Kiemelt, Patacsi Pilvax

Kovács Bélára, Patacs szülöttjére emlékezünk

|

1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát. Kovács Béla, kisgazdapárti politikus (1908. április 20.- 1959. június 21.) Patacson született, és gazdálkodott. Szorgalmas munkával, és önképzéssel lett országos ismeretségű politikus a Kisgazdapártban.

1945 nyarán az ideiglenes nemzeti kormány belügyi államtitkáraként megpróbálta megtisztítani a rendőrséget mindazokon a helyeken, ahonnan súlyos visszaélésekről, atrocitásokról érkeztek bejelentések és panaszok. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások előtt – saját politikus társaival, köztük Nagy Ferenc pártelnökkel is konfrontálódva – oroszlánrésze volt abban, hogy a kisgazdapárt vezetése a szovjet követelés ellenére sem fogadta el a kommunistákkal állítandó közös listát. A Kisgazdapárt egyedül indult, és megszerezte a szavazatok 57 %-át. Így, ha Magyarországon valódi parlamentáris demokrácia lett volna, a kisgazdák egyedül alakíthatnak kormányt. Azonban a szovjet megszállók miatt erre esély sem volt.

kvacsb51Kovács Béla néhány hónapig földművelésügyi miniszter lett, majd 1946 márciusában átvette a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt központi apparátusának irányítását, és a központi pártlap, a Kis Újság főszerkesztői teendőit. A kisgazdapárti vezetők közül Tildy Zoltánt köztársasági elnökké, Nagy Ferencet miniszterelnökké, Varga Bélát, pedig a Nemzetgyűlés elnökévé választották. Így Kovács Béla a baranyai kisgazda a legnagyobb támogatottságú magyar párt legfőbb irányítója lett.

Kovács Béla jól szervezett, cselekvőképes, aktív néppártot igyekezett kovácsolni, és szorgalmazta az önkormányzati (községi) választások mielőbbi megtartását, mert úgy vélte, a csupán parlamenti többséggel rendelkező kisgazdapárt erejét a helyi közigazgatási vezetőpozíciók többségének demokratikus úton történő megszerzésével lehet megsokszorozni. A pártközi tárgyalásokon a kisgazda főtitkár bátran és következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a koalíció legnagyobb pártja nem lehet „csak báb” a többi, a baloldali pártok kezében. Követelte a fontos közhatalmi pozíciók kisgazdák javára való arányosítását minden szinten, persze eredménytelenül.

Egy nappal a kommunista párt 1946. szeptember végi kongresszusa előtt a Kis Újságban Kovács Béla megüzente: „Amíg mi politikai tényezők vagyunk Magyarországon, addig nem lehet róla szó, hogy az ország a Baloldali Blokk, vagy közelebbről megjelölve, a Kommunista Párt hitbizománya legyen”. Emlékeztette a kommunistákat, hogy hárommillió választópolgár áll a főtitkárként általa irányított kisgazdapárt mögött, ő maga tette magát a kommunisták első számú célpontjává.

Rákosiék nyomása és a nyílt szovjet fenyegetés hatására a Vörös Hadsereg megszállása alatt álló és a nyugati nagyhatalmaktól semmilyen érdemi segítségre nem számítható magyar állam két legfőbb vezetője, Tildy Zoltán államfő és Nagy Ferenc kormányfő hamar letartóztatásba került. Amikor a kisgazdapárti többségű Nemzetgyűlés január 21-én jóváhagyta hét kisgazda képviselő felfüggesztését, s ennek következtében a politikai rendőrség azonnal letartóztatta őket, elindult a lavina. Néhány nap múlva Rákosiék a letartóztatott kisgazda képviselők kínzással kicsikart „beismerő” vallomásaira hivatkozva már Kovács Béla főtitkár politikai felelősségét, február 6-án pedig büntetőjogi felelősségre vonásának szükségességét hangoztatták.

Minden kommunista nyomás és szovjet fenyegetés ellenére megtagadták Kovács Béla képviselői mentelmi jogának felfüggesztését. Sőt a parlamenti többség megszavazta egy 25 fős bizottság felállítását a Magyar Közösséggel, illetve az „összeesküvéssel” kapcsolatos ügyek kivizsgálására. Ha tényleg feláll, kiderül az igazság, és összeomlott volna Rákosiék egész „összeesküvési” koncepciója, amit a szovjetek is mindenképpen el akartak kerülni; közben február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, ami elvileg azt jelentette, hogy belátható időn belül ki kell vonni a megszálló csapatokat Magyarországról. Ekkor a magyarországi szovjet helytartóság, nyilvánvalóan Sztálin utasítására, úgy döntött, hogy nem vár tovább.

1947. február 25-én az államvédelmi osztály és személyesen Péter Gábor sem merte erőszakkal benntartani a hírhedt Andrássy út 60-ban kihallgatásra önként megjelent és a letartóztatott „összeesküvőkkel” eredménytelenül szembesített Kovács Bélát, aznap este magas rangú szovjet állambiztonsági tisztek, szovjetellenes fegyveres terroristatevékenység és kémkedés hamis vádjával letartóztatták a magyar parlamenti képviselőt. Így könnyű volt kikényszeríteni Nagy Ferenc miniszterelnök lemondását és Varga Béla nemzetgyűlési elnök Nyugatra menekülését. A száműzött Nagy Ferenc 1952 februárjában, Washingtonban e szavakkal emlékezett öt évvel korábban elhurcolt barátjára: „Neve és életműve a vasfüggöny mögé zárt milliók szabadságvágyát és elszánt akaratát jelenti, hódítók és zsarnokok ellen.”

Kovács Bélát annak ellenére tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok, hogy országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt. Szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával vádolták meg, 1952-ben a Szovjetunióba hurcolták, s bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza.

kovacsb21Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1958. novembertől országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg. A szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták.

2008. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, Kovács Béla emléktábláját a Patacson található Pázmány Péter Utcai Általános Iskolájának falán Sólyom László köztársasági elnök avatta fel. Az emléktáblát az 56-os szövetség állíttatta.1991. február 25-én, Budapesten írták alá a Varsói Szerződés katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot. Néhány hónap múlva az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét.

Az Országgyűlés döntése alapján 2000 óta tartják február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 2012. február 25-től a patacsi általános iskola Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése értelmében Kovács Béla nevét viseli.

(A rendszerváltás utáni Kisgazdapárt nem volt azonos a Kovács Béla, Nagy Ferenc és politikus társaik által vezetett párttal. Politikai szerencselovagok takaróztak egy jelentős párt nevével.)

Lőrincz Miklós

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Dr. Kósa Beáta

    Kedves Doki!

    Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak azoknak a patacsi embereknek régi barátoknak ismerősöknek, a valaha a volt Patacsi Részönkormányzat tagjainak, akik szívügyüknek tekintették a a régi családi ház megőrzését és rendszeresen takarították a régi udvari részt is. Nélkületek lehet már romokban lenne( még jobban) az egész. Remélem, hogy minden pártpolitikán felülemelkedve most már valóban lesz ott egy Kovács Béla emlékház, amit először nekem Borza Endre barátom körvonalazott építész szemmel és segített nekem, hogy ház védettségét (bocs ha nem tudom a pontos fogalmat) elnyerje.

    Sok szeretettel üdvözlök mindenki és azért külön köszönet , hogy Miklós régi írását tetted ki

    Kósa Bea

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE