Kiemelt, Patacsi Pilvax

Triduum sacrum

|

A Nagyhét három utolsó napját: nagycsütörtököt, nagypénteket és nagyszombatot (a húsvéti vigíliával) triduum sacrum-nak, szent három napnak nevezzük.

A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Több magyarázat ismert arra, hogy honnan kapta nevét “zöldcsütörtök”, azaz nagycsütörtök, amely a többek között Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora és a katolikus hit szerint az oltáriszentség megalapításának napja is.

jézusNémet nyelvterületen egyesek a “greinen” (weinen, azaz sírni) szóból, mások ellenben a zöld szín elnevezéséből vezetik le, mivel azon a napon a böjt okán rendszerint valami zöldet (spenótot) fogyasztanak
a hívők.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.

Nagycsütörtök ősi neve in Coena Domini (az Úr vacsorájának napja), ezzel a névvel a latin liturgia kiemeli az Oltáriszentség illetve a szentmise alapítását. Az ősegyházban e nap volt a felnőtt hittanulók keresztségre való előkészületének befejezése, a megkeresztelendőket megkenték szent olajjal. Ma erre emlékeztet a délelőtti püspöki misében történő krizmaszentelés. A régi liturgiában igen nagy ünnepélyességgel történt az olajszentelés, 12 áldozópap, 7 diakónus és 7 szubdiakónus részvételével. Ma is a papság minél nagyobb részvételével történik az olajszentelés, amely egyben a papság egységének, az egyházi rend alapításának az ünneplése is. A papok megújítják papi fogadalmaikat. A krizmaszentelési mise szertartás- és énekrendjét a hivatalos könyvekből megismerhetik, akik ezen szolgálnak.

Ezen a napon fogadták vissza az Egyház közösségébe a nyilvános vezeklőket is. A vezeklők visszafogadása a római pontificaléban (püspöki szertartások könyve) a II. vatikáni zsinat utáni liturgikus reformig szerepelt.

Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. A nagypéntek német elnevezése, “Karfreitag” az ónémet “kara” (bánat, gyász) szóból ered. Ezen a napon nincs mise.

ostorozásNagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.

A liturgiában a nagypénteket Feria sexta in Parasceve-nek azaz az előkészület pénteki napjának nevezik. Más elnevezése a Missa praesanctificatorum, az előre megszentelt adományok ünnepe, tudniillik ezen a napon nincs felajánlás, mert ma maga az Üdvözítő az, aki feláldozza magát. A pap a tegnapról konszekrált ostyával áldozik, innen származik a magyar csonka-mise név. Nagypénteken szigorú a böjt: csak háromszor lehet enni és egyszer jóllakni.

Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

Eredetileg a zsolozsmán kívül ezen a napon nem volt semmi más szertartás. A liturgia csak szombat este kezdődött, és akkor egész éjjel tartott, ami tulajdonképpen már a Húsvét vigíliája volt. Ekkor szolgáltatták ki a keresztség szentségét is a felnőtt hittanulóknak. A keresztelés után a keresztelőkápolnából a főtemplomba vonultak, ahol ünnepélyes éjféli szentmisét tartottak Allelujával. A IX. században már nagyobbrészt gyermekeket kereszteltek. A szertartás délutánra került, s a mise után elmondták a vecsernyét is.

keresztA katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

Igen sok keresztény templomban éjszakai szertartáson ünneplik Krisztus feltámadását. Ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely azután pünkösd ünnepéig minden szertartáson – különösen keresztelésekkor – ott ég az oltár mellett. A IV. század óta jött szokásba, hogy a húsvétvasárnapra virradó éjjelen szentelik meg a templomokban a keresztvizet.

  1. Szent Húsvétján kívánunk mindenkinek békés ünnepeket.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE