Pilvax Primőr, Történelem

Egy katonaköltő halála

|

„Nem írom pennával, Fekete tentával, Csak szablyám élivel, Ellenség vérivel, Az én örök híremet!”(Zrínyi ars poeticája). A címben a sorrend nem véletlen. Gróf Zrínyi Miklós önmagát elsősorban katonának tartotta, és csak másodsorban költőnek.

1664. november 18-án, a kunsaneci erdőben egy vadászaton egy tragikus vadászbalesetben életét vesztette Zrínyi Miklós a költő, és hadvezér. Egy megsebzett vadkan oltotta ki az életét.

A magyar barokk kiemelkedő alakja Zrínyi Miklós 1620-ban született. Politikus és hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. Zrínyi Miklós a horvátországi Ozlay várában vagy Csáktornyán született nagybirtokos arisztokrata családban.zrnyim

Édesapja korán meghalt, végrendeletében fiai, Miklós és Péter nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta. Zrínyi így Habsburg-hű és mélyen vallásos, katolikus nevelésben részesült: a jezsuiták iskolájában, majd egyetemen tanult. Szünet nélkül indított kisebb-nagyobb támadásokat a török ellen, s élete fő céljának a török teljes kiűzését tartotta. 1646-ban kinevezték tábornoknak, 1647-ben horvát bánnak.

Az 1650-es évektől azonban már nem bízott a Habsburgokban, II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel keresett kapcsolatot, de II. Rákóczi Ferenc szerencsétlen lengyel hadjárata, majd a fejedelem halála keresztülhúzta a terveit. Az 1655-ös nádorválasztáson Zrínyi kudarcot vallott, 1663-ban, pedig II. Ferdinánd Montecuccolinek adta a fővezérséget.

Zrínyi hiába vezette a híres téli hadjáratot, sikereit nem tudta kihasználni. A Habsburg uralommal elégedetlenek ekkorra már egyértelműen benne, és később kivégzett öccsében, Zrínyi Péterben látták támaszukat.

Korának egyik legműveltebb embere, katonája volt. Magyarul, horvátul, latinul, olaszul, németül tudott beszélni, írni, olvasni. Járatos volt az ókori latin irodalomban és az itáliai reneszánsz kultúrában. Megismerkedett Machiavelli politikai és hadtudományi írásaival.

Főbb művei:

1646: Tábori kis trakta című műve egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, létszámáról, ellátásáról szól. (Zrínyi találta ki a hadtápot, ő szervezte meg, hogy minden csapatot kövessen a tábori konyha.)

1650-53: Vitéz hadnagy című munkája több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés gyűjteménye, ezekben az ideális hadvezér személyéről, illetve a hadvezetés különböző kérdéseiről töpreng. Az erkölcsi alapok: tanult, erkölcsös, fegyelmezett legyen.

1656-57: Mátyás király életéről való elmélkedések. Itt a nemzetközi uralkodó típusát mutatja be. Mátyás volt számára a példakép.

1660-61: Az török áfium ellen való orvosság című röpiratát 1705-ben ki is nyomtatták. Zrínyi sejtette, hogy a Török Birodalom újabb hadjáratra készül Magyarország ellen. A mű alapgondolata: olyan hadsereget kell szervezni, amely saját erővel űzi ki a törököt. Van egy szállóigévé vált mondata: ne bántsd a magyart!

Fő műve a Szigeti veszedelem (latinul Obsido-Szigetiana). Ez volt az első eposz a magyar irodalomban. 15 énekből áll. Tasso művének alapján készült. Azt a célt tűzi ki, hogy olyan példát állítson a török ellen harcoló magyar elé, mint amilyen dédapja, a szigetvári hős volt.

Zrínyit kortársai elsősorban, mint hadvezért tisztelték, költői műveit és politikai írásait alig ismerték. Igazi jelentőségét csak másfél évszázaddal később, a felvilágosodás korában ismerték fel.

zrinyivadaszbalesete

Az a nemesség, amelyhez szólni akart, alig-alig olvasott. Az nép, amelynek fegyvert akart adni a kezébe, javarészt nem is tudott olvasni. A bécsi udvarnak, pedig nem kellett, amit az egyre veszélyesebbnek tartott Zrínyi írt.

Így a maga korában a kevesek költője volt, hogy majd csak másfél évszázaddal később, a felvilágosodás ismerje fel benne a nagy költőt. Csokonai már olvasta és értékelte, de igazából Kazinczy fedezte fel újra, ő adta ki a műveit.

Ő nevezte el a Szigeti veszedelmet Zrínyiásznak, ahogy ma is ismerjük. Zrínyi a kiváló katona, és a nagy költő a nagy vitatkozó tulajdonképpen nem hatott a maga korára, s amikor nyilvánvalóvá vált nagysága, már régi klasszikusként foglalta el a helyét a magyar irodalom történetében.

Halálának évfordulóján gondoljunk hálás szívvel Zrínyi Miklósra, az emberre, a katonára, a költőre. Sőt a Zrínyikre, hiszen sokan és sokszor küzdöttek bátran a honért. Elég megemlítenem Zrínyit, a szigetvári hőst, vagy Zrínyi Ilonát, II. Rákóczi Ferenc fejedelem édesanyját.

Végezetül álljon itt Zrínyi Miklós egy olyan megállapítása, amely különösen aktuális napjainkban is: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!”(A török áfium)

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE