Ez-az-amaz, Kiemelt

Elvarázsolt Afrika múzeum a Balaton partján

|

Néhány hete Gyenesdiáson időztünk két napot, és hogy ne csak a meleg vízben áztassuk testünket, és bizonyítsuk, hogy kultúrára is szomjasak vagyunk, körülnéztem, mit lehet a környéken megnézni, ami érdekes. Keszthelyt most nem akartuk, így maradt a Festetics kilátó és a Balatonedericsi Afrika Múzeum. Mi a fenét keres egy afrikai múzeum a Balaton egy kicsi falujában? Utánanéztem a neten, dr. Nagy Endre Afrika vadász találta ki, amikor visszaköltözött Magyarországra. Ez még nekem semmit nem mondott, de gondoltuk egy fél órát megér, azután jöhet a kilátó, ahol gyönyörködhetünk a Balatonban. Mellé 20170505_111053fogtunk. 3 órát bóklásztunk a múzeumban, pedig mindössze egy nagyobb családi házban négy szoba. De egy nagy területet besétálva, a gyerekeknek inkább örömet szerezve, állatok is vannak a múzeum melletti “safari” parkban, és szemben az eredeti gondolataimmal, nem kitömöttek. Felnőttnek lehet, hogy nem érdekes, de a kicsiknek biztos. Van teve, zebra, strucc, kecskék, kafferbivalyok, varacskos disznó, egy szalma elefánt, két kis majom és egy – mint később megtudtuk – 48 éves bagoly, amely olyan hatalmas volt és olyan mozdulatlan, hogy erről már tényleg azt hittük, kitömött és élettelen. De néha pislogott is, tehát csak öreg és lusta. Majd besétáltunk a múzeumba és leragadtunk. nem is annyira a különböző trófeák, agancsok, lenyúzott ragadozó bőrök, hanem az afrikai faragások miatt. Alapból kedveljük a primitív afrikai faragásokat, lakásunkban is van néhány ilyen dísz, de ilyen tömegben, ilyen változatosságban még nem láttam. És ezeket valóban a maszályok faragták Tanzániában. Jó, lehet, hogy néhányat ott is ajándékboltban vásárolt a vadász, de akkor is afrikai. Hihetetlen, hogy nem egyszerűen bele faragtak valamit egy fadarabba, hanem háromdimenziós faragások voltak. Mélységében is faragottak, a felszíni motívumok alatt további alakok, fák, indák, állatok rejtőznek. És amikor az elefántos asztalt és székeket megláttuk, dobtunk egy hátast. Nagy kerek asztal, a lapján csodálatos, kimunkált faragások, és négy hatalmas szék, amely elefántot formáz. Egy nagy farönkből kifaragva mindegyik. És persze sok apró, kisebb, nagyobb faszobrok, lándzsák, elefántláb, mindennapos használati tárgyak. Háromszor jártuk körbe a szobákat, de ha legközelebb erre járunk, újra meglátogatjuk, mert biztos volt, ami elkerülte a figyelmünket. Mindezek örömére megvásároltuk a dr. Nagy Endre vadász életéről második felesége, Beretz Katalin által összeállított életrajzi kötetet (Puskák-pajzsok-fohászok) mert érdekelni kezdett a történet. Afrikát gyermekkorom óta szerettem, akkor olvastam Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban című könyvét. Szemben Kittenberger Kálmánnal, Nagy Endre szocialista korunk vadásza. Tényleg kalandos életet tudott maga mögött. Volt csendőrtiszt, megismerkedett Hatvany Ferenc műgyűjtő báró lányával, Hatvany Alexandrával, aki első felesége lett. Ebből később nagy előnyei lettek. Meg először hátrányai. Kitelepítés, börtön, ahol Rajk Lászlóval volt egy cellában. Ennek következtében Rákosi országában a kommunistákkal vadászik, Farkas Mihállyal és magával Rákosival is. Majd a 20170505_101214Rajk per után újabb börtön fenyegeti, nagy szerencsével, sok segítséggel kijut az NSZK-ba. Kapcsolati tőkéje mindig segítette, sikerült kijutnia Tanzániába (akkor még Tanganyika) és megkezdődött néha gyötrelmes, néha sikeres vadászélete Afrikában. Segítette őt Opel György autómágnás, Hemingway, Windisch-Graetz herceg, de a kezdetek olcsó szafarik szervezésévek telt el, hogy el tudja tartani családját. A 60-as évek elején őriási vagyonra tett szert, mivel a német állam kártérítést fizetett báró Hatvany Ferencnek (ő már akkor nem élt) a háborúban elrabolt nagy értékű festmények miatt. Ebből a pénzből megvette a fél Meru hegyet és most már gondtalanul vadászhatott. Tanganyika 1961-ben elnyerte függetlenségét, 1964-ben egyesült Zanzibárral és létrejött Tanzánia, amely a kínai szocializmus útját követte a kezdetekben. 1967-ben betiltották a vadászatokat, elkobozták nagy Endre vagyonát is, de egy ideig ő még maradhatott, mint rezervátumvezető. 1987-ben végleg hazaköltözött Balatonedericsre és hazahozott trófeáiból, egyéb tárgyaiból felépítette az Afrika múzeumot. dr. Nagy Endre 1994-ben halt meg, a múzeumot jelenleg második felesége vezeti, aki a múzeum alsó részén kialakított lakásban él. Röviden ennyi az utolsó nagy magyar vadász és az Afrika múzeum története.20170505_110717

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE