos István, az Erdélyi Magyarságért Egyesület elnöke így írt 2012-ben: „Bár a magyarok államiságuk elvesztéseként élték meg Erdély elcsatolását, úgy gondolom, kis népünk mégis hajlandó lenne egy kompromisszumos megoldásra, amennyiben teljesüljenek az 1918. december 1-jén a magyar közösségnek tett ígéretek, vagyis biztosított lesz Székelyföld autonómiája, akkor együtt ünnepelhetnénk és örülhetnénk: mi annak, hogy van autonómiánk, Románia pedig annak, hogy Erdély az övé. Míg azonban ez nem teljesül, semmiképp sem korrekt az az elvárás, hogy a magyarok is részt vegyenek a december 1-jei ünnepségeken, úgyhogy kedves román testvéreim, részvételünkre az idén se számítsatok. Talán majd jövőre…”

Szijjártó Péter első bölcs döntését hozta (bizonyára valaki súgott neki, mert futsal meccsen ezt nem lehet eltanulni) amikor a magyar diplomatáknak megtiltotta a részvételt bármilyen román rendezvényen.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Maráczy Tibor

    Sajnos, mi annyira demokratikusak voltunk akkor is, hogy a román küldötteket a MÁV szállította a gyűlésre, holott tudva volt, hogy miért mennek.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE