Két éve olvastam először arról, hogy a főutcán felújítják a járdaszakaszt, és hogy a munkálatok alatt terelik a forgalmat. A hír nem volt hosszú, három bekezdés az egész, én mégis emlékszem rá, mert aznap este a kanapén ülve vettem észre, hogy a teherautók zaja odabent is végigmegy a szobán.
Addig azt hittem, hogy a lakás rendben van. Kilenc éve költöztünk ide, a fürdőt kicseréltük, a konyhabútor is új, a nappaliban pedig ott a nagy ablak, ami miatt annak idején beleszerettünk az egészbe. Az a nagy ablak azonban ugyanaz maradt, ami a beköltözéskor volt.
Aztán ahogy telt az az ősz, egyre több minden gyűlt össze. A gyerek hétkor feküdt, és a buszmegálló felől érkező hangokra mindig felült. A párom pulóverben ült a kanapén, én pedig egyre gyakrabban tekertem feljebb a termosztátot, aztán megint lejjebb, mert megjött a számla.
Két telet halogattam ezt így, és mindkétszer azzal az érzéssel zártam a fűtési szezont, hogy jövőre biztosan meglépjük. Aztán jött a tavasz, meleg lett, és a probléma eltűnt egészen októberig.
A harmadik ősz elején ültem le végre komolyan, és beírtam a keresőbe azt, ami hónapok óta a fejemben volt.
Az első találatok között akadtam rá az ajtoablakbirodalom.hu oldalára, ahol nem termékfotókkal kezdenek, hanem azzal, hogy mi hogyan zajlik. Ez nekem többet ért, mint bármelyik akciós hirdetés, mert az én bajom nem az volt, hogy nem tudtam volna ablakot választani, hanem hogy fogalmam sem volt, mibe vágok bele.
A nyílászáró csere menete náluk sorrendben végig van vezetve, és pont ez nyugtatott meg. Az első lépés az előzetes felmérés, ahol átbeszélik az igényeket és a lehetséges műszaki megoldásokat. Fontos részlet, hogy a felmérésnek van díja, megrendelés esetén viszont jóváírják a végösszegben, tehát a végén nem jelent többletköltséget.
A második dolog, ami megnyugtatott, az volt, hogy a felmérésen nem csak méreteket vesznek fel. Az ajtoablakbirodalom.hu leírása szerint ott egyeztetik az igényeket, és beszélik át a lehetséges műszaki megoldásokat, tehát oda vihettem a saját kérdéseimet is: marad-e a régi nyitásirány, kell-e párkány, mi legyen a redőnnyel. Nálam pont ez volt a leggyengébb pont: tudtam, mit szeretnék érezni a nappaliban, de fogalmam sem volt, milyen szerkezet kell hozzá. Egy nyílászáró csere ott dől el igazán, ahol valaki végigkérdezi ezeket, mielőtt bármi legyártásra kerülne.
Utána a gyártás jött, majd a bontás, amit igyekeznek úgy végezni, hogy a fal a lehető legkevésbé sérüljön. A beépítésnél purhabos tömítés és takaróelemek kerülnek a nyílás köré, a legvégén pedig beállítják a vasalatokat, és ellenőrzik, hogy minden rendesen zár. Ez az utolsó lépés az, amit senki nem emleget előre, én viszont pont ezért írom le: a szárny akkor is nyikoroghat, ha egyébként új.
A bontásnál egyébként végig ott álltam, mert kíváncsi voltam rá. Kifeszítették a régi tokot, a törmeléket zsákba tették, és a szoba estére újra használható volt. Egyetlen olyan pillanat sem volt, amikor nekem kellett volna kitalálnom, mi a következő lépés.
A munka két napig tartott, a bútorokat egy nappal előtte húztuk a szoba közepére. Az első estén, amikor a gyerek lefeküdt, ültem a kanapén, és vártam, mikor ül fel a busz miatt. Nem ült fel. Én pedig ott fogtam fel, hogy két teljes évet töltöttem azzal, hogy halogattam valamit, ami két nap alatt megvolt.
A főutcai járdát azóta befejezték, most a másik oldalon dolgoznak, és a hírek szerint jövőre a buszmegálló is sorra kerül. Régen ez a mondat elrontotta volna a hetemet. Az ajtoablakbirodalom.hu munkája óta viszont ezt is úgy olvasom, mint bármelyik másik helyi hírt, és este ugyanúgy leülünk a kanapéra.