Kiemelt, Magyar Közélet

Mint oldott kéve

|

Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk, Mint oldott kéve, széthull nemzetünk!” /Tompa Mihály: A gólyához/

A Magyarok Kenyere, a Magyarok Tortája, a Magyarok Szendvicse. A Magyarok Kenyere program a nemzet egységét, az összetartozást és a szolidaritást szimbolizálja, valójában egy „össznemzeti” kenyér, amelybe nemcsak a hazai, hanem a határainkon túl élő magyarok által megtermelt búza is belekerül.

Szép gondolat. De mi történik többi 364 napon? Etetnek bennünket. Egyre drágábban. Mikor volt egységes a Nemzet? Augusztus 18-án megtörtént a Nemzeti Összeöntés Mohácson. Mohács amúgy is egy nemzeti szimbólum, sajnos nem a dicsőséges lapokról. A XVI. századtól Magyarország folyamatos Mohács állapotában él. Ahol apa fiát, fiú apát, testvér testvért elad.

„A kidült fában őrlő szú lakik. Honfira, honfi ki vádaskodik.” A XIX. század közepén is így volt. Előtte is, és manapság is. A mindenkori elitünk, hol Bécsbe, Isztambulba, hol Moszkvába, hol Washingtonba, hol Brüsszelbe futott egymást jelentgetni, a Nemzetet lejáratni. Milyen nemzeti érdekeket szolgáltak ők. Nemzeti összeöntés volt Mohácson. Ez régen is így volt. Összeöntötték a felelősséget. Az elit hibáiért a nép az Istenadta nép fizetett. Mindig és sokat. Nem történt szembenézés, nem történt elszámoltatás. Amit Keller László, Vagy Budai Gyula művel az annak a politikai célzatú paródiája.

Nekünk, magyaroknak az életet jelentő kenyér búzából készül. A búza „a rendre vágás” után, „kévébe kötve” válik számolhatóvá, mérhetővé. Ha nem lenne „rend”, s nem lenne „kéve”, akkor a gabona szálakat egy enyhe szellő is szétfújná! Széthullva rendezetlenül gyenge, és sebezhető. Kévébe kötve erős! Rendíthetetlen.

Talán kéne egy Nemzeti Elválás. Ahol a búza elválik az ocsútól. Ahol politikai bűnözők nem ülhetnek a parlamentben. Nem oszthatják meg a Nemzetet, sem határokon belül, sem kívül. Ahol tisztességes munkáért tisztességes bér jár. Akkor a hónap végén sem jelent gondot a kenyér megvásárlása. Mert nagyon nehéz időszak áll az ország előtt. Keserű kenyérrel. Reggeltől estig kényszerülünk arra, hogy azt a kevés kenyérre valót megkeressük.

Az ország bajban, és mély válságban van. A válság sokkal inkább erkölcsi, mintsem gazdasági! Ahhoz, hogy kikeveredjünk a válságból, összefogásra van szükség. Olyan helyi közösségekre, ahol világosan és becsületesen gondolkodnak. Ezek a közösségek a kötött kévéhez hasonlóan erősek lesznek, és legyőzik a válság viharát. Mert a neheze még előttünk áll. Erős kéveként, egymásra támaszkodva legyőzhető a válság. Mert most oldott kéve a nemzetünk.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. 11/B

    Barom patacsi! A Nemzet kenyere egy jó kezdeményezés Páva Zsolttól!

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE