Ez-az-amaz, Kiemelt

Erdélyi tájakon 2.

|

A tordai hasadékot csak messziről néztük meg, sajnos a hat nap kevés mindenhez, de a sóbánya látványa Tordán lenyűgöző volt. a parajdit már

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

a tordai hasadék messziről

korábban láttam, az sem piskóta, de a tordai más. Félelmetes méretek. Hatalmas, kúp alakú üreg, a legalsó szinten egy csónakázó tó. A másik szinten színházterem, óriáskerék, pihenő billiárddal, tekével, játszótér és még sok egyéb. Lefelé gyalog mentünk, de a visszautat lifttel kockáztattuk meg, mert a tüdőm azt már nem bírta volna. A tordai sóbánya ma már nem aktív, de nem azért, mert elfogyott volna a só. A magyarázat egyszerű. A turizmus többet hoz, ahogy magyar-román idegenvezetőnk rávilágított, így lesz a

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

a sóbánya bejárata

sóbányából aranybánya. (cudar kemény meló volt egyébként itt sót bányászni, felért egy kényszermunkával, igaz, másokhoz képest itt jól kerestek a bányászok.) Torda egyébként ismét jó példája a román összefogásnak, a városban minden téren (szép virágos tereket alakítottak ki, el kell ismerni, itt is és máshol is) hatalmas román zászlót lenget a szél, Tordán akkorát, hogy beterítené a pécsi Széchenyi teret.

Utunk innen Marosvásárhelyre vezetett. Vittem magammal könyvet, hogy az unalmas buszozás alatt olvassak, higgyétek el nem lehetett, annyira szép az erdélyi táj. És ami érdekes, szemben a Magyarországi megszokottal, ahol jellemzően sík terepen vannak a földek megművelve, itt minden domb vetve volt és tele napraforgóval, kukoricával, búzával. Persze ez így bután hangzik, mert itt szinte nincs is sík terület, tehát kényszerből hullámoznak a traktorok,  de nekem akkor is szokatlan volt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

a közigazgatási palota tornya

Marosvásárhely. Talán még emlékeztek  1990. márciusára. A „fekete márciusra”. Itt volt a legnagyobb magyar megmozdulás, román tankokkal, román szemetekkel, szemben magyarokkal, magyar cigányokkal és a székelyekkel. Akik végül szétverték a román csürhét, miközben a román katonaság csak némán szemlélte a románok őrjöngését. A székelyeket (a nevét azért említem, mert nem szabad elfelejteni) Márkus István vezette.

Marosvásárhely szintén elrománosodott a kommunizmus alatt, de azért itt még a lakosság közel fele magyar. A város tele van szebbnél szebb szecessziós épülettel, köztük a legszebb a Kultúrpalota. Sajnos hétfői napon voltunk itt, és bár a kiírás szerint hétfőn is nyitva lenne, ne higgyétek el a románoknak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

a kultúrpalota

Hétfőn zárva, más napon menjetek. Lenyűgöző terek teszik szellőssé Marosvásárhelyet (Rózsák tere, Színház tér) és kiemelkedik az épületek csodájából a görög ortodox templom, a Közigazgatási palota és persze a Kultúrpalota. A román ortodox templom trianon után épült, és a cél az volt, hogy magasabb legyen, mint a magyar egyház templomának és a közigazgatási palotának a tornya. Nem tudom, méretben ez sikerült-e, de ha a Rózsák teréről nézzük, ugyan elfoglalja a szem befogadó képességének nagy részét, de szerintem a magyar templom szebb.  A román ortodox

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

a görög ortodox templom

templom gusztustalanul csicsás freskókkal van tele (a görög ortodox csodálatos volt a maga egyszerűségével) és fényképezni nem volt szabad bent, bár pont ezért nem is volt hozzá kedvem. Viszont el kell ismernem, itt is, mint bárhol Romániában, (bocsánat, Erdélyben vagyunk, csak a románok

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

a román ortodox templom

kezelik) ragyogóan rendben tartják a parkokat. Virágosak, tiszták. Természetesen a szecessziós épületek nagy részén Zsolnay díszítés van. És persze szinte minden téren ott van az anyafarkas, Romolussal és Remussal, fennen hirdetve a románok eredetét.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Erről most nem kívánok értekezni. Elteltem Marosvásárhely szépségével.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

innen magasabbnak tűnik a ronda román templom

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

a közigazgatási palota

 

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE