Gasztro bűn

“Öreg néne” őzpörköltje

|

Ismeritek Fazekas Anna szép gyermek versikéjét?

…„Őz gidácska sete-suta, rátévedt az országútra, megbotlott egy kidőlt fában, eltörött a gida lába…. Arra sétál öreg néne, ölbe veszi, megsajnálja, haza viszi kis házába…”Na, ez nálunk nem így működött. Mi ennek a mesének a horror változatát ismerjük. 18 év felettieknek. Kérem felnőtt olvasóinkat, kiskorú gyermekeiknek csak szülői felügyelet mellett engedjék elolvasni. Az őz gidácska ugyan már nyúzott állapotban került hozzánk, nagyon jutányos áron, és nem öreg néne kis házában végezte, hanem egy bográcsban. Egy Hivatali vasárnap reggel korán kelve, 6 órakor már lobogtak a lángok a bogrács alatt. (Ezért külön köszönet kedves barátaimnak, Kazinak, -neki még azt is, hogy felkínálta szponzorként a saját őz húsát-, és Festő Úrnak.

A harmadik személyt csak azért nem említem, mert akkor mindenki tudná, hogy hol van a Hivatal) Őz gidácska már kockára szabva két napja a pácban állt.A pácot én a következőképpen készítem: kb 1 liter vízben felfőzök egy fej apróra vágott hagymát, néhány babérlevelet, egész fekete borsot, ha van friss lestyán, akkor abból néhány levelet, ha nincs, akkor őrölt formában is jó, és néhány szem boróka bogyót, valamint a boltban is kapható vadpácot. Ezeket egy jó fél órát összefőzöm, ráöntöm a húsra és néha összekeverem a két nap alatt. Persze tegyétek be a hűtőbe, mert máskülönben különös bukéja lesz két nap múlva.

Bár a hűtőben tárolás köztudott, csak azért írom ide, mert az USA-ban egy hölgy pert nyert azzal, hogy nem volt bele írva a mikrohullámú sütő használati utasításába, hogy a macskát nem lehet a sütőben szárítani fürdetés után, ezért, miután ő kipróbálta, de a macska nem élte túl, perelte a gyártót és meg is nyerte. Mindig is vallottam, hogy az amerikaiak szellemileg nagyon egyszerű emberek.

A bográcsozáshoz szeretek mindent előre oda készíteni, hogy nem később kelljen berohangálni a konyhába a különböző hozzávalókért, mert én a bográcsot nem a konyhában állítom fel, hanem az udvaron. Na, nem azért, mert nem férne el a konyhában, de kedves feleségem kitérne amúgy nem nagyon gyakorolt hitéből, és biztos, hogy nekem kellene takarítani, amit utálok. Nem szeretek persze ablakot sem pucolni, mert annyira minden reggel kilátok, hogy esik-e az eső, be meg úgysem látnak, ha koszos az ablak. Persze van függöny is, de az bonyolult nekem. Ezért pucolja mindig feleségem ablakot. (köszönet érte)

Szóval a hozzávalók: most szokásomtól eltérően leírom, mégpedig abban a sorrendben, ahogy bele kell dobálni a bográcsba. Mert a sorrend ennél az ételnél nem mindegy. Ja, elfelejtettem mondani, de a bográcsból talán már kitaláltátok, hogy ez egy pörkölt lesz. Persze őzből ragut is lehet csinálni bográcsban, sőt vadast is. De ez most pörköltnek sikerült.

2 és fél kiló csont nélküli őzhúshoz( persze azért kell bele a csont is, mert az is segít a sűrű szafthoz) 4 fej felkockázott hagyma (nem kell kicsire vágni, mert úgyis szétfő és jó sűrű szaftot csinál), apróra vágott paprika, egy kis szalonna, szintén kockára vágva. Én az erdélyit szeretem, mert az már eleve fokhagymás, egyik multi áruházunkban lehet kapni, egyike az emberi fogyasztásra alkalmas termékeiknek. Kevés kömény, lehet őrölt is, de én jobban szeretem az egész köményt, őrölt piros paprika, az őzhús, 2 szép nagy darabolt paradicsom, őrölt bors, 4 gerezd fokhagyma héjastul, kicsit késsel megnyomva, babérlevél, legalább fél csomag boróka bogyó és egy kevés víz alája, mert az őz száraz hús és még vadon terem, nem a multi áruházakban, tehát vízmentes.

Ha már a hagyma és a rendes paprika, mely zsírban és a szalonnában sül, üveges, mehet bele az őrölt paprika és egyből a kömény is, majd fél perc múlva a hús. Bele az őrölt borsot, jól összekeverjük és hagyjuk addig pörkölődni, amíg kifehéredik, majd mehet rá a darabolt paradicsom. És ahogy írtam, abban a sorrendben a többi hozzávaló. Kevés vízzel felöntjük és attól kezdve már csak rázogatni kell, egészen addig, amíg a hús puha lesz.

Ha félig megpuhult a hús, mehet bele 2 dl vörösbor. És ettől kezdve csak arra kell figyelni, hogy a kb. két és fél három óra alatt az őz folyamatosan elfogyasztja az alatta levő levet, tehát mindig pótolni kell, nehogy leragadjon. Ez lehet víz, vagy vörös bor, de arra vigyázzunk, hogy a sok vörös bor nem biztos, hogy előnyére válik, míg a víz semleges és ha ésszel adagoljuk, olyan sűrű szaftot kapunk, hogy késsel és villával kell megennünk. A sót soha nem írom, de gondolom az természetes. Most is csak azért említem meg, mert az őz pörkölthöz én tárkony ízű sót használok, mert a tárkony nagyon passzol az őzhúshoz, meg úgy általában a vadakhoz.

Na most megint a finálé. Sokan azt mondják, a vörös bor és a mustár ízben üti egymást, de én most kipróbáltam. Igazat mondok, higgyétek el, nem üti, sőt kiegészíti és nagyon pikáns lesz. Tehát a vége előtt kb. 20 perccel mehet bele két evőkanál mustár. Lehet dijoni, de jó a magyar glóbus is. Mi a Hivatalban főtt krumplival ettük, de lehet melléje knédli, vagy nokedli is. Sőt, én el tudok képzelni melléje egy kapros, juh-túros sztrapacskát is, bár azzal még soha nem ettem. Sajnos, mivel ez vasárnapi reggeli (és újságolvasással egybekötött kulturális hagyomány) volt a Hivatalban, utána nem tudtam szundizni, mert rohantam haza megfőzni a család ebédjét, pedig higgyétek el, a jó kaja utáni alvás nagyon egészséges. Soha ne hagyjátok ki.

Következik: közeleg a tél és a karácsony, a szilveszter, a kocsonyát szeretném megírni.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE