Mindennapi tudomány, Pilvax Primőr

A Hayabusa-2 kisbolygó kutató űrszonda

|

Múlt év december 3-án sikeresen startolt a Japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa-2 kisbolygó kutató űrszondája. A szonda 2018 júniusában fogja elérni célpontját.

Ha minden a tervek szerint alakul, 6 éves utazás végén az 1999 JU3 kisbolygóról felszíni és felszín alatti mintákat fog visszahozni a Földre. Egy kisméretű robbanó töltettel egy krátert alakítanak ki majd a felszínen, amiből begyűjtik a kirepülő anyag egy részét.urszonda

A kráter keletkezésének megfigyelése hozzájárul majd a kilométeres nagyságú kisbolygó belső felépítésének megértéséhez is. Ez fontos annak meghatározásához, hogy egy ekkora kisbolygó milyen destruktív lenne, ha becsapódna a Földbe. Mindez segíthet egy hatékony kisbolygó elhárító rendszer kifejlesztésében is.

Egy évtizeddel ezelőtt, egy korábbi Hayabusa szonda volt az első, amely sikeresen mintát vett egy kisbolygóból és vissza is hozta azt a Földre. Az S-típusú, főleg kőzetekből álló Itokawa-ból néhány szemcsét sikerült összeszedni, de ez is elégségesnek bizonyult a részletes földi vizsgálatokhoz. Az Itokawa a kisbolygó-öv belső részén formálódott, ahol a víz és szerves anyagok eltávoztak a felszínéről. Több súlyos technikai hiba és az üzemanyag egy részének elfolyása ellenére, a Hayabusa kapszulája sikeresen földet ért 2010 júniusában.

A Hayabusa-2 egy szénben gazdag, a Naprendszer külső vidékéről származó kisbolygót fog meglátogatni, amely valószínűleg vizet és szerves anyagokat is tartalmaz. A két különböző kisbolygón találtak összehasonlítása segíthet a kutatóknak jobban megérteni a Naprendszer korai folyamatait és azt is, mely égitestek hozhattak vizet vagy szerves anyagokat a Földre több milliárd évvel ezelőtt.

A 245 millió dolláros küldetés fejlettebb és robosztusabb hajtóműveket és stabilizáló rendszert kapott elődjénél. A műszerek új verzióit pedig kifejezetten a sötétebb felszínű szénben gazdag kisbolygóra kalibrálták.

A Hayabusa 2 négy leszállóegységet fog kibocsátani, amelyeken különböző műszerek és kamerák vannak. Az egyik ezek közül a mobil kisbolygó felszíni felderítő (MASCOT), amelyet a Német és Francia űrügynökségek terveztek és építettek meg. A tervek szerint ez a kisbolygó felszínének több pontját vizsgálja majd azok közt ugrálva. Ahogy a Philae esetében láttuk, ez még akár az irányítók kívánsága ellenére is megtörténhet.

A küldetés legambiciózusabb része mindenképpen a kráter létrehozása lesz. Először felszíni mintát gyűjt, majd pedig kibocsátja a kisméretű robbanó tölteteket és a kisbolygó mögé manőverezi magát. Ezután megtörténik majd a detonáció, amely 2-7 méteres krátert fog létrehozni. Egy a felszínhez közel lebegő kamera mindezt fel is fogja venni. Amikor a kibocsátott anyag visszahullik, a szonda leszáll a kráter környékén, mintát vesz a kiszórt anyagból és elindul vissza a Földre, ahova a tervek szerint 2020 decemberében érkezik meg.

A Hayabusa-2 küldetésének abban szakaszában jár, amikor is Nap körüli pályán, a startja után egy évvel újra közel kerül a Földhöz. Így egy gravitációs hintamanőver után nyeri el az aszteroida megközelítéséhez szükséges sebességet. A szonda holnap december 3-án éri el a Földhöz legközelebbi pozícióját, egy évvel a startja után.

foldhold endszer

A Föld – Hold rendszerről a képet a japán szonda 3 millió kilométer távolságból készítette november 26 – án.

 

 

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE