Kiemelt, Mindennapi tudomány

Befoltozzuk az ózonlyukat?

|

A légkör szennyezésének köszönhető az ózonlyuk néven ismertté vált jelenség. A légkör felső rétegében egy vékony ózonréteg található, ami megszűri a világűrből érkező, a Nap által kibocsátott, ibolyántúli (UV-B) sugárzást, ami túlzott mértékben minden élőlény egészségére káros hatással van. A tudósok a ’70-es években észlelték először, hogy a légkör ózonrétege vékonyodik. Elkezdték vizsgálni, mi lehet az oka ennek, és hamar rájöttek, hogy a jelenség összefüggésbe hozható az ember gyártotta kémiai anyagokkal.

 A hűtőberendezésekhez, kozmetikai és háztartási spray-k hajtógázához, neoncsövekhez használt gázokról van szó. Ezek különféle klór és brómvegyületek, amelyek a levegőbe, majd onnan a sztratoszférába jutva megbontják az ózonmolekulákat.ozone_hole_NASA

A tavasszal felerősödő napsugárzás hatására a sarkvidék feletti jeges felhőkben található a jégszemcsékhez tapadó klór- és brómvegyületek és az ózon reakcióba lépnek egymással, ezzel elpusztítva azt. A jelenség minden évben kb. 4 hónapig tart. Ehhez a folyamathoz rendkívül hideg körülményekre, – 80 C alatti hőmérsékletre van szükség. Az üvegházhatás – bármily furcsa – felgyorsítja az ózonpajzs ritkulását, ugyanis az éghajlatváltozással járó, a légkör alsó rétegeiben tapasztalható felmelegedés a sztratoszférában lehűlést eredményez.

Az ózonlyuk kezd bezárulni – mondta Gert König-Langlo, a német Neumayer III. Antarktisz-kutatóállomás vezetője szerdán Bremerhavenben. A szakértő szerint három éve észlelhetők a “gyógyulási” folyamat jelei. A javuló ózonértékek hátterében König-Langlo szerint a fluor-klór-szénhidrogén-gázok felhasználásának világszintű tilalma áll.ozonhole3

Az 1987-ben megkötött montreali egyezményben arról döntöttek, hogy fokozatosan megszűntetik az ózonpajzsra káros anyagok használatát. Míg 2006-ban, az akkori déli-sarkvidéki tél után az ózonlyuk több mint 27 millió négyzetkilométeres volt, addig 2012-re mérete 18 millió négyzetkilométerre csökkent.

 “Első alkalommal mutatnak adataink fordulatot az ózonréteg alakulásában. Az ózonréteg kezdi összeszedni magát” – véli König-Langlo. Az ózonlyuk elemzéséhez a német kutatók 27 éve hetente végeznek ballonos méréseket. Ez a leghosszabb ilyen jellegű méréssorozat egy ózonlyuk alatti állomáson. A Neumayer III-at az Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sarki és Tengeri Kutatóközpontja működteti.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE