Pilvax Primőr, Történelem

A szarajevói merénylet. Az első lépés Trianonhoz I.

|

A 19. század végétől Európa nagyhatalmai már csak az alkalmat keresték, hogy háborút provokáljanak egymás ellen. A casus bellit Gavrilo Princip szerb diák Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse elleni merénylete szolgáltatta.

Gavrilo Princip with moustache

Gavrilo Princip

1914. év június 28-án egész Európán villámgyorsan futott végig az a hír, hogy az osztrák-magyar trón várományosát és feleségét Szarajevóban meggyilkolták. A gyilkosok Szerbia által felbújtatott bérencek voltak, kik Ferenc Ferdinánd trónörökösben Szerbia ellenségét látták.

1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét Gavrilo Princip szerb diák, a Fekete Kéz nevű szervezet tagja. Ez egy szerb lázadó csoport volt, a Crana Ruka, vagy hivatalos nevén Ujedinjenje ili Smrt (Egység vagy Halál). Ez a hírhedt szervezet olyan befolyással bírt, hogy vezetőjét 1913-ban a szerb vezérkar hírszerző főnökének nevezték ki.

Azt azonban már soha nem fogjuk megtudni, hogy miért a balkáni elégedetlenség e nyarát választotta a főherceg és trónörökös erre a látogatásra? „Ez a lépés már önmagában is öngyilkos lépés volt”- írta Rebecca West.

Mindössze nyolc esztendő telt el azóta, hogy Boszniát a Monarchiához csatolták. Ez a lépés alaposan felbőszítette a soviniszta szerb kisebbséget. Ők ugyanis a Szerbiával való újraegyesítést tűzték ki célul. Az osztrák ellenes érzelmek magas hőfokon izzottak.

Az is tény, hogy a szerb kormány, amely nem volt vádolható osztrák barátsággal, figyelmeztette Bécset a készülő merényletre. Ferenc Ferdinánd nem hallgatott a figyelmeztetésre, sem a józan észre. Nem halasztotta el a látogatást. Talán saját trónra lépése főpróbájának tartotta?

tronorokospar

A trónörökös pár

1914. június 28-án egy boszniai hadgyakorlat alkalmából Szarajevóba látogatott Habsburg Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös és felesége, Chotek Zsófia grófnő. A trónörökös látogatásának több kedvezőtlen előjele is volt. A hercegi párt szállító vasúti kocsinak meg kellett szakítania útját, mert tengelye átforrósodott, a mentesítésre küldött vagonban pedig kihunytak a fények. Miután gyertyát gyújtottak, a trónörökös megjegyezte olyan, mintha egy kriptában lennének. Ómenen jócskán túlmutató figyelmeztetés volt az a bomba, ami a szarajevói pályaudvaron robbant, amikor befutott a szerelvény. Tizenegyen sérültek meg, többen súlyosan, de a főhercegi pár sértetlen maradt. Ferenc Ferdinánd azonban nem volt hajlandó félbeszakítani a látogatást, hogy ekkor már közvetlen környezete is ezt szorgalmazta.

A trónörökös és felesége részt vett az osztrák gyakorlaton, amelyet provokatív módon a szerb határ mentén tartottak, Ferenc Ferdinánd trónörökös, és felesége Zsófia főhercegnő társaságában június 28-án délelőtt 10 órakor végigkocsikázott Szarajevón. Vasárnap volt és Vid napja. A szerb nemzet ünnepe, erre a napra esett a szerbek számára az első, 1389-ben vívott rigómezei csata időpontja is. Ezt a napot szándékosan választották az osztrákok.

Úgy gondolná az ember, hogy ilyen körülmények között elhelyeznek az út mentén őrposztokat. De nem voltak jelen, csak a helyi rendőrség. A trónörökös pár vendégsége már a kezdetektől fogva nagyon feszült hangulatban zajlott. A vonatuk érkezése után véres robbantást hajtottak végre a pályaudvaron. Ebben a kísérletben Ferenc Ferdinánd és hitvese nem sérült meg . A trónörökös és felesége nyitott gépkocsiban, hanyag biztonsági intézkedések mellett indult meg Szarajevó polgármesteréhez.

Már itt várt rájuk Princip, és hat másik terrorista. A merénylők arra készültek, hogy gránátokkal végeznek a főherceggel. Amikor látták a kocsi körül lökdösődő tömeget, és Zsófiát, módosítottak a tervükön. Nem akartak ártatlan áldozatokat a támadás során. Egyedül egy Cabrinovic nevű ember dobta el gránátját. Az célt tévesztett, és a főherceg szárnysegédjét sebesítette meg, aki a trónörökös gépkocsiját követő kocsiban utazott.

A városházán a köszöntéseket rövidre fogták. abban is megegyeztek, hogy módosítják az útvonalat. A sofőröket azonban valamiért senki nem értesítette erről a tényről. A menet 11óra 15-kor indult a szarajevói városházáról. Az első autó, amelyben a város polgármester-helyettese ült, az eredeti útvonalra fordult, nagy zavar támadt, a konvojban, és a biztonságiak között is. A második kocsiban ült a trónörökös pár, aki türelmesen várta mi fog történni. Ekkor lépett elő a tömegből Gavrilo Princip egy tizenkilenc éves bosnyák diák, aki pisztolyt rántott, és tüzelt. Egy lövedék eltalálta a trónörököst, egy másik a feleségét, mert ő a férje elé vetette magát, hogy megvédje őt. Mindketten perceken belül meghaltak. Ez volt a tizennegyedik házassági évfordulójuk.

A merénylőt elfogták. Négy hónap múlva bíróság elé került. Húszévi szabadságvesztésre ítélték. Ez volt a maximális büntetés, amit kiszabhattak, egy huszadik életévét be nem töltött emberre. Princip négy év múlva meghalt tuberkulózisban.

Egy hónappal a merénylet napját követően, még mielőtt Gavrilo Princip pere megkezdődött volna, Ausztria hadat üzent Szerbiának. Ezzel véget értek a boldog békeidők. A különböző diplomáciai szerződések révén Szerbiának az oroszok, az oroszoknak a britek és franciák ígértek segítséget. Ferenc Józsefet Németország támogatta. A szerbiai konfliktusba néhány nap alatt belesodródott Európa két, egymással szemben álló katonai szövetsége. Kezdetét vette az első világháború, mely aztán alapjaiban változtatta meg Európa képét. Erről mi magyarok sokat tudnánk mesélni.

A szarajevói merénylet által kiprovokált első világháború mérlege 15 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése. Valamint egy olyan békediktátum, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE