Ez-az-amaz, Kiemelt

A farsang már elkezdődött

|

A farsang örömünnep. Közeledik a tél vége, a nappalok hosszabbodnak, az életerő újra feltámad a hosszú és hideg téli napok után. Pedig a február még baromi hideg. De a farsang már temeti a telet.

A farsang január 06-tól (vízkereszt) „húshagyó keddig” tart. Vagy „hamvazó szerda”. Mindenesetre a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt első napja.

farsang1A farsang zajos mulatságának az alapja egy ősi, középkori hitben rejlik: a rövid nappalok és hosszú éjszakák miatt az emberek azt hitték, hogy a nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Ezt vígassággal, farsangi jelmezekkel, boszorkány bábuk elégetésével akarták elűzni. Vagy mint Fellini „Amarcord” című filmjében, minden, a múltból már nem kellő dolgok máglyán való elégetésével. Karnevál ez, melyet a mai hagyományok is őriznek. Mohácson, Rio de Janeiróban és Tenerifén is.

A magyar hagyományoknak három jelentős napja van: farsangvasárnap, farsang hétfő és a húshagyó kedd.

Farsangvasárnap: A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Ez a párválasztás időszaka volt, az eljegyzésé, mert a báli szezon és a táncmulatságok lényege ez volt.

Farsang hétfő: a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyóhétfő.

Húshagyó kedd: A húshagyó kedd a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, ami ismét divatba jött a magyar éttermekben is, féláron lehet jókat csipegetni.

A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vigasság utolsó napjaira, “farsangvasárnapra”, “farsang hétfőre”, “húshagyókeddre”, az ún. “farsangfarkára” összpontosulnak.

busó tűzA farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: “a feje tetejére áll a világ”. Thomas Mann „Varázshegyében” ez csodálatosan van leírva: általános tegeződés dívik, jelmez kavalkád, Hans Castorps és Clawdia Chauchat első beszélgetése egymással, a szerelem beteljesülése és vége is egyben.
Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a “megfelelő” kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.

Persze ezeknek a régi szép hagyományoknak, ma már lehet, hogy nem örülnének a vénlányok. Sőt, őket most már szinglinek hívják és divat lett ez az életforma. Én nem vagyok nagy farsangoló, ha elmúlik karácsony, inkább már a húsvéti sonkát várom. Da ha van kedvetek és időtök, nézzétek a busójárást Mohácson, mert szinte az utolsó, még élő farsangi szokás hazánkban, még ha nem is magyar, hanem délszláv eredetű. Lassan majd ez is megszűnik, mint minden, ami a múltra emlékeztet.

fánkEmlékezzünk meg azért a farsangi napok kedvenc csemegéjéről a farsangi fánkról. Magyar Elek: „A farsangi fánk legyen könnyű, miként a hab, és omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga. A derekán szabályos körben fehér cingulus vonuljon, amelyet köznyelven ranftlinak is neveznek. És forrón tálalják elénk farsang idején. Ha netán hűvös előszobán kell keresztülhozni, ajánlatos letakarni fehér damasztkendővel, mivelhogy ez a finom tésztaféleség egyáltalán nem áll jó lábon a hideggel. A farsangi fánknak egyébként a története is vidám, karneváli emléket idéz. Ez az egyszerű, paraszti fánk, a Beignot, a párizsi mézeskalácsosok kedvelt készítménye, egy párizsi bálon különösen nagy sikert aratott. Felfigyelt rá az álruhában ott táncoló Marie Antoinette, megízlelte, azután megvette a mézeskalácsos egész kosarát. Elmondatta magának a receptjét is, megtanította rá a cukrászát – és e „fejedelmi” falatból a francia királyi udvar ünnepi fogása lett..(Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve)

Nem kell messzire utazni, egy jó farsangi buliért. Krk városában is hatalmas karnevált rendeznek évről évre. 2016-ban ilyen volt: “A ceremónia része volt a farsangnyitó maskarás esemény, amikor is a hopmester átvette jelképesen a város irányítását a polgármesterétől.  Felhúzták a farsangi zászlót. Aztán minden baskahidhétvégén programok voltak. Húshagyó kedden óriási maskarás bulit rendeztek. Ott volt a város apraja-nagyja élén a karnevalpolgármesterrel és képviselő testülettel. Sokan maskarában, vagy anélkül. Több vendéglátó egység, üzlet fogott össze és biztosították az ingyenes ételt és italt a résztvevők részére. Szólt a zene, állt a bál. A rendezvény zárására a polgármester is a rendezvény hangulatához méltóan jelmezbe öltözött.  A mulatság során visszakerült hozzá a város kulcsa. Aztán a vidám tömeg zenekarral az élen a városközpontba vonult,  a farsangi zászló helyébe  a városi zászló került újra. A zenekar stílust váltva érzékeltette, hogy kissé szomorúbb pillanatok következnek. A kiszebáb elégetése, a tél jelképes temetése következik. A karneváli tömeg közvetlen a tengerpartra vonult és rövid ceremónia után, pillanatok alatt elégett a maskarába öltöztetett bábu. Még az orkánerejű déli szél sem jelentett akadályt. Látványos tűzijátékkal hivatalosan bezárták a 2016. évi farsangi időszakot.” (forrás: György István Péter, 2016. február 12.) ( alon.hu)

Szintén nagy karnevál van Fiuméban is, az még közelebb van. Magyarországon sajnos nincs nagy divatja a karneváloknak, de szerencsére van azért egy nagyon különleges szokásunk, ez a mohácsi busójárás.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE