Firkászat

Heltai Jenő: Karácsonyi ballada a régi jó időkről

|

Karácsony este. Fekete karácsony.

Foltos a lelkünk, ráült a penész.

Kályhánk kihűlt, fukar tüze kilobbant,

A fagyos hold az ablakon benéz.

heltaijNéptelen utcák, álmos, ócska házak

Szomoru csöndje bágyasztón fon át…

Ki adja vissza a szegény világnak

A régi jó idők karácsonyát?

A régi jó idők! Telt szénre, fára,

Garasért vettünk örökzöld fenyőt,

Víg gyertya égett, kis csengő csilingelt

És jött az angyal vacsora előtt.

Ma nincs se fa, se vacsora, se angyal,

Csak gyűlölet van, átok, babonák…

Ki adja vissza a szegény világnak

A régi jó idők karácsonyát?

Gyermekzsivajgás, égő, piros arcok,

Olcsó ajándék, drága örömök…

Ma úr a széthúzás, király az éhség,

Az utcasarkon koldus könyörög,

A neve: Jókedv, Hajléktalan, árva,

Többé e földön nem leli honát.

Ki adja vissza a szegény világnak

A régi jó idők karácsonyát?

Ajánlás

Ti híresek, ti nagyjai a földnek,

Bölcsek, vezérek és diktátorok,

Kiszáradt szemmel meddig nézitek még,

Hogy áll a föld, csak a nyomor forog?

Siket fülekkel meddig hallgatóztok?

Még nem elég a könny, a jaj, a vád?

Adjátok vissza a szegény világnak

A régi jó idők karácsonyát

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE