Ez-az-amaz, Kiemelt

A győzelem napja

|

1945. február 4-11. között Jaltában a szovjet, amerikai és brit vezetők már a világháború utáni német kérdés megoldásáról, Németország „nácitlanításáról” és demilitarizálásáról tárgyaltak, miközben a második világháború még az európai kontinensen korántsem ért véget.

Ám már ekkor valószínűsíthető volt, hogy rövidesen be fog következni a fasizmus felett aratott győzelem napja. Embert és anyagot nem kímélő offenzívák után Európában május 8-án hallgattak el a fegyverek.

A jaltai konferencia idején a Harmadik Birodalom már harapófogóban volt. Keletről a Vörös Hadsereg, nyugatról a szövetséges brit és amerikai erők nyomultak előre. Az 1944 nyárán végrehajtott hadműveleteivel a Szovjetunió csaknem egész területéről kiverte a hitleristákat. A szovjetek elérték Kelet-keitelPoroszországot, a Visztula partját és a Kárpátok hegyvidékét. A frontvonal délen is nyugat felé mozdult el. Augusztusban Romániában megdöntötték a németbarát parancsuralmi rendszert, és egy sikeres „kiugrással” a román hadsereg átállt a szovjetek oldalára. Szeptemberre a Vörös Hadsereg már bolgár földön járt, ahol hamarosan a nemzeti haderő is átállt a szövetségesek oldalára. Októberben a Vörös Hadsereg és a jugoszláv partizánok felszabadították Belgrádot és az ország területének nagy részét, bár a végérvényes győzelem pillanata a délszláv állam területén csak 1945 májusában jött el. Az ősz folyamán az angol csapatok kiűzték a németeket Görögországból. Albániát a partizánok pacifikálták. Dél-kelet–Európában lezárult a második világháború.

A keleti front előrenyomulásával párhuzamosan az 1944. június 6-i normandiai partraszállással a szövetséges brit és amerikai csapatok megnyitották a nyugati frontot. Normandiában már az első napon 156 ezer katonát tettek partra. Áttörték a németek nyugati erődrendszerét, az „atlanti falat”. Párizs visszavételét a francia fővárosban kitört felkelés is segítette, amely 1944 augusztusában gyakorlatilag megdöntötte a nácik ottani hatalmát. Ősztől a szövetséges haderők már Belgiumban és Hollandia területén harcoltak. Decemberben Berlin utolsó tartalékai bevetésével ellentámadást indított az Ardennekben. Hitler ekkor már arra számított, hogy különbékét kötve a nyugati szövetséges államokkal a német erőket a keleti frontra csoportosíthatja át. A gyengülő német hadigépezet azonban már komolyan akadozott, és az üzemeanyaghiány, illetve a szövetségesek növekvő fölénye miatt az ellentámadás kudarccal végződött.

1945 elején még közel nyolcmillió német katona állt fegyverben, bár a harcok jobbára már a Harmadik Birodalom területén folytak. Hitler totális mozgósítással, vagyis a kisgyermekek és az aggastyánok hiányos felfegyverzésével és harcba küldésével akart erős védgyűrűt vonni Berlin köré. Márciusban a Führer kiadta a Nero-parancsot az infrastruktúra teljes lerombolására, hogy ezzel is akadályozza az ellenséget. Az utolsó napokban már kijelentette: ha a német népben nincs elegendő erő a győzelemhez, meg sem érdemli, hogy túlélje a háborút. Nem tudni, ennek jegyében tette-e, de berlini bunkerében Hitler az egy nappal korábban feleségül vett barátnőjével április 30-án öngyilkos lett.

Május másodikán Berlin megadta magát a Vörös Hadseregnek. Május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert. Május gyozelem9-én a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren a második világháború véget ért. Az a háború, amely milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el. Május 9-én így a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, mely Európában a Béke Napja.

A volt szövetségesek részéről nem egyértelmű, hogy melyik napon fejeződtek be a II. világháború harcai Európában.

Tulajdonképpen május 9-ét emlegetik a Győzelem napjaként, de a német hadsereg kapitulációjára valójában már május 7-én sor került.Reimsben 7-én a német katonai elit képviselői aláírták az angol és az amerikai katonai vezetés képviselőivel a kapitulációt. Azért tevődött át ez a nap május 8-ára, mert részben akkor lép életbe ez a kapituláció Németország egész területén, másrészt Nyugat-Európa éveken át, főleg a hidegháború alatt, de később is, ezt a napot ünnepelte hivatalosan. A volt Szovjetunió azonban folytatta a sztálini hagyományt, Sztálin ugyanis elégedetlen volt, hogy magas rangú szovjet tisztek, marsallok például Zsukov berlini csata győztese nem voltak jelen ennél a kapitulációnál.

Ezért elrendelte, hogy május 8-án, ismételjék meg. Viszont az is áthúzódott 9-ére, 0 óra 43 percre, Zsukov marsall jelenlétében Keitel tábornagy aláírta a feltétel nélküli megadásról, a kapitulációról szóló okmányt. A szovjet történetírás sokáig úgy írt erről, hogy a nagy honvédő háború vége, napjainkban viszont úgy mondjuk, hogy vége a II. világháborúnak Az már egy más kérdés, hogy mi kezdődött utána. Európában május 8-a, a Szovjetunióban, és az utód Oroszországban május 9-e a győzelem napja

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE