Kiemelt, Pilvaxwélemény

Néma Józsefet kérdeztük a Kúria június 16-i döntéséről

|

A Patacs – Rácváros Egyesület által létrehívott pertársaság pénzügyi és jogi szakértőjét kérdeztük, mi a véleménye a Kúria június 16-i döntéséről?

 – Érthetetlen, hogy miért az árfolyamrés kérdését helyezték előtérbe és miért nem az árfolyamváltozást?! Valójában az árfolyamkockázat ügyfelekre történő áthárítása az, ami családok százezreit lehetetlenítette el! Ráadásul most már köztudott, hogy ezt egy olyan devizaösszeg után fizettetik meg, amit nem bocsátottak az ügyfél rendelkezésére! A devizaalapú kölcsönt felvevők problémáját tehát leginkább az árfolyamváltozás megfizettetése okozza, ezzel kapcsolatban kellett volna konkrét intézkedést hozni! Ennek okán csak a döntés egyik részének örülhetünk, hiszen évek óta vártunk arra, hogy kimondják, az árfolyamrés áthárítása az ügyfelekre, tisztességtelen. De miért kellett erre éveket várnunk? Tavaly nyáron még azt mondta ki a Kúria, hogy az árfolyamrés, az költség, december 6-án pedig másként döntött, a mostani pedig teljesen szembe ment az előző két döntésével. Elszomorító, hogy ez a mostani döntés nem precedens értékű, mindenki perelheti tovább az igazát.nemaj

 – Zavaros információk jelentek meg azzal kapcsolatban is, hogy az árfolyamrés kiemelése ügyletenként mennyit jelent.

 – Ugyancsak téves információk látnak napvilágot ezzel kapcsolatban is. Nem tízezreket és nem százezreket jelent. Vettem a fáradtságot és kiszámoltam, egy 7,5 milliós, „svájci frank” alapúnak nevezett építési kölcsön esetén közel egymillió forinttal csapták be az ügyfelet. Ezt pontosan levezettem és el is küldtem pertársaságunk jogi képviselőjének.

 – Ön azt állítja, az árfolyamkockázatra vonatkozó kúriai állásfoglalás elszomorító. Miért?

 – Mert semmi konkrétumot nem tartalmaz. Szomorú, hogy szerintük nem vizsgálható az árfolyam-emelkedés, arra hivatkozva, hogy az ügyfelek kedvezőbb kamattal vehettek fel kölcsönt, mint a forinthitelt felvevők. Miért nem az érvényes magyar jogszabályokat vette figyelembe a Kúria? Hol van ilyen leírva, hogy kedvezőbb kamat mellett át lehet hárítani az előre nem látható árfolyamváltozásból fakadó kötelezettséget az ügyfélre? Ilyen sehol sincs, se a hitel és pénzintézeti törvényben, sem a ptk-ban. A devizahitelek felfutási ideje alatt, Magyarországon két törvényhely szabályozta a kölcsönszerződést és pénzkölcsönnyújtást. Az egyik a Ptk.523.§ és a Hpt. 2. mellékletének 10.2 pontja. Mindkettő a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátásáról rendelkezik, egyértelműen meghatározva a pénzkölcsön nyújtás fogalmát. Érthetetlen, miért nem vették ezt figyelembe.

Röviden: a pénzkölcsön nyújtás az adott pénzösszeg rendelkezésre bocsájtásból áll, nyújtása, amelyet – és ez a szó: amelyet, nagyon fontos! – az adós köteles a szerződésben meghatározott időpontban kamat ellenében visszafizetni. Fontos itt az amelyet: tehát a rendelkezésre bocsájtott pénzösszeget kell visszafizetni, és nem mást. Forintban kapott, forintban törlesztendő kölcsönről van szó.

 – Tisztességtelenség és erkölcsi normák. Egyszerű halandó nem tud vele mit kezdeni…

 – Persze, hogy nem, mert a Kúria ez irányú döntése ebben a kérdésben sem határoz meg semmiféle konkrétumot. Tény, hogy a tisztességtelenség, a jó erkölcs fogalmát semmiféle jogszabály nem határozza meg. Ennek megítélése az adott ügyben eljáró bíró belátásra van bízva. Röpködünk a levegőben. Holott a szerződéskor érvényes magyar jogszabályok ezt a kérdést is tisztázzák. Az ügyfelek most újból csak egy konkrétan meghatározhatatlan dolog elé lettek állítva.

 – Autóhitel szerződésekkel kapcsolatban mi a helyzet?

 – Egyszerű. A Kúria szerint az árfolyamkockázat alkalmazásának tisztességtelensége akkor vizsgálható, ha nem volt megfelelő tájékoztatás. Egyetlen autóhitel esetében sem volt megfelelő tájékoztatás. Arról nem is beszélve, hogy akadt olyan kereskedés, ahol forintért nem is lehetett autót vásárolni, és szinte rábeszélték az ügyfelet a „devizaalapú” hitelre. Mint ma már tudjuk, nem volt mögötte valós deviza. Melyik vásárló találkozott az autókereskedésben banki alkalmazottal? Valamennyi autóvásárlás esetében pénzügyi szakmai ismeretekkel nem rendelkező személyeket bízott meg a hitelező, hogy a szerződést aláírják. Tehát az összes autóhitel-szerződés esetében az árfolyamkockázatot jogtalanuk hárították át az ügyfélre.

 – Felvetődik a kérdés, mi lesz a vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel?

 Sajnálatos módon a kormány és a Kúria folyamatos időhúzása, a félretájékoztatások, a méltatlan várakoztatás több ezer ember életébe került már eddig is. Hogyan lehet azokat a családokat kártalanítani, akik elvesztették családtagjukat, vagy „csak” a lakásukat, házukat, autóikat, munkahelyüket, esetleg teljes egzisztenciájukat? Mi lesz azokkal, akik bele betegedtek, akiknek családi élete tönkre ment? Kik a felelősök, mikor lesznek megnevezve, számon kérve? Ezekre is érdemi választ várunk…

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Menyhért Péter

    A válasz igen egyszerű: az ilyen tömegesen jelentkező tisztességtelen, megtévesztő eljárást a civilizált országokban CSALÁSNAK, BŰNCSELEKMÉNYNEK hívják!
    A Közösségi feljelentésünk közel 300 aláíróval létezik, ahhoz bárki csatlakozhat.
    Tájékoztatás és anyagok a petermenyhert@gmail.com címemre küldött mail válaszlevelében.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE