Ez-az-amaz, Pilvax Primőr

Orwell és a Nagy Testvér

|

Egy uralkodó csoport csak négyféle módon bukhat meg. Vagy legyőzik kívülről, vagy annyira ki nem elégítően kormányoz, hogy a tömegek fellázadnak ellene, vagy megengedi, hogy erős és elégedetlen középső csoport jöjjön létre, vagy pedig elveszti önbizalmát és a kormányzásra való hajlamát. Ezek az okok nem külön-külön hatnak, rendszerint mind a négy jelen van bizonyos mértékig. Azaz uralkodó osztály tud állandóan hatalmon maradni, amelyik mind a négy ellen védekezni képes. Végső fokon a döntő tényező magának az uralkodó osztálynak a szellemi attitűdje.” (George Orwell 1984)

1949. június 8-án jelent meg Londonban George Orwell 1984 című „kultikus” regénye, mely a totális diktatúra tökéletes leírása. Ez a mű Orwell legismertebb regénye. Az 1984 vezette be a ma már híres mindent látó Nagy Testvér fogalmát. Orwell leghíresebb regénye egy olyan rendszerről szól, mely kizárólag a hazugságra és a terrorra épül. Az emberek általánosságban háromféleképpen viszonyulnak hozzá: szenvednek tőle, mert beléjük sulykolják, hogy a lázadás eleve lehetetlen. Szenvednek tőle szellemileg jobban, mint fizikailag, és fellázadnak, tudva, hogy biztosan belebuknak. Végül vannak olyanok, akik nem szenvednek tőle, így hisznek benne. Az irányítók, a Belső Párt tagjai természetesen egészen más világban élnek.

georgeorwell

George Orwell

George Orwell (eredeti nevén Eric Blaire) Indiában született 1903-ban. Iskoláit Angliában végezte, majd Burmában a rendőrségnél szolgált. Később Párizsban élt, majd Angliában tanított.

Orwell 1936-ban a spanyol polgárháború kirobbanása után tudósítóként Barcelonába utazott, majd fegyverrel is harcolt a köztársaságiak oldalán. Orwell a véres háború alatt alaposan tanulmányozta a két totalitárius formációt, a fasizmust, és a sztálini „kommunizmust” is. 1937-ben gyakorlatilag elmenekült Spanyolországból. Ebben szerepe volt az NKVD (a sztálini kegyetlen titkos rendőrség) köztársaságiak ellen folytatott „tisztogató” műveletének is. A spanyol földön szerzett tapasztalataiból írta meg a Hódolat Katalóniának című regényét.

A második világháború alatt az önmagát baloldali gondolkodóknak tartó Orwell bírálta a sztálini szovjet diktatúrát. 1943–44 között írta a kommunizmus bírálatának szánt Állatfarm című regényét. Mivel Nagy- Britannia katonai és politikai szövetségese volt a Szovjetuniónak, ezért ez a műve csak 1945-ben jelenhetett meg.

Orwell a politika és a nyelv viszonyáról is ír. A legtömörebben ez a kis idézet demonstrálja a nyelv torzulását:„a Béke-minisztérium háborúval foglalkozik, az Igazság-minisztérium hazugságokkal, a Szeretet- minisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel.” A jelenségnek neve is van: Newspeak, azaz az Újbeszél. Az 1984 főszereplője, Winston Smith életét 1984. április 2-től követhetjük. E napon Smith megkezdi naplójának írását. Ezt a totális hatalommal rendelkező Párt szigorúan tiltja, mert az önálló gondolatokat nem befolyásolhatja, így Winston bűnt követ el főleg a gondolkodás terén. Közben érdeklődni kezd a rendszer rejtélyes ellensége, Emmanuel Goldstein, valamint a Testvériség szervezete iránt. Smith hamarosan a Párt ellensége lesz, letartóztatják, majd átnevelő intézetbe viszik. Ott feladja egyéniségét. Smith megismeri a Párt működését, alkalmatlanná válik arra, hogy a rendszer hasznos tagja legyen, és tudásáért az életével fizet.george_orwell1984

Az 1984 –el az író megrendítően pontos képet adott mindenféle diktatúráról, totalitárius államáról. Olyanokat, mint a diktatúra totális figyelmét a társadalom minden területe iránt, végtelen információszomját minden polgáráról, a bizonytalanság érzéskeltést, amivel könnyen rémületben, és félelemben tartja az uniformizált „Winston Smitheket”.

Nem véletlen, hogy az orwelli jelzőt mind a mai napig használjuk. Közben a Föld 1/6-ról eltűnt a kommunizmus. Az orwelli látomások az USA XX. század végi és XXI. század eleji, a terrorizmus elleni háborús hisztériájával tökéletesen megvalósította az orwelli rémítő államot. Demokratikus kiadásban. Ami ugye fából vaskarika.

Aki még nem olvasta már azért is el kell olvasnia, mert nagyon kevés az olyan könyv, amely Orwell 1984-éhez fogható hatással lett volna korára. Valódi érzelmeknek a politikában sincs helye, mert néha a diplomáciában a nem, igent jelent. A demokrácia is alkalmazza a Teleképet, mely egyszerre bombázza a társadalmat propagandaanyagokkal, és a polgárai életének szinte minden mozzanatát kamerázza, sőt van olyan állam is amelynek az elnöke bárkit meggyilkoltathat a hazájában is, és bárhol a világon is. Mindenféle bírósági ítélet nélkül.

Ahogy Orwell írta: „Nem az a lényeg, hogy valóban van-e háború, s mivel döntő győzelem úgysem lehetséges, nem is az, hogy a háború jól megy-e vagy rosszul. Csak arra van szükség, hogy háborús állapot legyen.”

Vagy a másik híres idézete egy igaz, hogy ez Állatfarmból: „vannak az egyenlők, és az egyenlőnél egyenlőbbek.” Van, aki védi és óvja a demokráciát, csak nem gyakorolja,- ezt már nem Orwell mondta.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE