Tört magyar

1956. november 4.

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal,

1956. október 23.

„Az emberi szabadság alapja az emberség. Tanuljátok meg tehát, hogy minden kérdés alapja az emberség! Az emberi közösséget nem az egyén tömjénezésére,

Arad, a magyar Golgota

Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted:

A Legnagyobb Magyar születése

„A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik.” „Népek kormányaikkal való diszharmóniáját harmóniába hozni mindig nehéz, még akkor is, ha a vezetők és a vezetettek

István a király II.

István trónra lépése előtt alig fél századdal a magyar portyázók még halálosan fenyegették Nyugatot és a kereszténységet, egészen az Augsburg melletti Lech-mezőig hatolva előre.

István a király

Az államszervező munka kezdete Géza fejedelem érdeme, aki a kalandozó hadjáratok kudarcaiból okulva kezdte meg ezen ténykedéseinek sorát, és művét fia, István király fejezte be.

A pécsi nyolcnapos köztársaság III.

Habár Linder mint Károlyi hadügyminisztere szétverte a magyar haderőt, Pécsett elkezdték szervezni a köztársaság fegyveres erőit. Augusztus 17-én kezdődtek a szervezési munkálatok Keinrath főhadnagy irányításával,

A pécsi nyolcnapos köztársaság II.

Linder Béla Pécs városának polgármestere kijelentette, hogy a párizsi döntés ellenére nem engedi bevonulni a magyar hadsereget Pécsre és Baranyába.

A pécsi nyolcnapos köztársaság

1921. augusztus 15-én a pécsiek arra ébredtek, hogy önálló állam lakói. Történt ugyanis, hogy augusztus 14-én, a pécsi Széchenyi téren néhány politikai kalandor,- a Károlyi kormány, és a Tanácsköztársaság kevésbé ismert vezetői

Államalapító királyunk halála

„Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal,

A világosi fegyverletétel. Avagy áruló volt-e Görgei II.?

Az emigrációnak – és főleg Kossuth Lajosnak- elsősorban külpolitikai okokból árulóra volt szüksége. Sajnos erre a legalkalmasabb személynek Kossuth, Szemere és Batthyány Kázmér is Görgei Artúrt ítélte legalkalmasabbnak.

A világosi fegyverletétel. Avagy áruló volt-e Görgei?

1849. augusztus 13-án hétfőn midőn Magyarország az orosz cár lábainál hevert Görgei tábornok Világosnál letette a fegyvert. A szabadságharc sorsa abban a pillanatban megpecsételődött, amikor az orosz hadsereg átlépte a magyar határt

Hunyadi János halála

A nándorfehérvári diadal után Hunyadi és Kapisztrán is a török elleni a keresztes háború folytatását tervezték. Hunyadi úgy tervezte, hogy 10–12.000 jó lovast kér Kapisztrán útján a pápától

A segesvári csatavesztés

Sajnos ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc 26 éves költője is. Hogy ott, „a harc mezején” esett-e el – ahogyan önmaga is megjósolta –, hogy ott domborul-e sírja a többi hős mellett,

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE