Pilvax Primőr, Történelem

Hirosima

|

Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel. (Albert Einstein)

1945. augusztus 6-án hajnali 2 óra 45 perckor egy amerikai B–29-es bombázó repülőgép emelkedett a levegőbe a Tinian-szigeten fekvő amerikai támaszpontról, majd Japán felé vette útját. Az Enola Gay bombázó speciálisan átalakított gyomra olyan gyilkos szerkezetet rejtett, amely egyetlen pillanat alatt gyökeresen változtatta meg a világot.

“Vakító fény töltötte be a pilótafülkét” – írta Paul Tibbets ezredes, az első atombombát ledobó B-29-es pilótája. “Visszafordultunk, hogy megszemléljük Hirosimát. A várost egy ronda felhő takarta el, kavarogva, gomba alakját öltve. Egy pillanatig senki sem jutott szóhoz. “Odanézz!” – kiáltott fel a másodpilóta, Robert Lewis, Tibbets vállát ütögetve. Lewis azt mondta, érzi a maghasadás ízét: olyan volt, mint az ólomé. Majd elfordult, és jegyzetelni kezdett naplójába: “Uramisten! Mit tettünk?”(Newsweek 1995. július 25-i száma, „Hiroshima: August 6. 1945

enolagay

Az Enola Gay és a személyzete

 A 80 ezer ember életét kioltó bombát hordozó gépet Tibbets ezredes saját anyjáról nevezte el. A Nagaszakira és Hirosimára ledobott atombombák két különböző típust képviseltek. A Little Boy működése dúsított uránon alapult. Elve az ágyúmódszer volt, amelynek lényege, hogy a robbanást, vagyis a láncreakciót úgy indítják be, hogy a kisebb urántöltetet belelövik egy nagyobba. Ezzel szemben a Fat Mannek plutónium töltete volt, és a köré elhelyezett robbanóanyagok egyidejű felrobbantásával 22 kilotonna TNT-vel megegyező erejű pusztítást végzett. A Little Boy, azaz kisfiú fedőnevű, 4000 kilogrammos atombomba robbanása 15 kilotonna dinamit erejével ért fel. A felszállás után három és fél órával a kisfiú elhagyta a B–29-es bombarekeszét.

hirosima4

A “felhő”

Helyi idő szerint 8 óra 15 perckor, hatszáz méterrel a földfelszín felett addig soha, nem tapasztalt detonációval a föld színével tette egyenlővé a város majdnem kilencven százalékát.

A detonáció során képződő hatalmas hő és a légnyomás közvetlen károkat okozott, míg a jelentős radioaktív sugárzás késleltetve fejtette ki sátáni hatását. Azok az emberek, akik látták az eseményt, így írták le a látványt: “Egy második Nap jelent meg az égbolton.”

A hőhullám, amint elérte a várost, felégetett mindent maga előtt, beleértve az embereket is. A bomba által keltett légnyomáshullám szinte az összes épületet lerombolta 2,5 kilométer sugarú körben, majd a megforduló széllökés visszafelé újra pusztított. A városban ez a vihar okozta a legnagyobb kárt. A sugárzás hatása csak később érződött. Azok, akik a legnagyobb dózist kapták, néhány hét, hónap múlva haltak meg. A többieknél később jelentkeztek a sugárfertőzés hatására kialakuló betegségek. Sokan genetikailag károsodtak, és később rengeteg gyermek született rendellenességgel, mások teljesen meddővé váltak. A becslések szerint az év végére mintegy 140 000 ember halt meg a hirosimai robbanás következményeként. Az első háborús atombomba számlájára végső soron körülbelül 200 000 ember halála írható.

Tokió a közeli városoktól értesült a történtekről, azonban az első hírek sokkal inkább zavart keltettek, mint riadót fújtak. A japán vezetés nem nagyon tudta azonosítani a „baljós felhő”-t. Végül, szép lassan realizálták, hogy a pusztítást nagy valószínűséggel egy atombomba okozta, ami teljesen sokkolta őket, hiszen nem gondolták, ennyire élen járnak az amerikaiak a nukleáris fegyverkezésben. A támadás után 16 órával Truman amerikai elnök nyilvános bejelentése megerősítette gyanújukat: „16 órával ezelőtt egy amerikai repülőgép bombát dobott Hirosimára. Ez egy atombomba volt”, hozzátette „ha Japán nem fogadja el feltételeinket, pusztító eső fog hullni az égből, olyan amilyen még sose volt a Földön”.

Truman elnököt sokan támadták döntése miatt. Peter Kuznick a washingtoni Amerikai Egyetem Nukleáris Tanulmányok Intézetének vezetője a robbantást nem csupán háborús, de „emberiség ellen elkövetett bűntettnek” nevezte. Kutatásai rámutattak, hogy három nappal Hirosima előtt egy találkozón Truman elismerte, hogy Japán „a béke útját keresi”. Politikai tanácsadói nem találták szükségesnek a bombázást. Az elnököt azonban nem lehetett meggyőzni, sokan ennek okát abban látják, hogy Truman számára „a Szovjetunió sokkal fontosabb volt, mint a második világháború befejezése”.

Southern Hiroshima atom bomb nuclear

A város majd egy hónappal a támadás után

Vagyis az atombomba a hidegháború kezdőrúgása akart lenni. Mindenesetre három nappal a hirosimai támadás után, augusztus 9-én Nagaszakiban egy második atombombát is bevetettek az amerikaiak.  A „Kövér ember” nevű szerkezet újabb 80 ezer fő halálát okozta. Habár az első atomtámadás viták kereszttüzében áll, azzal valóban kevesen értenek egyet, hogy ez a második indokolt volt.

Az atombomba megalkotásában magyar tudósok is aktívan közre működtek. Nézzük az ő véleményüket:

Szilárd Leó: 1945 májusa:

„Ne használják az atomfegyvert emberek ellen. Ha okvetlenül szükséges, “mutassák meg” a japánoknak: robbantsák fel 10 km magasan éjszaka Tokió fölött, hogy mindenki láthassa a szörnyű erejét, de senkinek a haja szála se görbüljön meg!”

Teller Ede:

„Azt, hogy Hirosimára le kellett-e dobni az atombombát, én nem tudom. Én azt hiszem, hogy ez hiba volt. De hogy Nagaszakira ledobni hiba volt, abban egészen biztos vagyok! ”

Reméljük, hogy soha többé nem lesz Hirosima és Nagaszaki. Ezt a földi poklot elég volt kétszer megélni.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE