Pilvax Primőr, Történelem

A szalamiszi csata, avagy Európa születése

|

Tíz esztendővel a marathóni csata után, Kr. e. 480. szeptember 23-án a görög államok szövetsége a szalamiszi csatában tengeren is győzelmet aratott a perzsák fölött, visszaverve Xerxész hajóhadának támadását.

I.e. 480-ban Perzsia nagyravágyó királya, Xerxész előreküldte hírnökeit Hellászba, hogy vizet és földet követeljenek, a megadás jelképeit. A görögök megölték a követeket, mert beszennyezték a görög nyelvet a barbár követeléssel. Xerxész haragra gerjedt, és eldöntötte, hogy azért is legyőzik a bolond görögöket, akik azt sem tudják, hogy mikor kell megadniuk magukat.

Hatalmas hadsereget gyűjtött. Hérodotosz 2 641 000 főben adja meg a perzsa sereg létszámát. A mai történészek ennél jóval kisebb számot tartanak hihetőnek, úgy 250 ezer főre becsülik a perzsa haderő nagyságát. A perzsa hadsereg Szardeiszből indult el. A perzsa flotta pedig Ejonból Athoszon és Thermán keresztül hajózott Athén felé. A görögök i.e. 481-ben az Istmoszon található Korinthoszon tanácskoztak arról, hogy hol és hogyan kíséreljék meg a korabeli világ legnagyobb haderejének megállítását. A gyűlésen 31 állam követe vett részt, melyen megjelentek a Spárta vezette Pelopponészosz szövetség vezetői is. A gyűlés legfőbb döntése a közös, perzsa ellenes “összgörög” haderő spártai vezetése és a perzsák Tempé völgyében történő megállítása volt.szalamis5

Amikor azonban hír jött annak, hogy Thesszália behódolt a perzsáknak, új helyet kellett választani a perzsák megállítására. A választás a thermopülai szorosra esett. Itt ugyanis a földrajzi viszonyok lehetővé tették, hogy egy kisebb haderő is sikeresen verjen vissza egy számbeli túlerőben lévő sereget. A tanácskozás azonban számolt annak lehetőségével is, hogy esetleg a perzsák majd mégis áttörnek a szorosban. Erre az esetre azt tervezték, hogy kiürítik Athént, és minden erejüket az isztmoszi szoroshoz vonják, melynél falat emelnek, a Pelopponészosz védelmére.

Összesen nagyjából 8000 főt számláló görög sereg vonult a szoroshoz, Leonidas spártai király vezetésével. A perzsa támadás ötödik napján azonban egy Ephialtész nevű görög megmutatta a perzsáknak az Anopaia ösvényt, melyen keresztül a szoros megkerülhető. Amikor a görögök számára világossá vált, hogy elárulva őket, a perzsák a szoros mindkét végén támadhatnak, azt a döntést hozták, hogy megosztják erőiket. A Leonidasz vezette 300 legbátrabb spártai és a thébaiak feláldozva magukat a szorosban maradnak, és addig tartják fel a perzsákat, amíg csak tudják. Az eredetileg 8000 fős görög sereg többi része visszavonul az Iszthmoszhoz. A tervet végrehajtották, Leonidasz minden katonájával együtt hősi halált halt, de a görög sereg megmenekült a biztos pusztulástól.

A szalamiszi csata: a thermopülai vereség hírére Themisztoklész kiüríttette Athént, és a város lakosságát a környező szigetekre telepítette. Ezt követően pedig tanácsot és jóslatot kért a delfoi jósdától. A jósok azt mondták Themisztoklésznak, hogy Athént csak a „fabástyák menthetik meg”! A jóslatot Themisztoklész úgy értelmezte, hogy hajókkal – azaz úszó bástyákkal – kell megvívni a döntő csatát. Ekkor cselhez folyamodott. A perzsák számára azt a látszatot keltette, hogy hazája ellen fordult, és elárulja Athént. Rabszolgájával megüzente Xerxésnek, hogy a görög flotta szökni készül, de még elkapható a Szalamiszi öbölben. Xerxész elhitte Themisztoklész „átállását” ami nem volt ritka eset az ókori görögség köreiben (Hippias tette) így a perzsa flottát a szalamiszi szorosba küldte. Ezzel azonban nagy hibát követett el, mivel a karcsú, gyors, és döfőorral felszerelt görög triérészek nagy előnyben voltak a nehézkes, lassú perzsa hajókkal szemben a szűk szorosban.

salamis6

Themisztoklész briliáns terve bevált, mert a szűk szorosban a perzsa flotta nehezen tudott manőverezni. A csata végére 300 perzsa gálya került hullámsírba. A görögök vesztesége 40 hajó volt.

A csata előtt a főparancsnoknak kinevezett Euribiadés és Themisztoklész heves vitát folytatott. Ugyanis a spártai főparancsnok nem látta át a terv lényegét, és inkább a Pelopponészosz partjainál akarta megvívni a csatát. Themisztoklész dühében felmondta neki az engedelmességet. Ezen tette is hozzájárult ahhoz, hogy később i.e. 471 körül száműzték és Spárta gyűlölt ellenségének nyilvánította. A szalamiszi csatát a görögök nyerték, ezzel megakadályozva a perzsák további terjeszkedését. A csatát követően a perzsák még egy éven keresztül tartották megszállva Athént. A háború azonban folytatódott.

A plataiániai csata (479)

Xerxész i.e. 480-ban a Szalamiszi vereség után hazatért. Fővezére Mardonios Athénban maradt és újra feldúlta a várost. Egy év elteltével i.e 479-ben azonban Plataiánál – Athén közelében – megütközött a Pauszaniasz spártai vezér vezette görög sereggel. A görögök győztek. A győzelem után Mardonios is kivonult, mivel Themisztoklész azt a hírt terjesztette, hogy szándékában áll felégetni a Hellészpontoszi hidat. Athén kezdeményezésére i.e. 478-ban létrejött a déloszi-szövetség, melynek tagjai közösen vállalták, hogy pénz és hajók felajánlásával megteremtik a későbbi esetleges perzsa támadások elleni harc, anyagi alapjait.

Athén a perzsa flottát nem sokkal a plataiai csata után a Mükalé hegyfoknál győzte le, és ezután a Kis-Ázsiai városok is lerázták a perzsa igát. Az utolsó jelentősebb perzsa-görög összecsapás i.e. 469-ben zajlott.salamis8

Ekkor már Athén vezetője Miltiadész fia Kimón volt. Az eurymedóni tengeri ütközetben döntő győzelmet aratott a 200 hajóból álló teljes perzsa flotta felett. Míg az utolsó perzsa – görög csaták idején a görögök a déloszi szövetségben látták védelmük zálogát, addig később megváltozott a helyzet, és a déloszi szövetség egyre inkább egy erőszakkal összetartott és Athén gazdagságát kiszolgáló önkényes szövetséggé vált. Így amikor i.e. 449-ben Kypros (Ciprus) is felszabadult a perzsa uralom alól, és megszületett végre a görög-perzsa háborúkat lezáró Kalliaszi béke, már a legkevésbé sem ez érdekelte a görögöket. Csak a közelgő Pelopponészoszi háború (i.e. 431 – i.e. 404) melyben a görögség a két rivalizáló állam, – Athén és Spárta – harcában lett 3 évtizedre megosztott lett.

A szalamiszi csata a hadtörténet első jelentős tengeri ütközete volt. A plataiai győzelemmel együtt másfél évszázadig véget vetett a perzsa fenyegetésnek. I.e. 331-ben Nagy Sándor végleg meghódította a perzsa birodalmat. Ezzel lehetővé téve, hogy a görögök ne hódoljanak be a keleti despotizmusnak. Szabadon fejleszthessék tovább poliszaik demokráciáját. Will Durant történész szavaival élve:”Így született Európa.”

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE