Ez-az-amaz, Kiemelt

Jogszerűtlen devizahitelek?

|

Az Echo-tv egy műsorában dr. Léhmann György siófoki ügyvéd olyat mondott, amit a patacsi Pilvaxban Balu barátunk is. A siófoki ügyvéd szerint jogszerűtlen a bankok eljárása.

A siófoki ügyvéd szerint a:„ pénzügyi kérdésekben a hitelfelvevők többsége nincs tisztában az alapfogalmakkal sem. Nem valószínű, hogy egyetlen hitelfelvevőnek is elmondták volna a szerződés megkötése előtt, mi a carry trade üzlet, milyen kockázatai vannak? Hol tudja megtekinteni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát?

Mi a CDS és mi az FX swap ügylet, és mi köze a banki finanszírozáshoz? Sőt a hitelfelvevők többsége még azt sem tudta, hogy ha az árfolyam módosul, nem csak a törlesztő részlet, hanem a tőketartozás összege is módosul, amely alapján a szerződés akár fel is mondható! Ennek ellenére aláíratták vele a nyilatkozatot, hogy a devizahitelről a tájékoztatást megértette. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy nem értette meg, nem érthette meg, hiszen egy tizenoldalas szerződés egy óra alatti aláírása idején nem lehetett olyan közgazdasági fogalmakat elmagyarázni és megértetni, amelyre legfeljebb csak a közgazdasági egyetem pénzügy szakán keríthettek sort. A lakossági hitelfelvevők megtévesztésének elkerülése érdekében a nyugati országokban nem engednek deviza hitelszerződést kötni”.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=iGiGKzIgcy0]

Dr. Léhmann György beadványának helyt adott a Luxemburgi Bíróság. A C-472/10. számú, 2012. április 26-án kelt előzetes döntéshozatali eljárás a siófoki ügyvédet igazolta. Kérdés, hogy mit tesz az állam, vagy azEmberek kormánya?

http://www.youtube.com/watch?v=-Yh8GX09O8

http://invitel.hu/lehmann/

http://www.youtube.com/results?search_query=dr.l%C3%A9mann+gy%C3%B6gy&oq=dr.l%C3%A9mann+gy%C3%B6gy&aq=f&aqi=&aql=&gs_l=youtube.3…2669.15715.0.16630.15.15.0.0.0.0.80.863.15.15.0…0.0._IOvMYRax34

 

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Névtelen

    Devizahitel károsultak vagy?
    Téged is becsapott a bankod?

    Akkor itt az ideje, hogy most Ti – a hitelcsapdába csalt áldozatok –
    álljatok ki a devizahitelesek érdekeit önzetlenül védő Dr. Léhmann György Urért!
    Miattatok került bajba a siófoki ügyvéd,
    mert kimondta az igazságot!

    Az ügyvédi kamara fegyelmi eljárást akar indítani ellene!
    Akadályozzátok meg az ügyvéd Úr ellehetetlenítését!
    Fejezzétek ki szolidaritásotokat:

    Pécsen a Ferencesek utcája 7. szám előtt,
    2012. október 25. napján 14.30 órakor.

    Kérek, mindenkit jelezze vissza részvételi szándékát:
    ITT!
    https://www.facebook.com/events/404478609618960/?fref=ts

    Ne engedjük, ne hagyjuk, hogy még az unokáink is, a végtelenített hitelcsapba áldozataivá váljanak.

    ↑ LinkVálasz
  2. Névtelen

    Demonstráció a devizahitelesek őrangyaláért!
    Te ott leszel?
    Ha igen kérlek, jelezd részvételi szándékod.
    https://www.facebook.com/events/404478609618960/?fref=ts

    Demonstráció a banki terror ellen!
    Helyszín és időpont: Pécs, Ferencesek utcája 7.
    2012. október 25. napján 14.30 órakor.

    Tüntetés Dr. Léhmann György fegyelmi tárgyalásának lefolytatása ellen!
    A szolidaritásukat kifejezni szándékozó devizahiteleseket kérem, hogy 14.30 órakor gyülekezzenek a Ferencesek utcája 7. szám előtt!

    ↑ LinkVálasz
  3. Névtelen

    PÉNZÜGYEINK ! FINÁNCTŐKE !

    —————————————————–
    Georgi Dimitrov társadalomtudós meghatározása: “A fasizmus a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája.”
    Jelenleg félúton vagyunk efelé. Nézzen szét mindenki, hogy milyen intézkedések történnek.
    Legnyilvánvalóbb példa a bankmentő csomag. A bankok kitalálták azt az átverést amit svájci frank alapú kölcsönnek hívtak. Ha valaki autót vett ilyen hitelre, akkor az autókereskedő forintban kapta meg a pénzét. Az adós forintban fizetett, sehol nincs svájci frank. Csak Magyarországon annyi svájci frank hitelt vettek fel, amennyi svájci frankja még talán Svájcnak sincs. Akkoriban bárki bement egy bankba és ha akart szinte még aznap felvehetett egy svájci frank alapú hitelt, viszont ha mondjuk ugyanakkora összegű svájci frankot akart váltani, mint a hitel, akkor azt mondták neki, hogy várnia kell pár napot amíg a pénz megérkezik. A hitelt viszont bármikor felvehette, arra nem kellett várni, hogy megérkezzen a pénz. Sőt nem is adták oda neki a hitelösszeget svájci frankban akkor sem ha kérte és nem is engedték, hogy abban fizessen. De még azt sem engedték meg, hogy többet fizessen be, mint a következő esedékes részlet. Minden hónapban gondosan csak 1 csekket küldtek, mintha előre megérezték volna, hogy a svájci frank akkorát fog erősödni, hogy így a felvett hitel többszörösét tudják majd az áldozatokon bevasalni árfolyamrés címszó alatt.
    Bár igazából a hitel mint látható, valójában forint hitel volt, de így a három – négyszeresét tudták az ügyféltől követelni. Majd amikor ebbe a sunyi csalásba sokan belerokkantak akkor a bankok elkezdtek jajveszékelni, hogy őket mekkora kár érte, mert az emberek nem tudják visszafizetni a kölcsönöket és akkor tönkre fognak menni és jajj akkor mi lesz, össze fog omlani a gazdaság és akkor mindennek vége. Erre az állam, a mi pénzünkből kifizette a bankoknak az elmaradt hasznukat. Tehát a tisztánlátás végett egy példa, hogy érthető legyen: valaki felvett 1000 forintot svájci frank alapú hitelben, kamatokkal kezelési költséggel 2000 Ft-ot kellett volna eredetileg visszafizetnie. Majd jött “véletlenül” a svájci frank erősödése, így a tartozásból 4000 forint lett. Az adós visszafizetett 2000 Ft-ot, de többet nem tudott, mert így tervezte, ennyi volt a teherbírása. A bank elkezdett jajveszékelni. Erre az állam a mi pénzünkből kifizette a banknak az elmaradt 2000 Ft-ot. Számoljunk 1000 Ft-ot adott kölcsön a bank, eddig visszakapott 4000 Ft-ot, de még nincs vége. Nem elég, hogy az állam kifizette az adós helyett a hátralévő összeget, a bank továbbra is követeli az adóstól azt a 2000 Ft-ot amit már megkapott. Elveszi az adóstól valamilyen értékét, amire ő azt mondja hogy 2000 Ft-ot ér. Legyen az autó, ingatlan stb. Az amit elvesz valójában 4000 Ft-ot ér, de mindegy ki mit mond, ha a bank szerint az csak 2000 Ft-ot ér akkor annyit és kész. Itt még mindig nincs vége, újabb 500 Ft-ot felszámol behajtási díj, kezelési költség, kamat, meg napi dátum címszóval. Számoljunk: A bank adott 1000 Ft kölcsönt és visszakapott 8500 Ft-ot. És akkor azt még nem is vettük figyelembe, hogy mit is jelent a jelenlegi bankrendszerünkben az, hogy tartalékképzésre épülő pénzrendszer. Ugyanis a valóság még cifrább mert a banknak eredetileg nem is volt 1000 forintja, csak 100 forintja, a többi 900-at pedig csak úgy hozzáírta. Igazából ez okozza az inflációt, de ez egy másik trükk amit itt a véges terjedelem miatt nem tudok bemutatni.

    érdemes Drábik János előadásit meghallgatni, stb.

    ↑ LinkVálasz
  4. Névtelen

    http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=588365&referer_id=friss
    Az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából?
    SAJTÓKÖZLEMÉNY

    Budapest, 2012. szeptember 27.
    Precedens értékű határozatot hozott a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). A határozat alapján semmisek az OTP Bank Nyrt. 2005 után kötött devizahitel-szerződései, mivel az érintett devizahitel-szerződésekben a THM értéke hibásan lett megadva. Elképzelhető, hogy a PBT határozata más bankok devizahitel-szerződéseit is érinti.

    Egyesületünk 2011. novemberében jelentette meg fogyasztóvédelmi elemzését a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások devizahitelezési gyakorlatáról. Az elemzésben feltártuk, hogy a bankok eltérő módon számolták ki a szerződéseikben megadott THM értékét. A PBT mostani határozata egyértelművé tette, hogy – a magyar igazságszolgáltatás szerint – a THM számításának melyik módja lett volna megfelelő.

    A PSZÁF 2004-ben előírta a bankoknak, hogy a THM számítása során vegyék figyelembe a saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamaik közötti eltérés (ún. „árfolyamrés“) százalékos értékét (l. A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése, PSZÁF 2005).

    Az OTP Bank Nyrt. ennek a felügyeleti iránymutatásnak eleget tett, és 2005 óta a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékét az árfolyamrés százalékos értékének figyelembevételével számolta ki. Ezzel szemben a K&H Bank Zrt. ennek a felügyeleti iránymutatásnak nem tett eleget, és a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékét az árfolyamrés értékének figyelembevétele nélkül számolta ki. A PBT 2012. augusztus 24. napján kelt határozata úgy foglal állást, hogy a „THM számítása során az árfolyamrést semmilyen jogcímen nem kellett, és nem is lehetett figyelembe venni“ (H-PBT-H-2079/2012).

    A PBT döntésének következménye, hogy hibásak azok a devizahitel-szerződések, amelyekben a bankok a THM értékét az árfolyamrés figyelembevételével számolták ki. A hibás THM számítás következménye pedig az, hogy az érintett devizahitel-szerződések semmisek.

    A PSZÁF mindeddig nem volt hajlandó magyarázatot adni, arra hogy az elmúlt években a felügyeleti ellenőrzések során miért nem tűnt fel, hogy a K&H Bank Zrt. és az OTP Bank Nyrt. eltérő módon számította ki a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékét.

    Az egyesület felszólítja a PSZÁF-ot, hogy a PBT határozatának megfelelően tegye meg a szükséges felügyeleti lépéseket azok ellen a bankok ellen, amelyek a THM számítása során figyelembe vették az árfolyamrés százalékos értékét.

    ↑ LinkVálasz
  5. Névtelen

    https://www.facebook.com/titkolthirek/posts/350202468406867

    MAKKOS ALBERT LEVELE A DEVIZAALAPÚ HITELESEKNEK !

    Kedves Barátaim!

    Feltétlen örömmel tölt el az a gondolat, hogy a devizahitel károsultak ismét megpróbálnak összefogni. Bár a huszonnegyedik órában járunk, de soha sem késő. A döntés: Letétbe helyezik perlési szándékukat.

    Ez egy jó gondolat lehetett volna 2010-ben,
    a választások idején. Akkor még lehetett volna a Kormányt befolyásolni. De ma? Nem értem mire számítanak?

    Magam szívügyemnek tartom a devizahitelesek kérdésének tisztázását. Emiatt meglehetősen szisztematikusan sikerült feltárni, illetve kizárni a lehetőségeket, mire lehet, és mire nem lehet számítani.

    Miután vezető személyiségekkel egyetlen alkalommal sem kaptam lehetőséget a devizahitelesek helyzetéről való véleményem kifejtésére, köszönettel elfogadtam és éltem azokkal az alkalmakkal, amelyek során ismeretségek révén sikerült kapcsolatot teremteni.

    Dr. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár 2012. június 7-én fogadott dr. Bárdos Zsuzsanna ügyvéddel együtt. A nagyon pozitív légkörű megbeszélés kapcsán egyértelművé tette, hogy a Kormány mozgástere kimerült. Legfeljebb apró finomításokra kerülhet sor, de érdemi változásokra nincs értelme számítani.

    2012. május 24-én Horváth Roland hosszú levelezéssel járó előkészítése után sikerült elérni, hogy az Európai Unió Belső Piaci és Szolgáltatási Igazgatóság osztályvezetője Philippe PELLE úr fogadott. A beszélgetés elején kifejtette, hogy az Európai Unió nincs abban a helyzetben, hogy az egyes kormányok ügyeinek intézésébe beavatkozzon. Jeleztük, hogy ezzel tisztában vagyunk és semmi ilyen irányú kérésünk nincs. Nem a Kormányunkat jöttünk bepanaszolni. Egyrészt tájékoztatni szeretnénk a kialakult helyzetről, másrészt segítséget kérnénk abban, hogy az Európai Unió jogrendszerét helyesen értelmezzük-e? Magyarország uniós tagsága még rövid múltra tekint vissza. Megítélésünk szerint a magyarországi devizahitelek számos uniós jogot is sértenek. Ezzel kapcsolatban kérjük az állásfoglalásukat. A kritikus kérdéseket egy anyagba foglaljuk össze, amit véleményezni tudnak. Ezt az anyagot magyar és angol nyelven 2012. július 7-én megküldtük, amelyre sajnos a mai napig nem érkezett válasz. A diplomáciában jártasak tudják, hogy a válasz elmaradása is egy válasz, jelen esetben pedig az előterjesztésben megfogalmazottak megfelelnek a valóságnak.

    Barátaim! Látni kell, hogy nincs, aki beavatkozhatna az ügybe, vagy segíthetne!

    Fel kellene ébredni! Nincs más lehetőség, mint mindenkinek tenni kell magáért. Ez pedig az egyetlen lehetőség a peresítés.

    A szándék kifejezése azt jelenti, hogy nincs szándék, mert különben már cselekedtek volna! Egy ilyen üzenetet küldeni, csak a gyengeség újabb üzenete.

    Én még nem láttam olyan nyulat, amikor meglátta a vadászt, nem próbálta volna menteni az életét. Csak a magyar devizahitelesek teszik fel a kezüket, és várják, hogy a vadász lőjön.

    Makkos Albert

    ↑ LinkVálasz
  6. Karesz

    A kormányra nem. A bankokra nem. Tehát azEmberekre fog hullani.

    ↑ LinkVálasz
  7. Laca

    DEVIZAHITEL DOMINÓ
    – a Kormányra vagy a Bankokra dől?

    Egy éve folyik az udvarias társalgás „devizahiteles” ügyben, miközben már 140 ezer családnak van 90 napnál régebben kifizetetlen tartozása. Ez a hatalmas dominó pedig hamarosan dőlni fog, mert az igazság egyszerű: a „devizahitel” egy hibás termék.
    Ha az önszerveződő civilek nyomására a bíróságok mondják majd ki az ítéletet, akkor ez a dominó a Kormányra dől. A befizetett adókért cserébe ugyanis az Államnak kötelessége megvédeni polgárait.
    Ha pedig a civilek kormányzati segítséget kapnak, akkor a dominó a bankokra dől, ez nem kétséges. Nézzük csak a következő három példát:
    1. Kásler Árpád kontra OTP: másodfokon már pert nyert. Kulcspont: a folyósításkor számított vételi árfolyamon kell a törlesztő részleteket is számolni. Következmény: egy tízmilliós hitelnél legalább 500 ezer forint.
    2. Dr. Léhmann György kontra Erste: első fokon már pert nyert. Kulcspont: az Európai Bíróság precedens ítélete alapján „per franchise”, a hitelszerződések egyoldalú módosítását támadva. Következmény: semmis szerződések.
    3. Nemzetközi norma: a hiteleknél referencia kamat, például CHF LIBOR (0,2%) + 2%. Lengyelországban is így számolnak, hiszen Európában van. Következmény: egy 100 ezer forintos törlesztőrészlet helyett 60 ezer forint.
    Ha a bankok megszorulnak, természetesen nyomást gyakorolnak majd a kormányra, aki kiszolgáltatott, hiszen nincs alternatív bankrendszer. Mi a megoldás?
    Civil-állami stratégiai szövetség. Kézzelfogható segítség a civil szerveződéseknek, emellett egy magyar érdekek mentén mozgó, alternatív bankrendszer megteremtése.
    „Odafentről” lehet, hogy nem látszik, de 140 ezer család félelemben él, és a civil szerveződések radikalizálódnak. A dominó már billeg, valamerre dőlni fog…

    ↑ LinkVálasz
  8. Laca

    Hogyan tovább devizahiteles?
    Deviza hiteles vagy? – és érdekel mi vár rád?
    Akkor tájékozódj!

    A végtelenített hitel csapdájában vergődő magyar nép.
    BAÉSZ, Kásler Árpád
    http://www.civilkontroll.com/node/373

    Csányi megfenyegette Káslert.
    http://kaslerarpad.hu/?p=912

    Birkák leszünk vagy szabadok?
    Bankcsapda
    https://www.facebook.com/groups/139483529430280/

    Mit akar a bank és mit akar a nép.
    Vajon a politikai elit melyik oldalra áll?
    Dr. Léhmann György
    https://www.facebook.com/groups/238511409595424/

    2 melléklet — Az összes melléklet letöltése (tömörítve: )
    Morvai Krisztinához kérelem.doc
    131 KB Megtekintés Letöltés

    Szózat a Magyar Nemzethez.doc
    44 KB Megtekintés Letöltés

    ↑ LinkVálasz
  9. Olvasó

    Miért nem lép a kormány? Mert ezt a helyzetet az akkori kormány azért hozta létre, hogy áthárítsa a lakosságra az esetleges árfolyamkockázatot, miután az államközi hiteleket devizában kapták. A mostani kormány is ezt tette volna, ezért nem törölte el a lakossági devizahiteleket! De ne aggódj, nem is fogja eltörölni!

    ↑ LinkVálasz
  10. Tanu

    Most már csak csak az a kérdés, hogy miért nem lép a kormány?

    ↑ LinkVálasz
  11. Laca

    Laci Ürmös
    Demonstráció 24.-ÉN HÉTFŐN DÉLUTÁN 15-KOR A BUDAPESTI KOSSUTH LAJOS TÉREN!

    Figyelem Pécsről – Komlóról az ingyen busz megtelt,de aki akar az még jelentkezhet a fizetősre!!Pécsről Komlóról és a környékről!
    Ne sajnáljatok 3.500 Ft-ot rá hiszen az alábbiak sokkal ,de sokkal többet érnek. Jelentkezés Sápi Jenőnél S:O:S: még ma!!! vagy nálam. /20/931-29-53 vagy Sápinál 30/927-76-96 /
    Töltsétek meg azt is !! A Hazáért a szabadságért az igazi Magyar demokráciáért és az alábbiakért:Ennek a Demonstrációnak egyik szervezője vagyok.

    Ez a Demonstráció, békés! pártoktól,nézetektől,bőrszíntől,vallásoktól,faji megkülönböztetéstől és minden egyéb megkülönböztetéstől,mentes!

    Kérlek benneteket ,minél több embernek adjátok tovább .minél több embernek fogjátok meg a kezét és mondjátok el neki,ha igaz magyarnak érzi magát ezen a demonstráción ott a helye!

    ↑ LinkVálasz
  12. Laca

    A képviselő urak részéről vajon mi ezen a röhejes?

    ↑ LinkVálasz
  13. Laca

    Bankcsapda.
    Demonstráció a banki csalások ellen!
    https://www.facebook.com/groups/139483529430280/
    Laci Ürmös
    Csilla Kirchner
    Sziasztok !

    A 09.24.ei budapesti demonstrációra fel tudok ajánlani egy autóbuszt ingyen. De legalább 35 főnek össze kell jönnie, hogy érdemes legyen elindulni. Ha nagy az érdeklődés, akkor még egy buszt tudok felajánlani, de azt már sajnos nem tudom ingyen biztosítani, csak üzemanyag árban, ami 50 ezer-Ft. A busz 24.-én
    indulna 10.30-kor a pécsi Domus parkolóból. Várom a szervezőket, a jelentkezőket. Ha nem jön össze 35 fő, a busz nem fog elindulni. Kérlek osszátok, szervezzetek, már nincs mit veszítenünk. Ha ez sem jön össze, sokan dolgoznak rajta, mindenki mehet a levesbe.
    Jelentkezni lehet nálam, ( 06-30/530-3054 ), vagy itt a facebookon privátban, vagy Kálmáncsi Tibornál ( facebook ). Csak olyanok jelentkezzenek, akik tényleg el is jönnek, hajlandóak egy nap szabadságot rááldozni az életükért. Én meg sok más ember sokat tesz ezért az ügyért, idejüket, pénzüket rááldozva, ne hagyjátok Őket és magatokat cserben ! Nektek csak egy nap szabadságba telik. Röhögnek rajtunk, hogy minden megmozduláson kb. 100-an vannak. Joggal kérdezik, itt tényleg baj van ? Akkor hol az a sok ember ? Mindennapi megélhetési problémáink vannak már, a felvett hiteleink törlesztések ellenére három szorosára emelkedtek. Törvénytelenül elveszítjük az eddig kemény munkával megszerzett vagyonainkat. V.h. t.r.v. szerint marad kb. 2 pár cipőtök, egy kabátotok … Nézzetek utána. Valóban ezt akarjátok ?
    Pénteken mentem a ” Markóba ” tárgyalásra. Piros lámpánál odajött egy szegény hajléktalan újság adása ellenében pénzt kérni. Sajnos nem tudtam adni, de megjegyeztem, hogy nemsokára a konkurenciája leszek.
    Tényleg hagyjuk, hogy minket hivatalosan koldussá tegyenek , csatornákban aludjunk, szemetekből turkáljunk kidobott étel maradékért ? Hagyjuk, hogy fiatal szülőktől gyermekeiket vegyék el ? Hagyjuk, hogy gyógyszereinket ne tudjuk kiváltani ? Hagyjuk, hogy lassan halálra ítéltessenek bennünket ? De nem csak bennünket, hanem gyermekeinket is. Ilyen jövőt szántatok nekik ?
    Itt a cselekedés végső pillanata !!! Ha most tényleg nem fogunk össze, akkor majd az eszmecserét folytatjuk valamelyik csatornában, talán gondolatainkat a patkányok meghallgatják !!! De akkor meg is érdemeljük a sorsunkat!!!

    ↑ LinkVálasz
  14. balu56

    Ahogy Izlandon, nekünk is úgy kéne rendezni a dolgot!
    “Az izlandi kormánynak egy belső problémával is szembe kellett néznie, ami sokaknak hazánkban is ismerős lehet. A bankokon kívül a lakosság is nagyarányú devizahitel-állománnyal rendelkezett, és ez komoly problémát okozott az izlandi korona értékvesztése miatt. A részben a kormány irányítása alatt álló bankok 1.6 millió dollár összegű lakossági hiteltartozást engedtek el 2009 óta, és a lakáshitelek esetében a tartozást az ingatlan értékének 110 százalékában maximálták. A legfelsőbb bíróság 2010 júniusában illegálisnak mondta ki a devizában nyilvántartott hiteleket, így a háztartásoknak nem kell a továbbiakban állnia az izlandi korona értékvesztéséből eredő többletköltségeket. Így is lehet. Csak kormányzati hozzáállás kérdése az egész!

    ↑ LinkVálasz
  15. balu56

    Tisztelt Baltazár!
    Csak semmi finomkodás! Amit a bankok művelnek az nem csak jogszerűtlen, hanem egyenesen bűncselekmény! Ha jól tudom, az uzsorásokat sorra bezárják. Nem értem, a bankvezéreket miért nem? Az összeset be kellene “zárni”, az elmúlt húsz év vezetőivel, pártpolitikusaival együtt! És most én közelítettem meg nagyon finoman a dolgot!

    ↑ LinkVálasz
  16. Laca

    Semmisek a devizahitel szerződések az Európai Bíróság szerint
    2012. június 05. kedd, 09:30
    Dr. Lehmann György az Echo TV-ben: a bankoknak nem lett volna joguk egyoldalúan szerződést módosítani az Európai Bíróság állásfoglalása szerint. Amennyiben az adósok által utólag nem ellenőrizhető az ok, ami miatt egyoldalúan változtattak a szerződésen, azaz nem világos, egyértelmű az ok, akkor tisztességtelen feltételről beszélünk, tehát a szerződés semmis!Kép: Dr. Lehmann György, egy igaz magyar ember.
    Echo TV műsor videó a cikk végén.
    Semmisek a devizahitel szerződések az Európai Bíróság szerintYoutube video az Echo Tv műsoráról itt:
    Dr. Léhmann György az Echo TV-ben
    A bankoknak nem lett volna joguk egyoldalúan szerződést módosítani az Európai Bíróság állásfoglalása szerint. Amennyiben az adósok által utólag nem ellenőrizhető az ok, ami miatt egyoldalúan változtattak a szerződésen, azaz nem világos, egyértelmű az ok, akkor tisztességtelen feltételről beszélünk, tehát a szerződés semmis!
    Nagyon fontos! Jelenleg úgy néz ki, hogy alakul egy magyar Webbank nevű bank, ami olcsóbban szolgáltatna a hazánkban gengszterkedő külföldi bankároknál.
    A második nagyon fontos eleme az Európai Bíróság ítéletének, hogy amennyiben a szerződés nem tartalmazza az adósok elállásának jogát, szerződésbontásának lehetőségét, akkor ismét csak tisztességtelen feltételek miatt semmis a szerződés.
    Miután a bankok szerződésmódosítási opciója vezetett a kialakult tragikus devizahitel helyzethez, ezért most már semmi akadálya nincsen annak, hogy az Európai Bíróság állásfoglalása értelmében a magyar bíróságok.. semmissé nyilvánítsák a devizahitel szerződéseket!
    Amit idáig a bankok tettek, az tehát semmis.
    További pofátlanságok a bankok részéről
    A CHF jegybank alapkamata 1-2 % körül mozgott 2005 óta, majd 2009 óta 0,2 %-ra esett, azonban a bankárok természetesen ezt nem érvényesítették a törlesztő részletek kamattörlesztésében. Manapság is 0,1 % körül van a svájci alapkamat. Miután 2008-ban 2,2 % volt a svájci jegybank alapkamat és 2009 óta 0,1 %, azaz huszadára esett!
    Aki tehát a szerződést megkötötte 2005-2006-ban, annak a kamatát még a PSZÁF szerint is az irányadó svájci jegybanki alapkamat, a referencia kamat határozta volna meg! Ezt még a bankok is belefoglalták a szerződésbe!
    Volt egyáltalán deviza a devizahitelekben?
    Dr. Léhmann György szerint nem – én ezt hangoztatom évek óta – , hiszen itt csak egy értékállósági szerződés elszámolási devízájáról van szó, azonban ezek a hitelek természetesen forinthitelek voltak, Forintban folyósítva.
    Dr. Léhmann György egy perkereseti űrlapot fog készíteni, ami honlapjáról letölthető lesz, iletve leveleinek mellékletében lesz. Elmondta továbbá – lerövidítem – hogy a pénzügyminisztériumok, PSZÁF természetesen nagyot hibázott, amikor nem lépett fel ezek ellen a devizahitel csalások ellen. Cinkos aki néma!
    Sajnos a többi ügyvéd nem aktív ezekben az ügyekben, nem akarnak segíteni a károsultakon vagy nagyon kevesen vannak, pedig Dr. Léhmann György keresetlevél formuláját felhasználhatnák ingyenesen!
    A bankok leszerepeltek! Akinek még nem mondtak fel szerződést, az kérje az Európai Bíróság állásfoglalása alapján a szerződés módosítását,az egyoldalú szerződésmódosítás jogát kiküszöbölni, akinél már végrehajtanak, ott végrehajtási megszüntetési per indítását a végrehajtás felfüggesztéséért.
    Mennyit kell fizetni egy 200 milliós ügynél?
    A bíróságok mindig megadják az illetékmentességet. Kérni kell megállapítani a szerződések semmisségét!
    A jelzálogjognak is nekimegy Dr. Léhmann György Magyar ügyvéd! Semmis szerződéssel semmis szerződést biztosítani nem lehet. Ameddig a bíróság ítéletet nem hoz, addig perindítási tényét annak a pernek az alapján tud kérni.
    Nagyon fontos! Jelenleg úgy néz ki, hogy alakul egy magyar Webbank nevű bank, ami olcsóbban szolgáltatna a hazánkban gengszterkedő külföldi bankároknál. Dr. Lehmann György weboldala itt található. A második nagyon fontos eleme az Európai Bíróság ítéletének, hogy amennyiben a szerződés nem tartalmazza az adósok elállásának jogát, szerződésbontásának lehetőségét, akkor ismét csak tisztességtelen feltételek miatt semmis a szerződés.
    Miután a bankok szerződésmódosítási opciója vezetett a kialakult tragikus devizahitel helyzethez, ezért most már semmi akadálya nincsen annak, hogy az Európai Bíróság állásfoglalása értelmében a magyar bíróságok.. semmissé nyilvánítsák a devizahitel szerződéseket! Amit idáig a bankok tettek tehát, az felveti annak lehetőségét, hogy a bíróságok semmis szerződéssé nyilvánítsák ezeket a tisztességtelen és aránytalan szerződéseket.
    További pofátlanságok a bankok részéről
    A CHF jegybank alapkamata 1-2 % körül mozgott 2005 óta, majd 2009 óta 0,2 %-ra esett, azonban a bankárok természetesen ezt nem érvényesítették a törlesztő részletek kamattörlesztésében. Manapság is 0,1 % körül van a svájci alapkamat. Miután 2008-ban 2,2 % volt a svájci jegybank alapkamat és 2009 óta 0,1 %, azaz huszadára esett! Aki tehát a szerződést megkötötte 2005-2006-ban, annak a kamatát még a PSZÁF szerint is az irányadó svájci jegybanki alapkamat, a referencia kamat határozta volna meg! Ezt még a bankok is belefoglalták a szerződésbe!
    Volt egyáltalán deviza a devizahitelekben?
    Dr. Léhmann György szerint sem – én ezt hangoztatom évek óta – , hiszen itt csak egy értékállósági szerződés elszámolási devízájáról van szó, azonban ezek a hitelek természetesen forinthitelek voltak, Forintban folyósítva.Dr. Léhmann György egy perkereseti űrlapot fog készíteni, ami honlapjáról letölthető lesz, iletve leveleinek mellékletében lesz. Elmondta továbbá – lerövidítem – hogy a pénzügyminisztériumok, PSZÁF természetesen nagyot hibázott, amikor nem lépett fel ezek ellen a devizahitel csalások ellen. Cinkos aki néma!
    Lehmann György Youtube video itt:http://youtu.be/fDv1kvfz0Z4
    Sajnos a többi ügyvéd nem aktív ezekben az ügyekben, nem akarnak segíteni a károsultakon vagy nagyon kevesen vannak, pedig Dr. Lehmann György keresetlevél formuláját felhasználhatnák ingyenesen! A bankok leszerepeltek, mondja az Ügyvéd Úr! Akinek még nem mondtak fel szerződést, az kérje az Európai Bíróság állásfoglalása alapján a szerződés módosítását, az egyoldalú szerződésmódosítás jogát kiküszöbölni, akinél már végrehajtanak, ott végrehajtási megszüntetési per indítását a végrehajtás felfüggesztéséért.Mennyit kell fizetni egy 20 milliós ügynél?
    A bíróságok eddig mindig megadták az illetékmentességet. Kérni kell megállapítani a szerződések semmisségét! A jelzálogjognak is nekimegy Dr. Léhmann György Magyar ügyvéd!

    bank sok mindent mondhat, és tehet, csak egy dolgot nem kell elfelejteni, hogy a Ptk. 4.§ (4) bekezdés második mondata, Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Tehát ha a bank elfelejtette, hogy neki pót fedezetet kell nyújtani, és ezt utólag teszi esetleg évekkel később jutna eszébe akkor a ráutaló magatartásával elismerte azt, hogy nincs szüksége plusz kezesre, és egyéb fedezetre. Tehát véleményem szerint igenis támadható a banknak ez a fajta hozzá állása. Tekintettel arra, hogy több esetben a Ptk. 5.§ -ba ütközően a bankok a joggal való visszaélés törvényi tilalmát is megszegik. Tehát nem aggódni kell hanem tenni.

    ↑ LinkVálasz
  17. Laca

    Rabszolgagyár Magyarországon
    2012.07.13. 10:49 | Élet a hitel után
    Végrehajtók paradicsoma
    Magyarország fogyó népességét, ahogy mondani szokták még az ág is sújtja. A népnyelv szerinti ág helyett a súlyos ütéseket az emberekre most a bedőlt devizahitelek haszonélvezői, a végrehajtók mérik, mondhatni különös kegyetlenséggel.
    A fizetések megsarcolása
    Napjainkban több mint a lakosság 10 százalékának, mintegy egymillió embernek levonás terheli a munkabérét. A hatályos jogszabályok szerint főszabályként a fizetés 33 százalékát, bizonyos esetekben akár 50 százalékát is elvonhatja a végrehajtó.
    Érdemes ezen egy kicsit elgondolkodnunk, mert meglepő következtetésekre juthatunk!
    A gazdaság megcsapolása
    Az átlagkereset állítólag ugyan bruttó 210 ezer forint körül van mostanság kis hazánkban, de mi legyünk nagyvonalúak. Számoljunk! Egy nettó havi 140 ezer forintos fizetést terhelő átlagos 33 százalékos levonást véve alapul, kicsit lefelé kerekítve, 45 ezer forint az az összeg, amit elvisz a végrehajtó.
    Mit is jelent ez országosan? Több mint egymillió embert érintő kérdésről lévén szó, 45 ezer forintos levonást számolva, az egymilliószor 45 ezer forint – testvérek között is – negyvenötezer-millió, vagyis 45 milliárd forint havonta, ami évi minimum 540 milliárd forintot jelent!!!
    És ez csak a munkabérekből jön össze. Ebben nincsenek benne az ingóságokból, ingatlanokból, megtakarításokból és más vagyontárgyakból befolyó összegek. Gondoljuk meg! Ötszáznegyven milliárd forinttal kevesebbet költ a lakosság fogyasztásra, ekkora összeg áfája nem folyik be a költségvetésbe, ami óvatosan számolva is több mint 120 milliárd forintot tesz ki egy évben.
    Óriási összeg!
    Micsoda éles harcok folynak minden évben a költségvetés alakításánál 10-20 milliárdokért vagy néhány százmillióért!
    Milyen jól jönne ez az 540 milliárd az országnak! Annál is inkább, mert eddig a válságból kilábalni még kommunikáció szintjén sem sikerült a kormánynak, a magyar gazdaságnak meg sehogy sem.
    Gondoljunk bele, hogy mi lenne, ha ezt az összeget az emberek ételre, ruhára, kultúrára költhetnék!
    Lehet, hogy minden erőlködés nélkül élénkülne a gazdaság? De ez sajna hiú ábránd, mert a bankok kőkeményen kivonják a végrehajtó bizniszen keresztül gazdaságból az évi ötszázmilliárdnyit, kiveszik a modern adósrabszolgaságban élő százezrek zsebéből, És persze, amit elvettek, ki is viszik az országból, mert bolondok lennének itt befektetni.
    Egyéb ragadozók
    Vannak, akik jól, átlagon felül jól élnek a bedőlt hitelek révén.
    A bankoknak – különféle prudens szabályok miatt – az a jó, ha eladják követeléseiket. A vevők, a követeléskezelő, faktor cégek mohósága pedig tovább növeli a befuccsolt devizahiteles társadalom adósságát. Ugyanis ezeknek a cégeknek jobb, ha kivárnak. Legálisan ráérnek. Közben az adósok azt hiszik, megszabadultak. Pedig dehogy. Ezek a ragadozók tudatosan várnak egy-két évet, majd a büntető kamatokkal megötszörözik az eredeti tartozást, a ráengedményezett követelést, és elindítják a végrehajtási eljárást az áldozattal szemben, akit így már egész életére megfogtak
    Ez ám a rabszolgagyár biznisz, mindez a kormány, az állam felügyelete alatt!!!
    A hóhérok jutalma
    És mit keresnek ezen az „egyéni vállalkozóként dolgozó” bírósági végrehajtók? Brutális
    honoráriumot, nem kevesebbet, mint a követelés 10 százalékát! Tehát az előző, szűkös számítással is évi 54 milliárd forintot! Morbid. Nincsenek sokan a hóhérok, és nagyon-nagyon jól élnek mások nyomorúságából.
    Annak idején abból a megfontolásból vezették be a „vállalkozó” bírósági végrehajtó intézményét, hogy gyorsítsák a bírósági végrehajtási procedúrát, hogy az évekig elhúzódó bírósági eljárás után végre hozzájuthasson jogos követeléséhez a peres fél. Az élet persze más! Gyerektartásra vagy más jogos követelésre most is többnyire csak várnak a jogosultak, mert a végrehajtók nem érnek rá vele foglalkozni, lefoglalja őket a bankok és követeléskezelők zsíros bödöne.
    Egyesek szerint érdemes lenne újból felülbírálni a rendszert! Bölcsebb lenne bent tartani az államháztartásban ezt a hatalmas összeget. Vannak, akik szívesen látnák a bírósági végrehajtást is az adóhatóság vagy más állami szerv kezében.
    A mindenkori kormány bűne
    De a legnagyobb probléma nem ez! A kormányok mulasztása a korrekt jogi szabályozás! Vajon miért nem sikerült még a mostani szuper gyors „törvénygyárnak” sem meghozni azt az évek óta várt jogszabályt, ami rendbe tenné a zálogkölcsön intézményét?
    Más demokratikus, jóléti országokban az ingatlannal, önálló zálogjoggal fedezett kölcsön kockázata a zálogtárgy, az ingatlan. Ha az adós nem tud fizetni, ezt veszíti el, és nincs tovább. Nem megy tönkre az adós egész életére családjával együtt, nem lesz adósrabszolga, mint nálunk, hanem fel tud állni, és újból bekapcsolódik a gazdasági vérkeringésbe.
    Nálunk vajon miért nem jön erre rá senki? Hol vannak a szakpolitikusok, mit csinálnak,
    kivel kötnek alkut, és főleg mennyiért? Látszatintézkedések, lila köd, hogy düböröghessen a rabszolgagyár tovább, a pénz meg folyik ki, jó messzire.
    Mindez nem csak konzerválja a gazdasági válságot, de nagyon sok emberi, családi drámáért, öngyilkosságokért felelős. Súlyos erkölcsi problémát mutat ez hazánkban, széteső házasságokat, családokat termel, szociális haragot gerjeszt, tovább mélyíti a társadalmi megosztottságot és ki tudja még milyen egyéb súlyos krízishelyzeteket okoz ez az égbekiáltó kegyetlen magyar valóság.

    ↑ LinkVálasz
  18. Laca

    Légy résen, ha nem akarsz Te is áldozattá válni!

    Régen még így csapták be Jánost,

    „János gazda elmegy Kohnhoz, aki kölcsönügyletekkel foglakozik. Kölcsönkér ezer forintot azzal, hogy aratás után duplán adja vissza. Addig otthagyja a fejszéjét zálogba. Már búcsúzkodnak, amikor azt mondja Kohn:
    – Várj csak János! Az jutott az eszembe, hogy aratás után igen nehezen tudod majd előteremteni azt a kétezer forintot. Nem lenne jobb, ha a felét most rögtön megadnád? Úgy könnyebb neked is…
    János megérti, igazat ad, és visszaadja az ezrest. Hazafelé menet erősen töpreng:
    – Milyen furcsa ez! Az ezres elment, a fejsze elment, ráadásul tartozom is ezer forinttal, mégis minden stimmel.”

    De a modern világ eszközeivel ma már a bankok carry trade üzletekkel, swappolással és egyéb svindlis módszerekkel síbolják a pénzed.

    ↑ LinkVálasz
  19. Laca

    Adósságcsapda, avagy a végtelenített hitel.
    32.000 forintról – 68.000 forint.
    Hitelközvetítő: Santander Consumer Finance Zrt.
    Kölcsönszerződés: deviza alapú forint hitel.
    Szerződéskötés: 2008.
    Hitel összeg: forintban 1.9 MFt. (13.512.55 CHF)
    Nyilvántartva: CHF
    Kamatláb: 12.41%
    Módosítás után: 13.41%
    Kifizetve: 2012.júliusig: 2.4 MFt
    Hátralék a mai állás szerint kb. 2.8 – 3.4 MFt
    Induló törlesztő részlet: 32.000 Ft
    Napjainkban: 68.000 Ft
    2012 augusztusában kelt panaszlevélre érkezett válasz, hirdetményrészében a szerződést követő 4. évben az alábbiakról ad tájékoztatást:
    Mi ez, ha nem egyoldalú szerződésmódosítás? Mi ez, ha nem uzsoraszerződés?
    Ügyleti kamatláb: évi 2.46% – 49.35%
    THM: évi: 3.25% – 65.20%
    ?

    CHF jegybanki alapkamat, 2008-ban: 2.093%
    CHF jegybanki alapkamat: 2011-ben: 0.072%

    ↑ LinkVálasz
  20. Tanu

    Kimentek a tankok. Bejöttek a bankok!!

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE