Kiemelt, Magyar Közélet

Szép mese a magyar jólétről

|

Évről évre több embernek van munkája és egyre kevesebben élnek szegénységben Magyarországon – válaszolta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének kérdésére.

Az Országgyűlés honlapján szerdán megjelent válaszban az olvasható, hogy ma már a magyarok mindössze 14,5 százaléka él a szegénységi küszöb (azaz a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb jövedelem) alatt, szemben az Európai Unió 17,3 százalékos átlagával.
szegény1Hozzátette, hogy a kormány intézkedéseinek is köszönhetően folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma, míg 2010-ben mintegy 3,7 millió embernek volt munkahelye Magyarországon, addig ez a szám mára mintegy 4,4 millióra nőtt.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét ezért úgy állapították meg, hogy segítséget nyújtson azokban az időszakokban, amikor sem nyílt munkaerőpiaci, sem közfoglalkoztatási lehetőség nem biztosítható. A közfoglalkoztatási bér összege 2016-ban 79 155 forint volt, amely 2017-ben 81 530 forintra emelkedett. Tehát a közfoglalkoztatás – amellett, hogy hozzájárul a munkavégző képesség fenntartásához -, a segély összegénél jelentősen magasabb mértékű jövedelmet biztosít – fűzte hozzá az államtitkár.
A munkaerőpiacra történő visszatérés támogatása a megváltozott munkaképességű emberek esetében is alapvető célkitűzés. A foglalkozási rehabilitáció területén végrehajtott intézkedések sikeresen szolgálják a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci aktivitásának elősegítését, megnövelték a támogatott foglalkoztatásban résztvevők létszámát.
A tranzitfoglalkoztatás intézményének bevezetése és a munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerének kialakítása következtében javultak a nyílt munkaerőpiacra kikerülés feltételei.
Minden évben az akkreditált foglalkoztatásban pályázat útján 34 milliárd forint költségvetési forrásból támogatják a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását.
Megváltozott munkaképességű ember rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatása esetén a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót, amely szegényjanuártól 22 százalékos kedvezményt jelent – írta az államtitkár.
A rehabilitációs ellátásban részesülők munkaerőpiaci részvételének hatékonyabb támogatása érdekében módosult az ellátás mellett végezhető keresőtevékenységre vonatkozó korlát. Ennek értelmében a rehabilitációs ellátás mellett folytatott keresőtevékenységnek sincs munkaidőkorlátja, azonban az ellátást meg kell szüntetni, ha a jogosult jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát – tette hozzá.
Közölte azt is, a közszférában végrehajtott és a jövőre nézve elhatározott jelentős ágazati béremelések inkább a nők bérezési pozícióit érintik kedvezően, mivel a közszférában magasabb a női foglalkoztatás részaránya.
A versenyszférában a szociális partnerek felelőssége a nemek közötti esetleges indokolatlan bérkülönbségek mérséklése, megszüntetése.
Az idősek és fogyatékossággal élők gondozásának felelőssége a családot és az államot egyaránt terhelő feladat. A szociális biztonsághoz való jogot az állam a pénzbeli és természetbeni ellátásokon túl személyes gondoskodást nyújtó intézményhálózat kiépítésével, folyamatos fejlesztésével és működési költségeinek hozzájárulásával segíti.

(forrás: MTI)

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE