Kiemelt, Magyar Közélet

És akkor kitört a gazdasági szabadságharc

|

Sikeresnek nevezték a 2008-2009-es globális pénzügyi válság közép- és kelet-európai kezelési módját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői. Az erről írott tanulmányukat csütörtökön mutatták be Londonban.

A tanulmány, amelyet az IMF európai ügyosztályának két vezető munkatársa ismertetett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni székhelyén, a Magyarországról szóló fejezetben felfedi, hogy a magyar hatóságok 2008. október 9-én, csütörtökön fordultak segítségért a valutaalaphoz.

Az aznapi eseményeket leíró rész szerint az IMF-nek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke telefonált, közölve, hogy “elszabadult a pokol” a piacon, miután reggel sikertelenül zárult az állampapír-aukció, az állampapírok elsődleges forgalmazói beszüntették az árjegyzést, a devizapiaci feszültség mértékét jelző swap-felárak megugrottak, a forint gyengült és az OTP részvénye nyomás alá került (az OTP-részvények ára aznap 14,33 százalékkal esett).

Ismerve a magyar gazdaság sebezhetőségeit, nem volt meglepetés, hogy ilyen gyors és súlyos hatásai voltak Magyarországon a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elhatalmasodó globális pénzügyi válságnak, ugyanakkor üdvözlendő volt az a gyorsaság, amellyel a magyar hatóságok annak idején segítséget kértek – áll az IMF tanulmányában. A telefonhívást is gyors válasz követte, az IMF igazgatótanácsa már 2008. november 6-án jóváhagyta Magyarországnak a készenléti megállapodást.

Az IMF-tanulmány szerzőinek adatai szerint Magyarország külső bruttó finanszírozási igénye potenciálisan rendkívül magas, 2008 negyedik negyedéve és 2009 vége között 39 milliárd euró volt. Az arra az időszakra várt beáramlások – az EU-folyósítások, a működő tőke- és egyéb magántőke-befektetések – értéke 19 milliárd euró volt, így a finanszírozási hiány 20 milliárd euróra volt tehető.

Ezt a rést töltötte ki az IMF 12,5 milliárd eurós, az Európai Bizottság 6,5 milliárd eurós, valamint a Világbank egymilliárd eurós juttatásából összeállt csomag. A magyar gazdaság ezután kevesebb, mint egy év alatt stabilizálódott. A piacok kedvezően reagáltak a programra; ezt mutatta, hogy a magyar szuverén törlesztéskockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása 2009 tavaszára jelentősen és tartósan esett, a 2009 júliusában végrehajtott sikeres devizakötvény-kibocsátás pedig erőteljes jelzés volt arra, hogy visszatért a globális befektetői bizalom Magyarország iránt – áll az IMF-tanulmányban.

A tanulmányt írók szerint a kormányváltás a program “idő előtti befejeződéséhez” vezetett 2010 júliusában. A tanulmány szerzői szerint “ennek következtében” Magyarország ismét nyomás került, amikor az euróövezeti válság 2011 második felében intenzívebbé vált. Igen emlékszünk, amikor Kövér László azt mondta, hogy az IMF nyomában megszorítás és szegénység jár, és emlékszünk Matolcsy unortodoxiájára.

A tanulmányt bemutató IMF-küldöttség egyik tagja, Bas B. Bakker, a valutaalap európai ügyosztálya felzárkózó európai piacokért felelős részlegének igazgatója az MTI-nek a tanulmány ismertetése előtt adott interjúban ugyanakkor azt mondta, hogy ma már korántsem olyan sürgető a helyzet Magyarország szempontjából, mint a globális pénzügyi “leolvadással” fenyegető 2008 végi időszakban volt. A vezető IMF-tisztviselő szerint a kockázati felárak az egész közép- és kelet-európai térségben “drámai mértékben” csökkentek.

– MTI alapján –

képek:

http://article.wn.com/view/2012/09/09/orb_n_felsz_lal_kezdet_t_veszi_a_munka/

http://poligraf.blog.hu/page/5

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE