Kiemelt, Történelem

Baross Gábor a „vasminiszter”

|

„Nem kicsinyes pártpolitikai, vagy önző célokért való küzdésben látta ő a képviselői kötelességek teljesítését, hanem abban a törekvésben, mely mindenben a nemzetnek akar hasznára válni.”

  1. május 9. Elhunyt Bellusi Baross Gábor a “vasminiszter”, a magyar közlekedésfejlesztés legkiemelkedőbb megvalósítója. Tervei sikerre vitelét rendkívüli munkabírásának, eredményeket megkövetelő hozzáállásának köszönhette.

A legsikeresebb magyar közlekedési miniszter, Baross Gábor (1848–1892) karriertörténete nem szokványos. Nagyon fiatalon, már 27 éves korában bekerül a parlamentbe, mint szabadelvű képviselő. 35 évesen kinevezik a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkárává, 38 éves korától haláláig miniszter.barossg

Baross Gábor 1848. június 6-án született a Trencsén megyei Pruzsinán. Egyetemi tanulmányai után Trencsén megyében köztisztviselői pályára lépett. Megalapította és szerkesztette a Vágvölgyi Lapot. 27 éves korában, 1875-ben országgyűlési képviselővé választották. A tehetséges, nagy munkabírású fiatalember általános figyelmet keltett a képviselőházban. 35 éves korában a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkárának nevezik ki, majd 1886-tól 1889-ig a tárca minisztere. 1889-ben elgondolásai alapján létrehozzák a Kereskedelemügyi Minisztériumot, melynek szintén az élére kerül. 1892-ben az al-dunai folyamszabályozási munkálatok megtekintése közben tüdőgyulladást kapott, ágynak dőlt, s pár nap múlva, 1892. május 9-én meghalt. Még csak 44 éves volt.

Baross Gábor közlekedéspolitikáját a nemzeti gazdaságpolitikának rendelte alá. Legjelentősebb reformja a vasúti személyszállításban az ún. zónatarifa-rendszer bevezetése volt, amely a sok vasúttársaság díjszabásait egységesítette, és a távoli utazásokat olcsóbbá tette.

A vasúti áruszállítás tarifarendszerének átalakításával a magyar mezőgazdaság versenyképességét, az ipar és a kereskedelem szempontjait tartotta szem előtt.  Akár a vasút jövedelmezőségének kárára is. Mindebben eszközül használhatta a magyar vasúti rendszerben egyre nagyobb szerepet játszó MÁV-ot. Legnépszerűbb intézkedése az új vasúti személyszállítási díjszabás (zónatarifa) 1889-es bevezetése volt.

 Közlekedéspolitikusként célja volt a víziközlekedés fejlesztése, a fiumei kikötő kiépítése és az Al-Duna hajózhatóvá tétele. A Vaskapu csatorna megnyitását (1896) már nem élte meg, de a beruházás elindítása az ő érdeme.  Gazdaságpolitikusként az ipari szakoktatás fejlesztése fűződik a nevéhez. A közlekedésen kívül a Posta területén is látványos eredményeket ért el. 1886-ban megalapította a postatakarékpénztár intézményét, amelynek révén 1892-re már 3916 település postáján működött banki szolgáltatás. 1887-ben egyesítette a Postát a Távírdával. Az 1888-ban megkötött osztrák–magyar postai egyezmény teljes önállóságot biztosított a Magyar Királyi Postának. Még ebben az évben megalapította a Postatisztképzőt, megteremtette a modern hírközlés jogi és szervezeti kereteit. 1890-ben Budapest és Bécs között átadták az első telefonvonalat. A Posta szolgáltatásai jelentősen bővültek minisztersége idején. Nemzetközi hírlap előfizetési szolgáltatás, pontos zónaidő, meteorológiai előrejelzés, vízállásjelentés került bevezetésre ingyenesen a távírókon. Ingyenes lett a levélküldemények, táviratok, pénzesutalványok házhoz kézbesítése. 1889-ben kereskedelemügyi miniszter lett. Ezzel felügyelete alá kerültek az ipari, a kereskedelmi, a vám, a tengerészeti és a szabadalmi ügyek és az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Közel 100 gyár alapítását, illetve működését támogatta, iparbankot hozott létre, majd 1890-ben bevezettette az áruvédjegyet. Új kereskedelmi és iparkamarákat hozott létre, Szeged,Marosvásárhely, Nagybánya, Győr és Besztercebánya ekkor kapott új kamarát. Állami megrendelésekkel segítette az új iparágak megteremtését. Nevéhez fűződik többek között a magyar gumiipar megteremtése is.

Perspektivikus céljai, tenni akarása, hazaszeretete, szolgálni tudása, mai szóhasználattal menedzser szemlélete a jelenkor emberének is tanulsággal szolgál. Emlékének az egész ország mély és őszinte gyásszal adózott. Tisztelték és szerették. A képviselőház felfüggeszti ülését, országszerte meghúzzák a harangokat. A századvég Európájához gyors ütemben felzárkózó magyarországi polgárság kiemelkedő alakját veszítette el hirtelen bekövetkezett halálával.

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE