Ez-az-amaz

Húsvét a világ más országaiban

|

Finnország: Északon csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.

Svédország: Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. A gyerekek papírból készült, finn-250x166-250x166cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Sokan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz nagycsütörtökön vagy húsvét előestéjén. Az átadott húsvéti levélért cserébe gyümölcsöt vagy édességet kapnak.

Németország: Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt.

Bulgária: A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.

Ausztrália: Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. Egy közös tulajdonságuk biztosan van: a hosszú fül!

bulgár-250x151-250x151Szicília: A kisvárosokban a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. Így találkozik újra Krisztussal.

Mexikó: Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa azt jelenti Szent Hét. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek meg. Pascua azt a hetet jelenti, ami húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart. Akkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek.

Lengyelország: Az ételáldáshoz itt nem kendőbe kötött tányérban, hanem kosárban viszik a hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosár tartalma is sem egyezik meg teljesen a magyarországi hagyományokkal: van benne piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak.

Wales: Régen nagypénteken (wales-i neve Y Grolith) állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.

wales-250x175-250x175USA: A kisebb gyerekeknek a lányok eldugják a tojást, míg a nagyobbak egy kosárba kapják az ajándékot. A lakást feldíszítik színes tojásokkal. Itt nem szokás locsolkodni, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot. Állandó szimbólum náluk a kereszt, amely minden évben megjelenik.
Portugália: a húsvét a vallási szertartások ünnepe, népszokások nincsenek. A római katolikus vallású portugáloknál vasárnaptól vasárnapig tart a Jézus szenvedéseiről való megemlékezés. A szokások szerint a szertartásokra készülve a Krisztus iránti gyászt kifejezve a templomokban fekete lepellel takarnak le minden szobrot, majd azokat csak a nagyszombati mise után veszik le. A húsvét előtti vasárnapot az olajfaágak ünnepének nevezik. A hívőknek olajágat ad a kezükbe a pap, ezzel jelezve Krisztus megérkezését Jeruzsálembe és a rá váró egyhetes utat. Nagycsütörtökön a pap Krisztus cselekedetét felidézve megmossa egy hívő lábát. Nagypénteken Krisztus keresztútjára emlékezve körmenetet rendeznek, mely vidékenként eltérő módon zajlik. Setubalban feketébe öltöznek a hívek és lehorgasztott fejjel, teljes csendben vonulnak a templomtól a parókiáig.
Más vidéken csak a férfiak vesznek részt a körmenetben, az asszonyok sötét szobában, gyertyavilágnál köszöntik őket. Megint máshol a körmenet végén a pap a termékenységet szimbolizáló mandulával dobálja meg a szertartás résztvevői, szentelt vízzel megáldja a házakat. Nagyszombaton egyes helyeken Júdás árulására emlékezve felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik a babát. Portugáliában a húsvét gazdagabb vallási szertartásokban, mint a karácsony. A román-250x166-250x166hét a családoké, a szokások szerint húsvét szombatján az egyik házastárs szüleinél gyűlik össze a család, vasárnap a másik fél szüleit látogatja meg a népes rokonság. Ünnepi eledelül kecskepörköltet főznek. A gyerekek a látogatás során pénzt kapnak a nagyszülőktől.

A román ortodox vallásúak családi szokás szerint húsvét vasárnapján templomba mennek. Jókor felkelnek, a hajnal 4-5 óra már a templomban találja őket, s szinte az egész délelőttöt ott töltik. A szertartások után kerül sor a mosakodásra és az első étkezésre, a szokások szerint egybesült báránycombot esznek fokhagymamártással, rizzsel vagy sült burgonyával. Majd kimennek a temetőbe, tulipánt és nárciszt visznek halottaiknak. A sírnál találkoznak és beszélgetnek a rokonokkal. Majd otthon megterítik a vendégváró asztalt és Irina a két lánytestvérével együtt várja a locsolókat. A szomszédok megöntözik őket, a lányok piros tojással, kaláccsal, süteménnyel, sörrel, borral kínálják meg a vendégeket. Öt-hat éve új szokást honosítottak meg a fiúk, locsolóverset mondanak. Délután a lányok elvárják a rokonaikat is, s aki nem látogatta meg őket, azt a lányok keresik fel. A fiatal lányok meglocsolják a rokonság idős nőtagjait.

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE