Történelem

Komárom feladása 1849

|

Másfél hónappal a világosi fegyverletétel után 1849. szeptember 27-én Klapka György tábornok aláírta a komáromi vár megadásának előfeltételét képező megegyezést, amely szabad elvonulást és büntetlenséget biztosított a várőrség mintegy 30 ezer tagja számára.

A komáromi várat a Görgei vezette fősereg 1849. júliusi elvonulása után Klapka György tábornok védte a II. és VIII. hadtest élén. Komárom a kor legnagyobb és igen jól megerősített erőssége volt abban az időben. klapkagy

 Július végén, miután az osztrák erők nagy része is távozott, az ostromlók gyengébbek lettek, mint a várőrség. Klapka ezt felismerve két kitöréssel feltörte az ostromzárat, majd felszabadította a Dunántúl északi felét. A főhadszíntéren elszenvedett vereségekről érkező hírek hatására augusztus 12-én visszarendelte csapatait az elsáncolt táborba, a védők létszáma ekkor elérte a húszezer főt.

A hadi helyzet nem alakult kedvezően hazánk számára 1849 nyarán.1849. június 15-én több irányból összesen 193 ezer főnyi orosz, és 66 ezer fős osztrák haderő zúdult a már egy éve folyamatosan hadban álló Magyarországra. Az oroszok északon a Jablonkai és Duklai hágókon keresztül, az Eperjes – Kassa – Miskolc útvonalon közeledtek Pest felé, Erdélyben pedig Lüders vezetésével a Tömösi, Törcsvári illetve Grottenjelm vezetésével a Borgói és Radnai szorosokon át indultak Szeben irányába. Eközben a harmadik nagy haderő Julius von Haynau főparancsnok vezetésével Pozsony alól indult meg a Duna jobb partján, Győrön át Pest felé.

Az intervenció elleni védekezés megszervezése céljából először június 24-én, majd június 26-án ült össze Pesten a minisztertanács. Az első megbeszélésen még csak a pillanatnyi katonai helyzetet vitatták meg, de a másodikon már elfogadták Görgei haditervét. A fiatal főparancsnok terve szerint a magyar erők legfőbb összevonási területe Komárom lett (1, 2, 3, 7. hadtest és a Kmetty hadosztály) de megerősítették az északról közelgő oroszokat feltartóztatni próbáló Wisocky hadtestet is, kiemelve, hogy amennyiben a délvidéken Vécsey, vagy Erdélyben Bem győzni tud, úgy legfontosabb feladatuk Jozef Wisocky megsegítése kell, hogy legyen.

Kossuth június végén, mikor hírét vette Győr és Miskolc elestének pánikba esett. Azonnal összehívta a minisztertanácsot, melyen Görgei távollétében Perczel és Dembinszky tanácsára egy teljesen új haditervet fogadtak el. Ez alapján az új összevonási körzet Komárom helyett Szeged lett. A terv súlyos hibákat tartalmazott. A fő hibája, a felvidék és Dunántúl harc nélküli feladása mellett az volt, olyan terepre vitte a szabadságharc végső csatáinak helyszínét, melyen semmilyen védekezést könnyítő természetes akadály nem létezett. A terv egyetlen előnye az volt, hogy vereség esetén a Török Birodalom elérése könnyen és gyorsan lehetővé válhatott. Magyarul a menekülés. Az új haditerv vázlatait Kossuth küldöttséggel, – melyet Kiss Ernő, Aulich Lajos és Csány László alkotott – azonnal elküldte Görgeihez, azzal az utasítással, hogy ő is haladéktalanul induljon meg az új összevonási pontra, azaz Szegedre. Perczel és Dembinszky volt talán a szabadságharc két legforróbb fejű, és legbizalmatlanabb tábornoka. Dembinszky négy nagy csatát vezetett, és mind a négyet el is vesztette.

Térjünk vissza Komáromhoz. Az ostromgyűrű augusztus 20-ra, a világosi fegyverletétel miatt teljessé vált. A császáriak a fegyverletételre hivatkozva kapitulációra szólították fel Klapkát. Miután a magyar haditanács ezt elutasította, a helyszínen tartózkodó Gyulai Ferenc osztrák hadügyminiszterrel 14 napos fegyverszünetben állapodtak meg. Az egyezmény értelmében a várőrség követeket küldött Nagyváradra és Aradra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden magyar egység letette a fegyvert.

A követek visszatérte után, 1849. szeptember 1-én a haditanács megfogalmazta a vár feladásának feltételeit. Ebben a tervezetben még szerepelt engedmények kicsikarása az egész ország jövőjével kapcsolatban, az általános amnesztia igénye politikusok és katonák számára egyaránt. A következő napon lejárt a fegyverszünet, kiújultak a harcok. Az ostromlók száma hamarosan 54 ezer főre duzzadt, a várat 200 ágyúból lőtték. Szeptember 11-én Haynau feltétel nélküli kapitulációt követelt arra hivatkozva, hogy szeptember 7-én Pétervárad is megadta magát, de a várvédők ismét elutasító választ adtak.

Klapka 14-én kibővített haditanácsot hívott össze, itt született javaslat a megadás politikai feltételeinek elhagyásáról. Közben az osztrák csapatok több támadást intéztek a vár ellen, de ezek sorra kudarcot vallottak, a szabadságharc utolsó katonai összecsapására szeptember 25-én Ószőnynél került sor. Az osztrák hadvezetés végül arra a következtetésre jutott, hogy csak hatalmas anyagi és emberáldozatok árán tudná elfoglalni a várat, azért a patthelyzet feloldására újból tárgyalások kezdődtek. A vár átadásának feltételeit tartalmazó “hódolati szerződést” szeptember 27-én Harkály pusztán, Haynau hadiszállásán írták alá. Az egyezményből kimaradt az általános amnesztia, viszont a várőrség, illetve az erődben tartózkodó személyek számára biztosította a közkegyelmet. Ezek a menlevelek a megtorlás idején sok ember életét mentették meg, egyebek között Jókai Mórét is. A katonaság a fegyver letétele után szabadon elvonulhatott, a tisztek kardjaikat is megtarthatták, s aki úgy kívánta, külföldre távozhatott. A vár átadása Klapka utolsó seregszemléje után, 1849. október 2-án kezdődött meg, s október 4-én az utolsó egység is letette a fegyvert.

Komárom feladása után sajnos felgyorsult a megtorlás. 1849.október 06-án kivégzik gróf Batthyány Lajost, az ország első miniszterelnökét, és Aradon 13 tábornokot. Kossuth Törökországban kormányzót játszik. Katonai előléptetéseket adományoz. Vádaskodik, vádolja Görgei Artúrt.

Komárom példája mutatja, hogy a fiatal főparancsnok,- Görgei 31 és féléves ekkor-döntése helyes volt. Komárom kemény diónak bizonyult. Kossuth tervét, az alföldi összevonást többen helytelenítették. Ludvigh János kormánybiztos levele Kossuth Lajos kormányzónak. Bár sose adta volna ki a Szegedre vonulás parancsát, mert ez a nemzet szabadságának a temetése lesz. Kéri, vesse el a tervet, és olvassa el Bayer ezzel kapcsolatos feljegyzéseit. Bayer volt Görgei vezérkari főnöke. Kossuth annak ellenére Görgeit vádolja árulással, hogy ő levezette a hadseregét Komárom alól Aradra. Viszont Dembinszky Arad helyett, és a parancs ellenére Temesvárra vonult. Temesváron pedig szétverette a magyar fősereget.

Komárom védelme, és kitartása volt a szabadságharc utolsó fejezete. Komárom védelménél is megmutatkozott az alig egy éves Honvédsereg elszántsága, kitartása és hősiessége.

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE