Kiemelt, Magyar Közélet

A Nemzeti konzultáció olyan dedós dolog, mint a festékdobálás. Kvittek vagytok.

|

Csalódott vagyok, sem én, sem családom többi tagja nem kapott Nemzeti Konzultációt. Velünk nem akart a kormány diskurálni? Vagy csak azért nem, mert már az előzőeket is nemes egyszerűséggel iktattam a szelektív hulladékgyűjtőbe? No, nem mintha ezt visszaküldtem volna, de azért sértve érzem magam, mint adófizető magyar állampolgár. Legalább az esélyt megadhatták volna, mit lehet tudni, hátha ezek a kérdések felkeltették figyelmemet. Persze nem vagyok konzultációelkeseredve, lesz még lehetőségem konzultálni a kormánnyal nemzeti síkon. Meg egyébként is. Ki tudja, milyen válaszok érkeznek? Csak ők, akik a borítékot bontják. Az is lehet, hogy már amikor kiküldték, elkészült a konzultáció kész, ikszelt változata, és csak arra várnak, hogy nyilvánoságra hozzák a nekik tetsző válaszokat. Olyan ez, mint amikor az ítéletet olvassák fel a vádirat előtt. A hírek szerint eddig 112 ezer levél érkezett vissza, ami bizony szomorún kevés, ennél azért több seggnyalója van ennek a hatalomnak. Vagy már nekik sem tetszik Orbán szabadságharca?

Figyeltétek, azért a húsvét előtti hét mozgalmas volt, sok tüntetés, majd amikor látták, hogy ez a kormány holmi „Orbán takarodjra”, meg 40-50 ezer emberre semmit nem reagál, jött a festékdobálás. Na, ez már felajzotta az ügyészséget, és a bíróság is bekeményített. Tudjátok mit csinált volna apukám az ügyész helyett? Adott volna egy kisebb maflást, ha leöntöm festékkel a szomszéd néni házát. mert ez olyan dedós, olyan óvodás. Most őszintén! Így néznek ki korunk forradalmárai, akik majd rendszert döntenek? Két nyeszlett idióta? Semmi Che Guevara? Nem emlékszem, utoljára ezen a földön mikor sikerült diktatúrát festék dobálással megdönteni. Arra viszont határozattan emlékszem, hogy a diktatúrák megdöntése soha nem múlt el vérontás gulyásnélkül. Ja, mégis, van kivétel. Magyarország, 1989. Selymes, vér nélküli forradalom, melybe belebukott a szocialista rendszer, az MSZMP. Na de miért is? Mert volt egy szuper kerekasztal, ahol az érintett felek aljas és hitvány módon megegyeztek. Nem mint a grál lovagok, nem az egy másik kerekasztal volt. Ez a becstelen brigantik asztala volt. Az MSZP átmenthette a gazdasági hatalmának egy részét, annak fejében, hogy az akkori (sok) ellenzék megkapja a politikai hatalmat, és persze a gazdagság egy részét. Elvtelen, szemét alku volt az. Nézzetek körül más volt szocialista országban. Ott sem bántották a kommunista párt tagjait, csak egy életre kizárták őket a politikai és minden egyéb közszereplésből. A cseheknél még hivatalt sem vállalhattak. A nemzeti kerekasztalon keresztül másztak be a politikába a FIDESZ, MDF, SZDSZ, Kisgazdapárt elvtelen, megalkuvó akkori vezérei. Köztük Orbán Viktor is. És még ma is sokan vannak vezető pozícióban a volt MSZMP tagok közül. Hát ezért volt vértelen a mi rendszerváltásunk. Önző érdekekből. Pedig a Grósz már lövetni akart. Persze ezzel nem azt kerekasztalakarom mondani, hogy jobb lett volna egy véres rendszerváltás, csak akkor most nem kellene azon morfondírozni, hogy miért is nem volt akkor rendszerváltás. És most jön két suttyó és festékdobálással már az ellenzék vezetője lesz? Akikre fel lehet nézni? persze ezek is osztódással szaporodnak, mint minden barom, mert voltak követőik is. Csak ők nem Krassó Györgyök. Mert Krassó is vörös festékkel kente be a Lenin szobrot, de ez akkor nem gyerekes csínytevés volt. Meg Krassó azt is szerette volna, ha az összes kommunista eltűnik a színről. Hát persze, hogy ilyen megrögzött antikommunistát még a kerekasztalba sem hívták. Még elrontotta volna a zsíros kis bizniszt, amit egymás körbecsókolásával a hatalom volt és új szolgái, majd urai,  kigründolni szerettek volna.

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE