Mindennapi tudomány

Rövidesen újabb műhold eső

|

„A Föld az emberiség bölcsője, de nem maradhatunk örökké bölcsőben. Az emberiség nem is marad örökké a Földön, hanem versenyfutásban a fénnyel és a térrel, először bátortalanul az atmoszféra határán túl nyomul. Azután meghódítja az egész Nap körüli teret.” (Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij)

Az 54 éves űrkutatás számos szép eredményt ért el ez alatt a rövid idő alatt. A távközlés és a navigáció, az időjárás előrejelzés elképzelhetetlen lenne az űrkutatás eredményei nélkül. Sajnos történtek komoly kudarcok is, amelyek emberéleteket követeltek. Történtek sikertelen küldetések robotokkal is.

Ilyen kudarc, hogy az űrkutatás mellékterméke az űrszemét hatalmas mennyiségűre nőtt az atmoszféra hátárán túl. Az Ember a Föld után az űrt is szennyezi. Ebben az évben két a Földre visszatérő, és a sűrűbb légkörben megsemmisült űrszonda uralta a nemzetközi sajtót. Ebből a prímet az amerikai UARS vitte. Rövidesen újabb műhold zuhan Vissza a Földre.

A Mars Phobosz holdjára november 8-án indított orosz űrszonda nem volt képes elhagyni a Föld körüli pályát. A szonda indításával az ESA szakemberei is megpróbáltak közreműködni. Bíztató jelek voltak, hiszen vették a szonda rádiójeleit. Sajnos minden emberi erőfeszítés ellenére nem sikerült felvenni a kapcsolatot vele. Így nem tudott elindulni a Mars felé. Ezért is fájó ez a kudarc, mert a szonda feladata az volt, hogy talajmintát hozzon vissza a Földre a kicsiny marsi holdról.

A szakemberek sajnos azt sem tudják pontosan, hogy mi a probléma az űreszközzel. A Fobosz-Grunt jelenleg is a Föld körül kering. A Fobosz-Grunt azonban majd fokozatosan veszít majd a magasságából, és idővel belép az atmoszférába. Az üzemanyaggal feltöltött szonda teljes tömege közel 13 tonna. Ennek több mint a felét mérgező nitrogén-tetroxid és hidrazin üzemanyag teszi ki. Azt csak remélhetjük, hogy majd a szonda megsemmisülésekor ez a veszélyes anyag elég majd a légkörben. Az is gond, hogy a szondán kis mennyiségben radioaktív kobalt izotópok is vannak. Ez biztosította volna a szonda energia ellátását.

Az elmúlt néhány hétben a szonda keringési magassága nem csökkent. Sőt valamelyest növekedett is. Feltehetőleg bizonyos rendszerei üzemelnek, ezért saját hajtóművével megemelte keringési magasságát, igaz ennek pontos oka ismeretlen. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy mozgásának paraméterei nem pontosan ismertek.

Az orosz űrszonda lényegesen nehezebb, mint a nemrég a Földre zuhant 2,4 tonnás német ROSAT vagy a 6 tonnás amerikai UARS-műhold. Az orosz szonda súlya kétszerese az amerikainak, ezért a légköri belépés és felizzás után több és nehezebb törmelékek hullnak vissza a Föld felszínére. Ez lesz a legnagyobb űreszköz, amely az utóbbi években megsemmisült a Föld légkörébe. Az esemény időpontját és helyszínét egyelőre nem lehet előre jelezni, a becslések szerint január közepére várható a légkörbe való belépése, és megsemmisülése. Ettől az időponttól egy hét eltérés is elképzelhető jelenleg. A NASA tett olyan előrejelzést is, hogy erre már decemberben sor kerül.

Egyelőre annyi bizonyos, hogy a légkörbe való belépésre az északi és déli szélesség 51,4 fokos szélességi köre között kerül majd sor.

 

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE