Pilvax Primőr, Történelem

Görgei tábornok váci proklamációja

|

1849.január 5-én Görgei Artúr tábornok kibocsátotta a híres váci proklamációját. Kossuth, Perczel, és sokan mások ezt Görgei árulásának az egyik bizonyítékának látják, és láttatják. 1848 őszén, és kora telén a magyar forradalom és szabadságharc ügye reménytelennek látszott.

A schwechati csatavesztés után a magyar határra visszavonult haderő parancsnokává Kossuth Görgei Artúrt nevezi ki, aki még nincs 31 éves sem a kinevezése pillanatában. A volt császári huszárfőhadnagyból, majd prágai kémikushallgatóból, és nemzetőr tisztből lett fiatal tábornok, aki a szabadságharc legkiemelkedőbb katonai tehetségének bizonyult.gorgeiartur10

A Schwarzenberg-kormány 1848. december 2-án lemondatta a gyenge és tehetetlen V. Ferdinándot, a 18 éves unokaöccsét, Ferenc Józsefet ültette a trónra. Ő és a tanácsadói úgy gondolták, hogy az ifjú uralkodót már nem köti az 1848. áprilisi törvényekre tett eskü, s így hozzáfoghatott az egységes birodalom megvalósításához. A magyar országgyűlés törvénytelennek nyilvánította a lemondást. A döntést a fegyvereknek kellett meghozniuk. Délen és északon, nyugaton és keleten, mindenütt fellángolt a harc.

Arad és Temesvár császári parancsnoka a szerb felkelők oldalára állt. Ellenük, kis magyar erőkkel, Damjanich János küzdött. Erdélyben Puchner tábornok és a szászok támogatásával megkezdődött a román felkelés. Míg az ország déli része és Erdély már szinte az ellenség által szinte már megszállva volt, nyugatról december közepén megindult Windisch-Grätz főserege. Észak felől, pedig Schlik tábornok támadtak Magyarországra.

Windisch-Grätz túlereje elől Görgei lassan visszavonult. Perczel Mór saját önálló hadtestével Mórnál december 30-án meggondolatlan csatát vállalt az osztrákok ellen és vereséget szenvedett. Görgei visszavonult Pestre, ahonnan a kormány 1848/49 évfordulóján Debrecenbe evakuált. Batthyány vezetésével békeküldöttség ment Windisch-Grätzhez. A herceg kijelentette, hogy feltétlen megadást követel, lázadókkal nem tárgyal. Január 5-én bevonult Pestre, s büszkén jelentette, hogy a magyar ellenállást leverte.

  1. január 2-án a pesti haditanács úgy határozott, hogy Perczel kelet felé vonul, vissza s fedezi a kormányt, Görgei pedig északra vonul, hogy más irányba magára vonja a császári sereg figyelmét. Görgei nehéz helyzetben volt. Alig 16 ezer főből álló seregének nyomában volt a császári haderő. Északon, pedig ott álltak Schlik csapatai. A magyar honvéd hadsereg tisztikara is válságba került. A tisztek csoportosan hagyták el a sereget. Görgei, hogy a sereg egységét megmentse és a tiszteket az ellenállás, és a haza megvédésének ügyéhez megnyerje, 1849. január 5-én Vácott nyilatkozatot adott ki. Ebben a Kossuth által vezetett Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) is bírálva kimondta, hogy a sereg hű maradt esküjéhez.Kitart és ragaszkodik a királyi esküvel szentesített alkotmányhoz és azt minden külső ellenségtől, megvédi. Ez a váci proklamáció fokozta az OHB bizalmatlanságát, és komolyabbá tette az ellentétet Kossuth és Görgei között. Később, amikor Kossuth, és a többi vezető csak Görgeit hibáztatta a bukásért, és árulónak nyilvánították a fiatal tábornokot, a váci proklamáció is fontos vádpont volt az ellene folytatott kíméletlen, és gyűlölet kampányban. Ezért a fő felelősség Kossuth Lajost terheli.

Ha valaki figyelmesen elolvassa Görgei váci nyilatkozatát abban semmi más nincs, mint amit Kossuth Lajos 1849. január 9-én és 13-án is elmondott Debrecenben, az országgyűlésben.

A váci nyilatkozatban az szerepel, hogy a fel-dunai hadtest, tehát Görgei hadserege az áprilisi törvények védelmében minden külső ellenséggel határozottan szembeszáll. Ez ekkor csak a császári királyi hadsereget, illetve a nemzetiségi szövetségeseit jelenthette. Görgei Artúr hű maradt ehhez a fogadalomhoz, azt az általa vezetett tavaszi, illetve a nyári hadjárat sikerei is bizonyítják.

A második pont arról szólt, hogy a fel-dunai hadtest, hasonló határozottsággal fel fogja venni a küzdelmet azok ellen is, akik az alkotmányos királyság rendjét, amelyre a hadsereg megesküdött, „idő előtti republikánus izgatásokkal felforgatni megkísértenék”.

A harmadik pont tulajdonképpen kritika Kossuth vezetési stílusa ellen. Ez a pont kimondja, hogy a fel-dunai hadtest a továbbiakban csak azokat a parancsokat fogja végrehajtani, amelyek hozzá szolgálati úton a magyar hadügyminisztertől, illetve ennek a saját maga által kinevezett helyettesétől, Vetter Antal tábornoktól érkeznek. Ez a pont gyakorlatilag kimondta, hogy 1848. december 30-án Perczel Mór Mórnál azért szenvedett súlyos vereséget, mert nem a Hadügyminisztériumtól kapott utasításokat, hanem Kossuth Lajos egy magánlevélben egy kis győzelmecskét kért „édes Móricomtól” azaz Perczel Mórtól.

Görgei semmi mást nem követelt ebben a pontban, csak azt, hogy a továbbiakban, a hadsereg irányításában a szakmai követelmények érvényesüljenek. Kossuthnak semmilyen katonai tapasztalata nem volt, de naponta utasította Perczelt, és Görgeit. Görgeinek volt bátorsága ellentmondani.

A negyedik pontot is gyakran emlegetik, mint az árulás bizonyítékát. Ez pont azt mondja ki, hogy a fel-dunai hadtest bármilyen az ellenséggel folytatott alkudozás eredményét csak akkor fogja elismerni, ha ez részint az áprilisi törvényeket, részint pedig a hadtest katonai becsületét biztosítja. Görgei ellenfelei és gyűlölői ebben a vádpontban azt állítják, hogy Görgei fölajánlkozik az ellenséggel a tárgyalásra. Csak azt az egyszerű tényt hallgatják el, hogy a magyar parlament 1848. december 31-én az utolsó budapesti ülésén úgy döntött, hogy küldöttséget küld Windisch-Grätzhez, az ellenséges fővezérhez.

Ez a küldöttség 1849. január 1-én áthaladt a fel-dunai hadtest harcvonalán. Görgei és az általa vezetett tiszti kar semmit sem tudott e küldöttség felhatalmazásáról. Magyarul arról, hogy milyen békefeltételekkel mennek tárgyalni. Görgei semmi mást nem tett, mint tiltakozott egy olyan alku ellen, amely az áprilisi törvények, feladását jelenthetné. Kossuth Lajos a már említett 1849. január 9-i illetve január 13-án szinte ugyan e témákról beszélt a magyar parlamentben. Arról, hogy Magyarország az áprilisi törvényeknek, azaz uralkodó adta jogainknak védelme érdekében törvényes önvédelmi harcot fog folytatni.

  1. január 2-án és 3-án,Pesten Görgei hadtestéből a békeküldöttség miatt, több magas rangú és jól képzett tiszt lépett ki. Azért mert reménytelennek érezték a további küzdelmet, és Görgei nem tudhatta, hogy a többiek nem ugyanezt fogják-e tenni. Ennek megakadályozására adta ki Görgei a váci proklamációját.

Alig három hónap múlva a Görgei tábornok vezette Magyar Honvédsereg az egyik csapást a másik után mérte Windisch-Grätz hadseregére.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE