Mindennapi tudomány

A kék bolygó legendája 4. rész

|

(szerkesztőség: na, itt már szabadon lehet engedni a fantáziát, ez már valóban scifi, ahogy szerzőnk, UFÓ Zsolt nevezte: történelmi scifi.)

Mit tudunk a siriusiakról?

A Sirius a Nagy kutya csillagképhez tartozó kettős, vagy hármas csillag, mintegy 8,7 fényév távolságban található. A Nagy kutya Sirius_A_and_B_Hubble_photocsillagképhez tartozó csillagok eltérő korban és életszakaszban vannak. Az Aldoberán csillag tágul, felfalja a környezetében lévő csillagokat és bolygókat, a Sirius „A” csillag is a tágulás előtti életszakaszhoz közelít, a Sirius „B” már a fehér törpe életkorban van, a „Sirius „C”-ről szinte semmit sem tudunk, lehet hogy már csak fekete lyuk. A Sirius pálya imbolygásából következtethetünk a kettős, vagy hármas csillagrendszer tagjainak létezéséről és egymásra gyakorolt hatásáról. E tények ismeretében a mostoha körülmények, nagyon erős kozmikus sugárzás, lényegesen magasabb bolygó felszíni hőmérséklet miatt, a víz csak gőz állapotban fordulhatna elő. A légkört kénhidrogén, nitrogén, hidrogén, metán alkothatja, oxigén ha előfordulna, el is égne, így jelentős volumenű előfordulása kizárt. Ugyan ez vonatkozik a szénre is. Tehát a szén alapú szerves láncok kialakulása, így a szén alapú élet kialakulása, megléte kizárt.

A periódusos rendszerben több elem is képes egymáshoz kapcsolódni. Például a szilicium kénhidrogénnel, nitrogénnel, siriusmetánnal láncokat, összetett molekulákat, szerveket és szervrendszereket alkotni. A szilicium alapú molekulák stabilabban, magasabb hőmérsékletet képesek elviselni. Élettartamuk lényegesen hosszabb. A szilicium alapú molekulák is képesek ismereteket tárolni, továbbadni, képesek a megújjulásra is, így a szilicium alapú élet a nagykutya csillagkép több bolygóján is kialakulhatott és feltételezésünk szerint A Sirius és Aldoberán csillagok bolygóin élőknek több mint egy milliárd évre tehető a történelmük. Ebből adódóan tudományos fejlődésük lényegesen meghaladja a csecsemőkorban lévő emberiségét. A Siriusi népesség létszáma a túlszaporodást korlátozó intézkedések ellenére mintegy száz milliárdra tehető, benépesítették a Nagy Kutya csillagkép több naprendszerének bolygóit, eljutottak hozzánk is és a kék bolygó történetét jelentősen befolyásolták.

Évmilliók óta ismert volt a Tejút rendszerben az általunk naprendszernek nevezett rendszerben a „Kék bolygó” amelynek optimális volt a központi naptól való távolsága, hőmérséklete, stabil pályályája, keringési ideje. Megtalálható volt rajta a víz, szén, számtalan fém, és a megújulás képességével rendelkező növény és állatvilág. A „Nap” amelynek egyik bolygáján élünk évmilliárdok óta éli a csillagok életét, férfi korában van, stabil életszakaszát csak kisebb- nagyobb napkitörések tarkitják. Ez az az életszakasz, amelyben viszonylagos biztonságban sarjad az élet, élhet minden lény a Föld nevű bolygón. A Föld naptól való távolsága, sirius1tömegvonzásának mértéke, mágneses jellemzője, felszíni hőmérséklete, a nagy mennyiségben előforduló víz, ideális a szén alapú élet számára. A véletlenek során létrejött szerves molekulákból kialakult algák és növényvilág 21% oxigén, nitrogént,   széndioxidot, tartalmazó légkört hozott létre, a föld mágneses tere és az ózonpalyzs megvédte és táplálta az evoluciós folyamat során egyre változó, „fejlődő” élőlényeket.

Történt több katasztrófa a föld léte során, meteoritok becsapódása, a holdal való űtközés, kontinensek vándorlása, föld mágneses pólusváltása, vulkánkitörések, jégkorszakok, amelyek megtizedelték a létrejött élőlényeket. A környezeti tényezőkhöz, a táplálékszerzéshez a legjobban alkalmazkodó, önmagukat megvédeni képes fajok maradtak életben. A túlélők folytatták a „Darwini“ fejlődési folyamatot. A szén alapú élőlények egyik adottsága, a megújulás és genetikai fejlődés képessége, több millió fajt eredményezett az eltelt kb. két milliárd év alatt.

Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának evolúciós iránya nagyjából hatmillió éve különült el egymástól. Friss eredmények szerint azóta a két kromoszómában egészen eltérő változások zajlottak le. Ezt sok kutató a majmok párzási szokásaival magyarázza, Viszont létezik más megoldás is.

Külső genetikai beavatkozás, amelyet egy fejlett kultúra hajtott végre, a nagy agytömeggel, így a megismerés, tanulás, eszközhasználat képességével is rendelkező majmokon, lehetővé téve egy intelligensebb, génum befogadására és fejlesztésére képes lény, a homo sapiens kialakulását.

Vizsgáljuk meg ezt az alternatívát, ha a kételkedés ördöge továbbra is megmarad a fejünkben.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE