Történelem

Szendrey Júlia halála

|

Szendrey Ignác gazdatiszt leánya 1828. december 29-én született Keszthelyen. A Festetics-birtokról a Károlyi család erdődi uradalmába költözött a Szendrey família. Júlia itt élt 1838 – ig, amikor a mezőberényi Wenckheim-kastélyban működő leánynevelő intézet tanulójává vált. 1840 és 1844 között Pesten folytatta tanulmányait, majd visszatért Mezőberénybe.

1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon találkozott egy vándorszínész költővel, akibe első látásra beleszeretett. Petőfi Sándor ekkor már országosan ismert költő volt, és a fiatal férfit azonnal megragadta Szendrey Júlia szépsége, személyisége és műveltsége. A költő nagy szerelmét jelentette Júlia, múzsája lett, amit számos neki írt vers is megörökít. Petőfi Júlia iránt érzett szereleme ihlette többek között a „Reszket a bokor, mert”, a”Szeptember végén”, ésaz „Itt van az ősz itt, van újra” című verseket.szendreypetofi

Az apa, Szendrey Ignác azonban nem nézte jó szemmel a váratlan szerelmi fellángolást, mivel komolyabb és biztosabb egzisztenciájú társat szemelt ki lányának, de végül rábízta a döntést azzal, hogy az ifjú párnak nem ad anyagi hozzájárulást. A szerelmesek hosszú ideig nem találkozhattak, és a polgári felfogás szerint bohémnak számító Petőfinek be kellett bizonyítania szerelme őszinteségét és tartósságát, miközben a két fiatal kapcsolatát kölcsönös féltékenység is próbára tette.

De az érzés kölcsönösnek bizonyult. „Ez időtől számítom életemet, a világ lételét, azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi sem volt; akkor lett a nagy semmiségben a világok milliója és szívemben a szerelem. Mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté” – fogalmaz egy Petőfi-levél. „Én csak mióta te szeretsz, kívánnék tündökölni, vágynék a legjelesebb lenni a világon, vágynék istennő lenni, csak hogy te mondhatnád az embereknek: e hölgy, kit csudáltok, kit ti imádtok, e hölgy enyém! Én bírom e hölgy örök szerelmét.” – Szendrey Júlia leánykori naplójából.

Szendrey Júlia a költő legfontosabb múzsája lett, hozzá írta többek között a Nem csoda, ha újra élek, később a Reszket a bokor, mert…, a Szeptember végén, a Minek nevezzelek? és az Itt van az ősz, itt van újra című verseit. Júlia apja nem nézte jó szemmel szerelmüket, hiszen számára az akkori alszolgabíró, aki szintén udvarolt lányának, megfelelőbb vő lett volna. Mégis miért egyezett bele a házasságba? Ady Endre teóriája szerint: „De bizony én úgy érzem, hogy az öreg Szendrey okosan zordoskodott és komédiázott, már azért is, mert abban az időben a komédiázás volt az őszinteség divatos formája. Gondolta az öreg Ignác úr: ez a leány így is, úgy is bolondot fog csinálni, összekerült egy másik bolonddal, ez a legokosabb megoldás. Legyenek egymáséi, hozomány se kell, támogatás sem, lelkiismeretesség sem, az övék lesz, hála istennek, mindenért minden felelősség.”szendreyj8

Megismerkedésük első évfordulóján házasodtak össze Erdődön. Az ifjú pár a szülőktől semmilyen támogatást és hozományt nem kapott, ennek ellenére meg tudták teremteni saját otthonukat. Mézesheteiket Koltón töltötték, aminek emlékét több Petőfi-vers őrzi. Március 15-én Szendrey Júlia varrta és tűzte Petőfi Sándor mellére a később ismertté vált kokárda első példányát, amit a párizsi trikolór mintájára készített. Petőfi naplójában olvasható, hogy felesége ezen a napon piros-fehér-zöld főkötőt varrt magának, miközben ő a Nemzeti dalt írta. Egyetlen gyermekük, Zoltán 1848. december 15-én született meg.

Petőfi Sándort 1849-ben látta utoljára felesége. Halálhíre után Kolozsváron, majd apjánál, Erdődön élt, és megpróbált információkat szerezni férjéről. Júlia huszonkét éves Petőfi eltűnésekor. Még le sem telt az egy év gyászidő, amikor 1850-ben Horvát Árpád történész felesége lett, később három gyermekük született. Második házasságát országos felháborodás kísérte. Arany János ezek után írta meg A honvéd özvegye című művét.

Arany valóban kőkemény, személyes sértésnek veszi, hogy Júlia hűtlen a költő-barát emlékéhez. A következőket mondja: “Mint a virághoz, mely kitárta / Kelyhét, a méhek és lepék /Gyülvén hozzája szép imádók,/ Kinyílott szívét meglepék;”

És: “Élj boldogul… ez könnyü annak, / Ki, mint te, oly hamar feled – / Még egy rövid szó gyermekemről, / Azután, hölgy, Isten veled: / Légy anyja és nem mostohája, / Nehogy eljöjjek egy napon, / És elvezessem kézen fogva / Őt is oda, hol én lakom…!””

 1856-ban Magyarországon Andersen meséi először nyomtatásban Szendrey Júlia fordításában jelentek meg, többek között A császár új ruhája és a Rendíthetetlen ólomkatona is. 1866-ban férjétől különvált. Pesten egy Horánszky utcai házban halt meg 1868. szeptember 6-án. A Kerepesi temetőben közös sírban nyugszik első férje szüleivel és Petőfi Istvánnal, Sándor öccsével. Annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként halt meg, Szendrey Júlia sírjára azt vésték fel: „Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, élt 39 évet.”

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Lettice

    I’m so glad I found my sotiluon online.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE