Kiemelt, Mindennapi tudomány

Szent Lőrinc könnyei és a csillaghullás

|

Augusztus hónap a csillaghullás hónapja. A Perseidák talán az egyik legismertebb meteorraj, amely minden év augusztusában figyelhető meg. A Perseidák meteorrajról feljegyzést már I.sz. 36-ból, Kínából is ismerünk. A 19. században a csillagászok megállapították, hogy az 1862-ben felfedezett Swift-Tuttle üstökös szétdarabolódott részeiből áll.

Az üstökös Nap körüli keringésideje 130 év. Tehát ennyi időközönként került a Nap közelbe. Ennek következtében jelentős mennyiségű törmelékanyag szóródott szét a pályáján. Ezt a pályáját minden év augusztusában keresztezi a Föld, és ilyenkor nagy számban érkeznek a törmelékanyagból részecskék légkörünkbe.hullocsillagok4

A meteorrajok az űrben keringő törmelékáramlatok, amelyeket üstökösök vagy kisbolygók szórnak szét pályájuk mentén. A Perseidák meteorraj törmelékei nagy, kb. 60 km/másodperces sebességgel találkoznak bolygónk légkörével. A légköri atomoknak és molekuláknak ütköznek gerjesztve azokat. A súrlódás miatt saját anyaguk is 1000 Celsius-fok fölé hevül, így fényjelenséget okoz. A jelenség csak néhány tizedmásodpercig látható, közben a test anyaga elhamvad, és a „hullócsillag” kihuny.

A Perseida-meteorraj minden év augusztusának elején látványos hullócsillagokat produkál. Ez az augusztusi “csillaghullás”. Az elmúlt időszakban néhány alkalommal különösen sok meteort adott az áramlat. Ennek, azaz oka, hogy a P/Swift-Tuttle nevű szülőüstököséhez közeli, sűrű részén haladt a Föld keresztül.

Idén sajnos nem lesz kedvező e nagy meteorraj megfigyelése, a Holdfázis miatt. Augusztus 10-én lesz Holdtölte, a telihold zavarja majd a megfigyelést. A Hold fénye ugyanis a halvány csillagokkal együtt a halvány meteorokat is túlragyogja.

A Perseidákat egész héten érdemes figyelni. Augusztus 11-13-a között várható a legtöbb hullócsillag. A raj maximuma 12-éről 13-ára virradó éjszaka, 13-án hajnali 2 óra körül várható. A legtöbb meteor tehát ekkor tűnik fel az égen. A Hold 20 óra 43 perckor kel 12- én Aki hajnalban is gyönyörködni szeretne az égi tűzijátékban, az forduljon háttal a Holdnak. Így valamelyest csökkenthető Hold erős és zavaró fénye.

Perseid_radiant_chart_f3

A Perseidák radiánsa

A Perseidák meteorrajnak egyházi, és néphagyományi vonatkozásai is vannak. 258. augusztus 10-én, Lőrinc napján, rostélyra bilincselve elevenen megsütötték Szent Lőrinc vértanút. Kínzása közben könnyeket hullatott embertársai bűnei láttán. Mint sok más vértanúnak, a kivégzés előtt még egy lehetőséget adtak a haláltól való menekülésre, és felszólították Lőrincet: „Áldozz az isteneknek, vagy egész éjszaka kínozni fogunk!” Lőrinc válasza így hangzott: ,,Az én éjszakám nem ismer sötétséget, és minden ragyogó fényben úszik!” Akkor hozták a rostélyt, rábilincselték, és a tűz fölé tették. A hívő nép pedig később az augusztus 10-e körül látható hullócsillagokat elnevezte „Lőrinc könnyeinek”.

A Perseidáknak, és Szent Lőrincnek van szomorú magyar vonatkozása is. Amikor I. Ottó császár 955-ben Augsburg mellett Lech mezején győzelmet aratott a kalandozó magyarok felett, éppen augusztus 10-e, azaz Szent Lőrinc ünnepe volt. Lőrinc megkönnyezte a verességünket. Ezért tisztelete nagyon elterjedt volt német földön. Spanyolországban pedig, hivatkozva állítólagos hispániai származására, valóságos nemzeti szentnek tekintik.

jokai

Jókai az amatőrcsillagász

A honlapunkon foglalkoztunk Petőfi, és Jókai csillagászati megfigyeléseivel. Jókai a nagy magyar mesemondó amatőrcsillagász volt. Az 1883-ban írt Bálványosvár regényében gyönyörűen ír az égbolt szépségéről, és a csillaghullásról.

„A csillaghullások éjszakája volt ez; minden pillanatban aláfutott egy-egy. Mintha mind megannyi súlyos szemrehányás hullott volna Szilamér fejére: „Látod, én nem sajnálom az én csillagaimat leszórni az égből, és te megtagadsz engem a veszendő parázsban, amit megtartogatsz! Egy sápadt asszonyért, meg egy nyifatag gyermekért!”

Egy-egy pillanatban egész raja a csillagoknak lövellt szerte, egy gócból eredve, mintha egy istenkéz tele marokkal hajítaná őket alá, a világ minden sarkai felé elszórva.

Ki cselekszi ezt odafenn? Az ismerős állócsillagok pedig valamennyien úgy pillogatnak színváltó ragyogásukban az égbámuló szemeibe, mintha mind azt mondanák: „Téged nézünk: beléd látunk!” A „hetevény csillagzat” is feljött már, miért vannak azok heten? Egyszerre meg nagy robajjal megindul egy tüzes sárkány az égbolt mennyezetén fenn: feje, miként a holdvilág, oly fényes; hosszú tűzfarka sziporkákra szakadó szivárvány; olyan robaj támad jöttére odafenn, mintha ezernyi kelevézt vernének ércpajzsokhoz. Kevély lassúsággal repül el keletnek, s mikor éppen Bálványosvár fölött súg el, ottan szertepattan, olyan robbanással, mintha az ég kárpitja hasadt volna ketté; a hosszú tűzvonal, amit maga után hagyott, még soká világít az elfeketült égen. A fénytől elvakult szemnek úgy tetszik, mintha egyszerre minden csillag eltűnt volna az égről, s csak lassankint tér vissza a helyreálló sötétséggel a látása, s akkor veszi észre, hogy a „Hadak útja” sokkal fényesebb most, miként az imént volt. – Csaba vezér harcosai vágtattak most végig rajta: új patkónyomaiktól lett fényesebb az út! De hát mi hozta őket ismét vissza?”

Gyönyörű sorok. Ezért is érdemes megnézni a csillaghullást. Érdemes a tv elől felállni, és kimenni az ég alá. A tv-ben csak rosszat látunk. Banki pánikot, árfolyam emelkedést, csődöt, gyilkosságokat, háborúkat, politikát, csupa rosszat.  Van a világnak szebbik fele is. Ezért gyönyörködjünk a csillagos égbolt szépségében, és a hullócsillagokban. Ne hulljanak hiába Szent Lőrinc könnyei.

[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=zO83KP54YXs]

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE